Miért tabutéma Magyarországon az, hogy kinek mennyi a fizetése, mennyi pénzt tud félrerakni, és úgy általában a pénzügyei?

Miért kellene megmondani?:)

Arra terelődik a beszélgetés?

Hát,ha én nem akarok elmondani,felőlem terelheti akármerre,és előbb utóbb kínos lesz neki.

Ha valaki nagyon nyomul,két dolgot tehetsz,megmondod neki,hogy "bocs,de ez nem rád tartozik",vagy némán hallgatsz,és akkor majd ért belőle.

11: Rólam tudják mennyit keresek:

-4-5 ÉVTIZEDES jó barátom, akiket még középiskolából ismerek

Kb két munkatársam, akik megkérdezték

-A családom, úgy mint nagyszülő, szülők, tesó, unokatesó, párom

És ennyi. Ez olyan nagy dolog, hogy pl ezek az emberek tudják? (Amúgy bocs, nekem alapból kicsi az ismerősi köröm és kevés emberrel érintkezek, beszélgetek)

Itt nem a családokról van szó! Ha a családban titkolóznak, az bizalmatlanság, ott nincs semmi összetartó erő. És a veszekedés sem ér túl a lakás ajtaján.

Itt a munkahelyekről van szó, arról, hogy milyen lesz a légkör akkor, ha mindenki tudja a másik fizetését, meg akkor, ha senki se tudja. Kezdjük azzal, hogy egy munkahelye nelég sokan vannak, akik, ha megtudják, mennyit keres a másik, mennek balhézni. Mert kizárólag azt tudják összehasonlítani, mennyi az az övékhez képest. Hogy mi miért jár, azt nem érik fel ésszel. Ugyanakkor sokan vannak, akiknek nem kell mondani semmit, mert ha ismerik az embert, 5%-os pontossággal megtippelik a fizetését. A hőzöngők tönkre tudnak tenni egy munkahelyet. Nem kell elhinni, de aki nem hiszi, mutasson egy vezetőt, aki másképp vélekedik. Ha igen, megmondom róla, meddig lesz még vezető.

12-es.

Lehet te jó példát láttál,nálunk a családban,ha valaki megtudja mennyit keres a másik,akkor vagy megy az irigykedés,ha többet keres,ha kevesebbet keres,akkor "valamit rosszul csinál",és egyebek.

Egyszerűen mások életével foglalkoznak,ami ehhez egy jó táptalaj.

Én megértem,ha te megbízol egyes emberekben,de én elég bizalmatlan vagyok az emberekkel.

Mellesleg,ha megtudják,hogy jól keresel,akkor érdekből közelítenek feléd.

Én azt vallom,hogy ez magánügy.

Olyan szempontból tényleg rossz, hogy kezdőként szinte lehetetlen "beárazni" magad. Én is így voltam, elképzelni nem tudtam ki mennyit kereshet.

Ráadásul tényleg kényes téma lehet a fizetés.

Engem is frusztrál ha tudom hogy a munkatársam 2x annyi pénzt kap konkrétan mint én. Igaz 10 éve van a cégnél, de konkrétan helyette végzem el a munkát sok esetben.

Vagy itt is mindig egymásnak esnek a fiatalok és idősek hogy kinek mennyi "jár". A fiatal azt mondja, miért kapok kevesebbet, mikor ugyanazt csinálom mint aki 10 éve? Az idős meg azt hogy miért kap a fiatal ugyanannyit mikor csak most kezdett?

Vagy emlékszem mikor első munkahelyemen 180-at kerestem. Tudtam hogy munkatársaim akik évek óta csinálják azok megkapják a havi 250-300-at is. De mégis boldog voltam mert előtte sosem volt pénzem, szüleim meg minimálbért kerestek. Erre jöttek pénzesebb rokonok, kérdezték mennyi az annyi. Én mondtam büszkén hogy 180-at kapok. Erre nagyjából legyintettek hogy hááát talán lesz még jobb is.

Vagy a másik, hogy ha elmondtam mennyit keresek, akkor jött az hogy az XY unokatestvérem barátja keres 2x ennyit is....hát hol a f..szba érdekel az engem?

Vagy az is kényelmetlen mikor találkozom régi ismerőssel. Kérdeztem mennyit keres. 80 ezret havonta! Én konkrétan 2x annyit elköltök egy hónapban és még csak nem is verem el a pénzt, csak normális életet élek.