Az 1. vh után miért kapott Ausztria 4000 km2-t Magyarország területeiből, ha az is vesztesen jött ki a háborúból?
Nem csak ez fáj nekem, hanem egész Trianon, de leginkább csak a magyarlakta területek. A többivel nincs problémám, legalább a helyükre kerültek, bár ahogy most utálját a magyarokat.. Megérdemeljük mi ezt?
Csupán kiváncsiságból kérdeztem, mert nem értettem hogy lehetett ez.
Azért ,hogy ne csatlakozzanak Németországhoz.
A magyarok már akkor is ilyen széthúzó,önmagáért ki nem állni tudó nép volt,még ezt sem tudtuk elintézni,hogy a háborút kezdő Ausztria kapjon belőlünk....nagyon-nagyon gyenge a magyar diplomácia(még most is...)
"Az 1. vh után miért kapott Ausztria 4000 km2-t Magyarország területeiből"
1. Az említett terület lakosságának 90%-a német volt.
2. Ausztriát ezzel kárpótolták Dél-Tirolért, hogy ne érezzen túl erős késztetést az Anschlussra.
"ha az is vesztesen jött ki a háborúból?"
El kellene felejteni azt a gyerekes elképzelést, hogy "büntették" Ausztriát és Magyarországot az I. világháború után. Nem büntetés, nem bűnök, nem jutalmak játszottak szerepet, hanem érdekek.
Olaszország belépett az antant oldalán, cserébe Dél-Tirolért. Ez magyarázza a 2. pontot. Az 1. pontot pedig az magyarázza, hogy a Monarchia felbomlásakor a határokat a nemzetiségi elv szerint húzták meg, attól való (érdekek alapján történő) eltérésekkel. Pl. a csehek azért kaptak nagyobb területet a Felvidékből, mint ahol szlovákok éltek, hogy kárpótolják őket azért, amiért nem kaptak Alsó-Ausztriából. Alsó-Ausztriából viszont nem kaphattak, mert (ld. feljebb).
A szerbek azért kapták meg Szabadkát és környékét, hogy kárpótolják őket, amiért nem kapták meg csak a fél Bánátot. A románokat is kárpótolni kellett a fél Bánátért, ezért kapták meg az Alföld keleti szélét. Ezektől a kisebb korrekcióktól eltekintve a határok az etnikai határok mentén futnak.
Ausztria és Magyarország pedig nem harcoltak az I. világháborúban. Az I. világháborúban egy másik ország harcolt, az Osztrák-Magyar Monarchia (hivatalos hosszú nevén: "A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok és a magyar Szent Korona országai") nevű. Ez felbomlott. Utódállamai: Csehszlovákia, Ausztria, Magyarország stb.
Érdekes, hogy 1920. jún. 4. sokak számára a "nemzeti tragédia" napja, azt elfelejtik, hogy Magyarországot is ugyanez a békerendszer hozta létre önálló államként.
ma 12:04
A magyarellenes rasszizmusodat dugd fel magadnak.
Amúgy az osztrák-magyar határt a St. Germain-i békeszerződés szabályozta, ez a mainál keletebbre húzta meg a határt, a magyarok azonban felkelést indítottak 1921 nyarán, ennek a következménye lett a soproni népszavazás és a kedvezőbb, mai határvonal. Ennyit a hülyeségről, amit írsz.
Burgerland kérdése talán a legkevésbé érthető, hiszen két vesztes állam közötti területcseréről van szó.
A Tanácsköztársaság hibája nagyrészt. Az 1917-es nagy október szocialista forradalomtól megrettent a világ, de főleg Európa.
A magyar tanácsköztársaságtól pedig úgyszintén, ugyanis attól féltek, hogy a példa ragadós.
Kun Bélát és sleppjét meg sem hívták a békekonferenciára, mivel bolsevikokkal nem akartak tárgyalni. Ausztriát viszont meghívták.
Sajnos ez a történet.
20:06
"A Tanácsköztársaság hibája nagyrészt."
Erre semmi bizonyíték nincs. A Saint-Germain-i békeszerződés megírásakor két szempont játszott: Olaszországot ki kellett fizetni Dél-Tirollal, ugyanakkor Ausztriát nem túlságosan megkárosítani, ezért a javára döntöttek Magyarországgal és Csehszlovákiával szemben.
"Már azelőtt nagyjából megvolt a határ"
Épp ezért semmi köze ehhez a Tanácsközt.-nak.
"Kun Bélát és sleppjét meg sem hívták a békekonferenciára, mivel bolsevikokkal nem akartak tárgyalni."
Berinkey és Károlyi sleppjét sem, pedig ők nem voltak bolsevikok. Amúgy a meghívás kérdésének semmi jelentősége nem volt.
Atyavilág! Eléggé összekavartad a dolgokat!
1919 tavaszán a vesztes országoknak is kiküldték a meghívót, de a magyart végül mégsem, pont a bolsevikok miatt. Nézz utána, erre források vannak!
Akkor tavasszal még folytak viták a határokról, 1920 januárjában amikor Apponyi előadhatta érveit sajnos már ténykérdés volt.
Károlyi és Berinkey sleppjét sem hívták meg, ez tény, de 1918 ősze - 1919 tavasza között még a vesztesek közül senkit sem hívtak meg, így Magyarországot sem.
A slepp szó a bolsevikokra tökéletesen alkalmazható. Károlyiért és Berinkeyért sem rajongok, egyáltalán nem, de van egy olyan érzésem, hogy azért használtad a "slepp" megnevezést, hogy visszavágj.
Csak azt nem értem, hogy miért zavart, hogy Kun Béláékról nem elismerően nyilatkoztam.
"Akkor tavasszal még folytak viták a határokról, 1920 januárjában amikor Apponyi előadhatta érveit sajnos már ténykérdés volt."
A magyar-román határt már 1916-ban, a magyar-csehszlovákot már 1919 elején lényegében felvázolták. Apponyi érvelése se pro, se contra nem számított, pontosan azért, mert ő etnicitásról és történelemről beszélt, a vitás pontokon azonban ezek az érvek nem számítottak.
"Csak azt nem értem, hogy miért zavart, hogy Kun Béláékról nem elismerően nyilatkoztam."
Akartál mondani valami igazán "komcsielleneset", és megismételted azt a divatos, de hamis mítoszt, hogy a tanácsköztársaság a hibás. Ezt nem szeretem, mert engem jobban érdekelnek a tények, mint a mítoszok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!