Mit lehetne tenni azért, hogy ne támogassák sokan az alapjövedelmet?

Az alapjövedelem csak egyelőre megvalósíthatatlan, de a jövőben teljesen jó opció lesz, mikor a termelési technológiák elérik a megfelelő fejlettségi szintet.

Addig még várni kell vele.

Az egyes jól írja, jelenleg még gazdaságilag nagyon kevés államban kivitelezhető az alapjövedelem, de a jövőben a nagyfokú gépesítés miatt szükséges lehet. Azonban ez még a jövő zenéje.

Az sem mellékes, hogy a társadalmat is fel kell készíteni erre. Gondolj csak bel, ha most bevezetnék MO-n, a társadalom alsóbb rétegei feltehetően sorra mobdanának fel a munkahelyeiken és a közmunkaprogram is bedölne. Sokan megelégednének a minimummal és élősködnének az államon.

Jelenleg én nem tartom kivitelezhetőnek, legalábbis a világ nagyobb részén, beleértve MO-t is. Azt, hogy mit hoz a jövő, majd meglátjuk.

Csak hogy tisztázzuk: az alapjövedelem lényege nem az, ha van állami pénz, vezessük be, ha nincs, ne tegyük.

Az alapjövedelem egyfelől egy technikai egyszerűsítés (ha már képes rá az állam), másfelől annak tudomásul vétele, hogy az ember gyarló. Ez azt jelenti, hogy egy ember életében gyakran vannak jelentős változások is, és ezek közül néha támogatásra szorul. A támogatást döntéshozó intézi, és ő gyakran hoz rossz döntéseket. Ezáltal családokat hoz lehetetlen helyzetbe pusztán azért, mert felelőtlen, vagy tudatlan és lusta. Ha viszont van egy jól átgondolt, alaposan előkészített automatizmus, akkor az ilyen problémák nem következnek be.

Olyan sokan nem támogatják, nincs napirenden a bevezetése Magyarországon, belátható időn belül nem is lesz. Először valószínűleg a gazdag, baloldali, szociálisan bőkezű Skandináviában, Norvégiában vagy Svédországban fognak kísérletezni, lépne ebbe az irányba, aztán könnyen lehet, hogy majd ott is megszüntetik, ha nem bizonyul fenntarthatónak.

Egyébként, hogy ez mekkora terhet jelentene az államnak, gazdaságnak az ugye az összegtől függ. Egy havi 20 ezer forintos alapjövedelmet valószínűleg Magyarországon is be tudnánk vezetni, ki lehetne gazdálkodni, de ugye ebből nem lehet megélni, így nem teljesülne a cél a mindenki számára biztos alap megélhetés. A KSH szerint Magyarországon a létminimum 80 ezer forint körül van egy főre, a minimálbér is éppen csak eléri ezt.

Én azok közé tartozom, akik a Párbeszéd alapjövedelem programcsomagját támogatja. Egyben. Némi csiszolásra persze még szükség van, de alapjában nézve jó elgondolásnak tartom.

Szerintem az ellenzők pár alapvető dologgal nincsenek tisztában az alapjövedelemmel kapcsolatosan.

1.) A legtöbb jelenlegi támogatást kiváltja, ami szintén hatalmas összegeket emészt fel, és rengeteg bürokráciás eljárást takarít meg, ahol visszaélések, korrupció, nem kívánt ügyeskedések (zsegíly) van tere most.

A gyermekek egységesen 25 ezer forintot kapnának, ami jóval igazságosabb a jelenlegi rendszernél, ahol a jól kereső szülők többet kapnak a gyermekek után járó adó-jóváírás miatt. Mellesleg már magzati 3. hónapos koruktól járna, igaz születésig az anya kapná kézhez ezt az összeget.

2.) Nagykorúaknál az első (alsó) 50 ezret jelenti, nem mindenre plusz 50 ezret a munkanélküliek esetében. Idetartoznak a nyugdíjasok is: jelenleg a minimálnyugdíj 28.500, ami 2008 óta nem emelkedett egy forinttal sem. Az 50 ezer alatti nyugdíjak mind kiegészülnének 50 ezerre.

