Európában miért pont a protestáns keresztény országok járnak a meleg jogok élén?

Nem gondolnám, hogy ez összefüggésben van a felekezeti megoszlással. A protestantizmus hagyományos tanítása szerint a házasság egy férfi és egy nő életközössége. Ebben sem mást nem vallanak, mint a katolikusok vagy az ortodoxok. Ez bibliai tanítás, minden keresztényre érvényes.

Az ok inkább az, hogy abszolút szekuláris országokról beszélünk, és ha tartósan olyan kormányuk van, ami ezt támogatja, akkor ez van.

Rendben, katolikuskám! Megbolt a napi inkvizíció!

Azzal ugye semmi baj nincs, hogy a jelenlegi pápa jezsuita. A jezsuiták pedig a nemkatolikus csecsemők vérére esküdnek fel.

Igen, papírforma szerint protestánsok, reformált vallás, de az evangélikusok nem is tudom hogyan mondjam, igen jól beilleszkednek a mai anyagias szemléletű világba.

Északon pedig pl. Finnországban nem építettek templomokat se a közösségeknek, hanem inkább egyszer az egyikőjük, máskor egy másikójuk házában jöttek össze vasárnap.

Az evangélikusok Mo-on jobban kiszolgálták a hatalmat, mint a reformátusok. Érdekegyház.

Mindszenty után a katolikusok szolgálták ki legjobban a hatalmat. A legtöbb békepap katolikus volt. De az is '56 után (mint a protestánsoknál).

A templom hiányával mi is a probléma? Az őskeresztényeknél sem volt templom, a finn gyülekezet ha pénzhiányban szenved, nem fog tudni templomot felhúzni (de kétlem, hogy egyáltalán igazat írsz).

"A másik dolog meg az, hogy jelenleg leginkább az evangélikusok néznek szembe a békepapokkal, a katolikusoknál a hívek még mosdatják is a bűnöző papot."

Pont, hogy sajnos szerencsétlen protestánsok feküdtek le leghamarabb a pártállamnak, mert náluk az alulról szerveződő egyházi felépítést könnyebb volt kihasználni és elég volt beépülni és olyan püspököt megszavazni, aki a lojálisabb a párthoz. A katolikusoknál a püspökök a Szentszéktől kapják a kinevezést, nem a hívektől. XII. Piusz pápa nem "cserélte le" a korábban kinevezett püspököket. Sőt, 1949-ben a Szent Officium dekrétumban rögzítette, hogy kiközösítés büntetése alá esik az, aki belép a kommunista pártba. Ezt 1957-ben megerősítették és kiközösítették mindazon papokat, akik részt vettek a békepapi mozgalomban. Ezentúl a kongregáció a pápa nevében felszólította azokat a papokat, akik politikai szerepet vállaltak, hogy hat hónapon belül mondjanak le azokról, különben "excommunicatio ipso facto speciali modo Sedi Apostolicae reservata", tehát automatikusan kiközösítésbe esnek (és természetesen nem folytathatják tovább az lelkipásztori szolgálatukat).

Nem bántani akarom a protestánsokat, mert számos alakjuk ellenállt, akiket be is börtönöztek, de sajnos az ilyen esetben, mikor az állam elakarja lehetetleníteni a hitéletet, akkor nem a legszerencsésebb a demokratikusan alulról építkező egyházszervezet. Foglalkoztam az evangélikusokkal is, sajnos egyébként nincs elég szakirodalom a kommunista időkre vonatkozóan. Egy evangélikus lelkész hagyatéki anyagát vizsgáltam, és pl. nála is látszik, hogy nem akart beletörődni a kommunista hatalomváltásba és sorsa sajnos az lett, hogy a párttal megegyező Dezséry László evangélikus püspök menesztette.

Javaslom szakirodalomként a tévedések eloszlatására a korszakra vonatkozóan Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban c. tanulmánykötetet (nem csak a Kádár-korszak van benne, hanem a korábbi évek is).