Ti nem féltek attól, hogy mi lesz veletek majd nyugdíjas korotokban?

"Én nem félek ha marad ez a rendszer elég jó nyugdíjat kapok majd."

Ha marad ez a rendszer, akkor nagyon rossz nyugdíjat fogsz kapni. A mostani nyugdíjrendszer fenntartásához 2 fölötti születésszám kellene. Magyarországon ez jelenleg az 1,5-öt sem éri el.

"Én nem félek ha marad ez a rendszer elég jó nyugdíjat kapok majd."

Két lehetőség van:

1. Nem marad ez a rendszer.

2. Marad ez a rendszer, de drasztikusan megemelkednek a nyugdíjkorhatárok és/vagy csökkennek jelentősen a nyugdíjak összegei.

Értsd: majd mehetsz nyugdíjba 73 évesen, és mostani reálértéken kapsz kézhez 60 ezer forint nyugdíjat.

Mire a mi korosztályunk lesz nyugdíjas(én 29 vagyok),addigra már nem lesz annyi nyugdíjas arányában,mint ma.

Addigra bőven olyan lesz az átlag,hogy max 1-2 gyerekes családok gyerekei lesznek öregek.

Ha a Ratkók kihalnak,azzal az államnak is könnyebb lesz,mert sokkal kevesebb nyugdíjas lesz.

Az én nagyanyámék pl 15-en voltak testvérek,de sok családban volt ebben a korosztályban 3-nál több gyerek,ezért is van most sok idős.

De 20 év múlva kb ezek mind kihalnak,sokkal kevesebb lesz a nyugdíjasok száma.

"De 20 év múlva kb ezek mind kihalnak,sokkal kevesebb lesz a nyugdíjasok száma."

Hiába lesz kevesebb nyugdíjas, ha azoknak még kevesebb gyerekük lesz. Még egyszer leírom: a magyar születési ráta 1,5.

Értsd: minden 2 ember (anya és apa) helyébe 1,5 ember fog lépni a munkaerőpiacon. Minden 2 ember nyugdíját 1,5 embernek kell kitermelnie.

Komolyan: aki nem érti, h ez a rendszer miért fenntarthatatlan, az menjen vissza általános iskolába.

Idős, nyugdíjas koromra én inkább a betegségektől, elmagányosodástól félek, mintsem a nyugdíjtól.

Egyrészt szerények az igényeim, másrészt tudom, hogy a magyar állam úgy sem lesz képes, köteles magas, nyugat-európai szintű jólétet biztosítani számomra. Már most is csak a nyugdíjak reálértékének megőrzését ígéri az állam, így a fizetésekhez képest nőni fog a különbség. Most 27 éves vagyok, így van időm készülni. De az öngondoskodás nem csak a nyugdíjas évekre fontos, hanem a közelebbi évekre, évtizedekre is (pl. lakásvásárlás, családalapítás, gyereknevelés, taníttatás akár önerőből is), ezért már most is takarékoskodok, teszek félre a későbbiekre. Itthon ez nehezebb, de a fiataloknál felmerülhet a külföldi munkavállalás is, ahol a többszörös fizetésekből könnyebb félretenni és nyugat-európai munkával ottani nyugdíjjogosultságot is lehet szerezni.

Érdekes volt végigolvasni és belegondolni a válaszok mögötti állapotokba.

A nyugellátás és egyáltalán, a társadalmi védelmi háló meghatározása alapvetően az állam hatásköre, és a cselekvés minőségét a cselekvő minősége dönti el. Azt pedig a választó minősége. Ha a közelmúlt hazai trendjét nézném, azt mondanám, félhetsz. Megalapozott. Ha egyéb szempontokat és a világ változásait nézem, akkor azt mondom: elcseszheted, és akkor félhetsz.

A lényeg az, hogy az öngondoskodás egyre erőteljesebben kerül előtérbe. A mai magyar politikai rendszer ugyan ezt drasztikusan rontja, de sem megszüntetni, sem durván elrontani nem tudja. Amit tud, hogy olyan gazdasági helyzetet teremt, hogy a lakosság nagy hányada nem képes fizetni a járulékokat, tehát nekik állami nyugdíjuk sem lesz. Kegyelemkenyéren fognak élni és korán halnak.

Azonban egy mai huszonévesnek csak akkor kell félnie a nyugdíjas korától, ha addig elherdálja a lehetőségeit. Tanulhat, hogy jó állása legyen. Kereshet más ellátó rendszert. Tehet szert aránylag magas jövedelemre. Befektethet vagy megtakaríthat. Ezer módját találhatja meg az öngondoskodásnak. És mire nem képes egyedül ellátni magát, olyan tartalékokkal és lehetőségekkel rendelkezhet, hogy nem kell félnie (és bármilyen "szellemes" és pejoratív hangzású, bizony ide tartozik a megfelelő szemlélettel rendelkező utódok gondoskodása).

A feltehetően jó válasz tehát az, hogy lesz egy réteg, amely elég okos, elég képzett, és semmiféle félnivalója nem lesz semmilyen rendszerben. Lesznek átlagos helyzetűek és lesz olyan réteg is, amelynek a sorsa, élete mások kezében van, vagy inkább senkiében. Ma a trend az, hogy az előbbi réteg mérete csökken, az utóbbié nő. Nálunk ez drasztikusabb. És nem közvetlenül Orbán bűne lesz, ő már megalapozta azt a társadalmat, amely nélküle is így működik. Rosszul.