Félek a jövőtől, mit tegyek?
Mérnökként is gyakran megfordul a fejemben hogy például a szülői háznál vagy valahol az örök napsütötte délen önellátó leszek. Úgy nőttem fel abban a házban hogy volt ott virágzó önellátó gazdaság. Aztán ma városon rájöttem hogy sokkal jobban éltem önellátóként mint diplomás munkavállalóként. Ez ellentmondásnak tűnhet, hisz városon például csak egy dobásnyira van a hipermarket. Míg a falusi gazdaságban meg kell termelni és kemyén munkának tűnhet első ránézésre. De ha azt nézem hogy a 90 éves gazdálkodó édesapám egészségesebb mint én városiként 48 évesen... Hoppá. Mert én Diesel kipufogórészecskéket szívok a nap 24 órájában, míg apám tiszta oxigéndús levegőt sok negatív ion tartalommal. Valamint én arany áron veszem a műtrágyán termesztett élelmet, míg apám valódi bioélelmet fogaszt ingyen és korlátlan mennyiségben, sőt a hobbiállatai is azt esznek. Csupán azért vagyok képes lazán venni a művilág problémáit mert tudom hogy ha bármikor úgy érzem hogy elég volt, akkor önellátó bármikor lehetek újra. Tehát van menekülési út. Azt sem tagadom hogy kiröhögöm saját magam amiért máshoz hasonlóan az otthoni teendőkkel együtt napi 10 órát is dolgozom azért amit önellátóként napi néhány óra alatt elértem. Csak egy példa: Városon havi 7-10 ezer Ft-ot fizetek a klóros csapvízért. Ugyanez az önellátó házunkban a fúrt kútból ingyen volt és klóros sem volt hanem valódi ásványvíz.
Ha újra diák lennék, akkor tuti hogy mezőgazdasági pályán tanulnák tovább. Mert azok az ismeretek hasznosíthatók egy saját gazdaságban is. Mert újat tanulni mindig van mit ezen a pályán is. Régi ismerőseim is mosolyognak rajtam amiért diplomás városiként rosszabbul élek mint például apám önellátóként. De meg sem sértődök érte mert teljesen igazuk van.
Ezt a művilágot már most is élhetetlennek tartom. Például azért is mert túl sokat kell dolgozni az adott célért. Túl nagy áldozat az hogy a rövid életből napi 8 órát munkahelyen töltünk. A sajátodban az teljesen más, az nyaralás akkor is ha a legnehezebb munkát végzed. Valamint akkor mész kirándulni amikor elhatározod és nem akkor ha van még szabadságod és kiadják. Amikor önellátó voltam egész nyaram kirándulással tellett. De úgy hogy akár eltévedni is ráértem. Teljesen le voltam döbbenve mikor a tévében olyat mondtak hogy lehet pályázni ausztrál álomállásra. Jesszusom! Mi abban az álom ha nem azt csinálsz a nap 24 órájában amit akarsz.
1. válaszoló: Leginkább egy atomháborútól félek és azt megelőzően a modern szövetségi rendszerek (NATO, EU) felbomlásától.
Emellett a magyar megélhetési viszonyok se szívderítőek, a politikai tendenciák még kevésbé. Mintha visszafelé haladnánk, sokszor úgy érzem.
2. válaszoló: Egyébként már eszembe jutott!
3. válaszoló: 17 vagyok.
Köszönöm az eddigi válaszokat!
Amúgy tökjó, hogy megkérdeztem, hogy mitől félsz, és lehúztak:D gondolom, hogy nem Te voltál, csak fura, hogy emberek ilyeneket is leszavaznak
Atombombától nem kell félned. Bár tény, hogy Magyarországnak csak akkor lesz, ha ledobják rá (haha). A szövetségek felbomlása szintén nincs kilátásban jelenleg.
A politika meg az életszínvonal meg... nos... igen..:/
Én inkább attól félek,hogy egyre drágább minden.
Nézd meg hová jut az emberiség.
Megint fával kell tüzelni,a 21.században.
Mire felépítesz egy életet,eléred az anyagi stabilitást(már ha ez sikerül) elmegy melletted az élet.
Ha nem akarsz bérrabszolga lenni,akkor vállalkozhatsz,már ha vannak felesleges millióid.
De ha még kockáztatsz is,nincs biztos siker.
Ez alkalmazottként is igaz.
Amivel ma boldogulsz lehet 10 év múlva semmit sem fog érni.
A mai nap olvastam,hogy a globális világ vagyok 50%-a összesen 8 ember kezében van.
Szerintem szörnyű,amifelé a világ halad...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!