Tény, hogy a közmunka bedőlne, de ez egy eleve rossz elgondolás. Egy kizsákmányoláson alapuló, munkaerőpiacot felborító elgondolás. A közmunka program miatt ugyanis rengeteg valódi munkahely szűnt meg, amit később közmunkásokkal váltottak ki. Mivel azok jóval olcsóbbak, a munkáltatónak, megrendelőnek nem éri meg a rendes foglalkoztatás. Így lett többek között a főállású utcaseprőkből kevesebbet kereső, létbizonytalanságban élő közmunkás. A közmunka megfogalmazott célja az lett volna, hogy visszavezesse az embereket a munka világába, de pont erre nem alkalmas. Minél többször lesz valaki közmunkás, annál nagyobb az esélye annak, hogy alkalmi közmunkás lesz csak, míg a ténylegesen dolgozni akaró embereknek meg nincs munka, amit el tudnának végezni. Ami van, annak a bére épp emiatt nyomott, a felborult munkaerőpiac miatt nem követi a valódi kereslet-kínálat elgondolást, és a minimálbér igen alacsony. Így valóban nem éri meg szakképzettséget nem igénylő munkahelyen dolgozni!

Magasabb bérről annyit, hogy a Párbeszéd alapjövedelem koncepciójának az egyik legfontosabb eleme az, hogy a 8 órában dolgozók nettó minimálbére 105 ezerre emelkedjen, de a középjövedelemig (pontosabban a mediánjövedelemig) mindenkinek emelkedne a nettója, minél kisebb a jövedelme, annál nagyobb összeggel, mindezt feltétel nélkül, nem mindenféle ügyeskedéssel, amire az egyszerű - és éppen ezért a legrászorulóbb emberek - nem képesek élni.

Az alapjövedelem koncepcióban egyébként ez a kiadási tétel a legnagyobb. Mivel a munkanélküli (és nyugdíjas, vagy felsőoktatásban részesülő) felnőtteknek járó alapjövedelem csak 50 ezer, de a dolgozók nettó jövedelme minimum jóval több, mint a duplája, nem mondható el, hogy ez nem motiváló erő. Az a kevés igénytelen, aki meg szándékosan életvitelszerűen megelégedne mégis az 50 ezerrel, attól meg jobban sajnálom a rendes munkát, amit a lelkiismeretesebb dolgozóktól venne el, így a munka színvonala is emelkedne.

Azt is nagyon fontos megemlíteni, hogy ez a nettó jövedelemugrás a mediánjövedelem alatt úgy történne meg, hogy egy fillérrel nem növekedne a munkáltatói kiadás az adómódosításoknak köszönhetően.

Nem mellesleg az is egy fontos dolog, hogy mivel a legelmaradottabb térségekben csak ez által várható a , amit egyébként mindennapi megélhetésre el is költenének, ott lendülne fel a legjobban a helyi gazdaság, arányait tekintve ott teremne a legtöbb új munkahely.

Az is egy nagyon fontos dolog, hogy a Párbeszéd nem csak a kiadásokat fogalmazza meg, hanem a konkrét javaslatokkal áll elő forrásokat illetően is, ami a demagóg törvényjavaslatokra egyáltalán nem jellemző. Az elérhető 2015-ös javaslat még számos hibát tartalmaz, mert több egyszeri tételt tartalmaz, ám ezek nagyságrendje elenyésző, és az újragondolás során ezeket javították.

Hozzáteszem, ha Surányi György volt jegybankelnök az elgondolást jónak tartja, és a 2015-ös verziónál is csak kisebb hibákat lát, akkor mégiscsak elképzelhető, hogy talán nem is annyira kivitelezhetetlen még a közeljövőben sem. Itt inkább a politikai akarat és a félelem játszik, de a nagy reformok mindig is nagy félelmekkel jártak. Én is úgy gondolom, hogy nem lehet ezt egyik napról a másikra bevezetni egyszerre, pl. előbb a bevételi oldallal kapcsolatos törvényeket kellene bevezetni, látni azt, hogy az mennyire hatékony, emellett a nyugdíjasok, felsőoktatásban részesülők és a gyermekek körében kéne az alapjövedelmet bevezetni. Ha egy év alatt jelentős többlet jelentkezik, ahogy elvileg jelentkeznie kellene, akkor lehetne továbblépni.

"Egy havi 20 ezer forintos alapjövedelmet valószínűleg Magyarországon is be tudnánk vezetni"

- Ilyen volt. Sőt, ennél több is: 27000 Ft. Úgy hívják, hogy keresetpótló támogatás.

Az alapjövedelem 2015-ös vitairat egyébként itt elolvasható. [link]

Hangsúlyozom, azóta számos dologban javították főleg a bevételi oldalon az egyszeri bevételek kiváltása kapcsán, de a 100 ezres munkavállalói nettó minimáljövedelmet 105 ezerre emelték.