Miért tabutéma Magyarországon az, hogy kinek mennyi a fizetése, mennyi pénzt tud félrerakni, és úgy általában a pénzügyei?

Ez nem Magyarországon tabutéma, hanem mindenütt.

Egy fizetés sok tényezőtől függ (elvileg). Annak megítélése, hogy egy adott fizetés az előállított értékkel arányos-e, nem könnyű. Az emberek kíváncsiak, ez természetes. De az emberek szeretnek olyanról is véleményt mondani, amihez nem értenek. Amíg ez esetenként fordul csak elő, nem számít. Ha azonban ez nagyon sok esetben fordul elő, téves következtetések lesznek közszemléletté, akkor ez a téves megítélés kényszerítővé válik.

Tehát ilyen adatok nyilvánossága döntően a közegtől függ. Ahol képesek nagy tömegben helyesen értékelni, ott ez a nyilvánosság inkább hasznos. Ahol azonban ennek súlyos következményei vannak, ott nem szabad ilyen adatot nyilvánosságra hozni.

Volt olyan kisebb létszámú vállalat, ahol kezdetben a jutalmakat megfelelő indoklással fel is olvasták egyes egységekben, hozzá is lehetett szólni. Azt gondolták, ösztönző lesz azokra, akik kevesebbet kaptak, hogy íme, lehet sokat is kapni. A hatás ellenkező volt, annyira elszabadultak az indulatok, hogy nemcsak titkossá tették, de elbocsátással fenyegették meg a nyilvánosságra hozókat (bérügyet). Hosszú hónapok kellettek, mire konszolidálódott a helyzet.

Én ezt sosem értettem, mitől tabutéma. Mi van ha megkérdezi valaki, mennyi a fizetésem? Én simán megmondom forintra. Nem azt kérdezte, mekkora a .aszom. (Nem mintha államtitok lenne).

A feleségemmel közös számlánk van és pontosan látjuk az sms - ek alapján melyikünk mennyi fizetést kapott, mennyit költ - persze nagyobb kiadásokat azért előtte megbeszélünk.

Elég megnézni úgy általánosságban a gyakoris kérdéseket, válaszokat.

reggel olvastam egy kérdést ami arról szólt hogy a kérdező "rosszul érzi magát" a "gazdagok" között. Közben meg szerinte a normális, átlag ember az akinek 100 ezres fizetése van, panelban él, nincs autója és robotol egész nap.

Vagy én is kaptam már meg itt, hogy mit jár a pofám 300+ ezres fizetéssel, mikor X aki belém kötött csak 80-at keres. Majd akkor siránkozzak ha én is minimálbéres leszek. Azt nem nézi mennyit dolgozok és milyen felelősséget vállalok a fizetésemért, csak a k..va anyámat amiért ennyit kapok.

Vagy sokan rosszallóak ha megtehetsz olyan dolgokat amit ők nem. Tipikus hogy az aznapi 10-edik cigi lóg a szájából, de mellette szidja a szomszédot hogy neki miből telik egy hétvégés nyaralásra a Balatonon...

Na meg akárhogy nézzük, sajnos meghatározza az emberi kapcsolatokat a pénz és a pénzbeli különbségek. Emlékszem régen milyen gáz volt hogy ismerőseim hívnak nyaralni nekem meg nincs pofám anyáméktól kérni szórakozásra.

Ezen én is csodálkozom. Én bárkinek gondolkodás nélkül elmondom mennyit keresek, ha szóba kerül. Nem egy nagy, hanem átlagos összegről van szó.

Szerintem az idősebb, öregebb emberek főleg ilyenek, titokzatoskodóak. Nem értem az okát.

25/f

Szerintem totál magánügy ki mennyit keres.

Nem kell más orrára kötni.

Engem sem érdekel más mennyit keres.

Sőt szerintem a primitívség legalja,ha valaki a nagy fizetésével dicsekszik,meg az is mikor ostobán bevallja,hogy keveset keres,és mások ezen rosszindulatúan örvendeznek.

Aki meg erre rákérdez,szintén primitív.

Dehogynem érdekel. Csak a fejedben tabu megkérdezni, mert attól félsz hogy kíváncsiskodónak gondolnak, vagy azt hiszik hátsó szándékod van.

A mások orrára kötés pedig rossz. Nem arról van szó, hogy állandóan felhozod mindenkivel, hogy mennyit keresel. De ha megkérdezik, akkor megmondod. Ha nagyon olyan irányba terelődik egy hosszú beszélgetés, akkor megmondod. Csak erről van szó, nem mások orrára kötésről.