A románok vagy a magyarok lennének nyitottabbak a másikra?

Erre azt lehet válaszolni kérdező, hogy nem általánosítunk 20 millió románra 3 megvadult román hozzáállásából. Tudod, ha a világ így vélekedne, akkor ma a háromnegyed művelt világ ismeri Orbánt, és ennyi tartaná a magyarokat ocsmány hazudozó becstelen tolvajnak. De ez nem így van, az értelmes fél világ a magyarokról tudja, milyenek, de semmiképpen nem néhány jelentéktelen tagja után ítéli meg.

Viszont ha elmégy Erdély sok településére (sajnos a román hivatalos politika következtében a legtöbb már erősen vegyes lakosságú), akkor megtapasztalhatod, hogy bár problémák vannak, de nekem van igazam. Ha nem uszítanak, nincs baj. Csakhogy uszítanak ott is, itt is, és sem ott, sem itt, senki nem veri be az ilyenek nagy száját. Pedig rájuk férne.

Úgy vettem észre, hogy ahol egymásban az embert látják és a közös pontokat keresik, nem azt, ami feszültséget generál, ott kölcsönös a nyitottság. Mondhatni, egyénfüggő. A normál, hétköznapi emberek többsége nem akar balhét, háborút, békét, nyugalmat akar, ezért esze ágában sincs a konfliktust keresni. Ahogy észrevettem, a szélsőségesek megtalálják egymást, hogy gyűlölködhessenek egymáson és be is igazolódjanak a gyűlölködésük táptalajául szolgáló előítéletek, sztereotípiák. Nyilván, aki már sokszor vonzotta be sajár magát ilyen szituációba, eléggé megerősíttette magát, hogy meg lehessen győzni az ellenkezőjéről.

Én inkább szlovákiai tapasztalatokat tudok, mert nagyon sokat járok oda. Általában próbálkozom szlovákul beszélni, cserébe a szlovák meg próbálkozik magyarul. Azokon a helyeken is, amik "hírhedtek a magyargyűlöletről".

Na, meg ez a másik: sokan nem értik meg, hogy nem azért nem beszél magyarul, mert bunkó, holott érti, hanem aki kétnyelvű, sokszor nem is tudja, hogy éppen milyen nyelven beszél ő saját maga, ill. ha nem mindennap használja a másik nyelvet, akkor gátlásosság van benne, hogy egyáltalán meg merjen szólalni magyarul. Sok magyar pedig így értelmezi ezt, hogy "ért magyarul és direkt úgy tesz, mintha nem értene".

Szóval: a nyitottság egyénfüggő, nem népfüggő és ahogyan előzetesen már többen írták, függ attól, hogy bedől-e az uszításnak vagy sem. De ez csak egy megközelítés, lehet, hogy részigazságot írok le, sőt, biztos, így kiegészíthető nyugodtan, ha valmi túl egyoldalú.