AZ 1100 éves Árpádsávos zászlót miért tekintik nemzetiszocialista jelvénynek, ha azt a magyar nyilasok anno 1944-45-ben csak kisajították?

Horthy Miklós 1919. augusztus 18-án a Szövetséges Katonai Misszió előtt jelentette be, hogy amint arra engedélyt kap, négy napon belül tényleges haderővel rendelkezik, és helyreállítja a rendet Magyarországon.[18] Csapataival az antant engedélyének birtokában a Dunántúlra vonult, főhadiszállását pedig Siófokon rendezte be.[15] Halsey E. Yates ezredes augusztus 24-ei jelentése az első, amely Horthy fegyveres erejéről beszámol: 8000 katona géppisztolyokkal és 19 tábori ágyú alkotta a haderőt.

Horthy deklarálta, hogy nem tartozik felelősséggel a budapesti Friedrich-kormánynak, ennek ellenére rendszeresen részt vett a kormányüléseken. A Dunántúlon saját katonai igazgatást vezetett be, körzetparancsnokai teljhatalommal bírtak... ] E körülmények között zajlott a többek között Prónay Pál, Ostenburg-Moravek Gyula és Héjjas Iván nevével fémjelzett fehérterror,[15] amelynek kegyetlenségeit az antant képviselői is szóvá tették (igaz, ezzel ellentétes vélemények és jelentések is születtek).[15] A fővezérség az akciókat népítéletnek vagy egyéni kilengésnek minősítette (való igaz, hogy parancsot sosem adott ki a megtorlásokra).[15] Horthy emlékirataiban elismeri, hogy bűntettek történtek, de utólag is a körülményeket, a háborús világ kifordult törvényeit tartja igazi felelősnek: „A földre szabadult poklot még senki sem csendesítette le azzal, hogy angyalszárnyakkal legyezgette” – írja portugáliai emigrációjában.[19]

Horthy helyesen ismerte fel, hogy a zűrzavaros helyzetben kizárólag egy összefogott fegyveres erő képviselhet reális hatalmat: George Russel Clerk brit diplomata végül vele állapodott meg arról, hogy a román kivonulás után a Nemzeti Hadsereg vegye át az ellenőrzést Budapesten.[15] A katonai diktatúra felállításának tilalmát Horthyval elfogadtató Clerk-misszió eredményeként 1919. november 16-án, miután a román hadsereg gondos ellenőrzés mellett távozott a kifosztott Budapestről, Horthy a viseletéről „darutollasnak” nevezett haderő élén bevonult a fővárosba. Főhadiszállását ideiglenesen a Gellért Szállóban rendezte be, a különítményesek pedig több saját központot alakítottak ki saját maguknak.[20]

1920. március 1-jén előzetes tárgyalások után a Nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta Horthy Miklóst (1920. évi II. törvénycikk).[21]" (Wiki)

Jellemző: Budapesti bevonulása előtt a budapesti főrabbi küldöttséggel Székessfehérvárra ment kérve Horthyt a "méltányos elbírálásra" -tekintettel a zsidóság "túlprezentáltságára" elsősorban a népbiztosok körében. Horthy válaszában közölte, hogy akik nem követtek el bűntetteket, azoknak nem kell félniük.

Jellemző, hogy egy kivételével minden népbiztos évtizedekkel túlélte a "fehér terrort" (ez az egy fegyveresen ellenállt a letartóztatásnál, lelőtték. A többiek többnyire Ausztriába, Szovjetúnióba távoztak

Wiki:

"Újabb vélemények szerint a helyzet ennél bonyolultabb. A Magyarországon lévő brit katonai és civil megfigyelők támogatták Horthy tevékenységét annak érdekében, hogy végre konszolidálja az ország helyzetét. Thomas Sakmyster történész szerint Horthy ideiglenes kormányzóvá tételét a szövetségesek katonai missziójának vezetője, Yates ezredes már 1919-ben javasolta a NH siófoki főhadiszállásán. Sir George Clerk, a brit külügyminisztérium 1919. október végén – november elején Kelet-Európába küldött megbízottja azt kérte Horthytól: ha hatalomra kerül, számoljon le mind a szélsőjobboldallal, mind a szélsőballal.[28] Nem mellékes szempont, hogy a Nemzeti Hadsereg egy frissen alakult, meglehetősen szervezetlen testület volt, amelynek tagjai az amúgy is zűrzavaros időszakban akadály nélkül cselekedhettek, parancs nélkül, saját belátásuk szerint[29] (amint ezt a későbbiekben a Rongyos Gárda Sopron környéki tevékenysége is igazolt[30]). Horthy parancsa így szólt a budapesti bevonulás előtt: „ha Budapestre megyünk, mindenki jól tartson össze, tartson fegyelmet, hogy parancsom és reményem ellenére olyan ne történhessék, amit ránk fognak…”, ám ez a kilengéseket nem akadályozta meg.[31]

Megemlíthető, hogy Horthy hatalma a kormányzóvá választásáig az antanttól és a Nemzeti Hadseregtől függött. A forradalmak után bekövetkező, Magyarország kisantant általi katonai megszállása hatalmas károkat okozott. A román megszállás alatt megindult az ország módszeres kifosztása, amely során a becsült kár 1,5 milliárd aranykorona volt. Megemlítendő még, hogy a magyar vöröshadsereg és a Tanácsköztársaság felszámolásában, valamint a fehérterrorban döntő szerep jutott a román hadseregnek. Emellett az is tény, hogy Horthy több esetben vizsgálatot rendelt el a gyilkosságok kivizsgálásának érdekében.[32]"

Rákosi biztos "fellógatta" volna, mint ahogy a "sajátjait" sem kímélte. Ahogy Kádár is Nagy Imrét, pedig ő mentette ki a börtönből.

Horthy neve fel sem merült bűnösként a nürnbergi perben.

[link]

Kicsit nem ártana utána nézni a dolgoknak.

A történelmi és a ma használt Árpádsávos zászló 8 csíkból áll, ami azt jelenti, hogy legfelső csík piros, a legalsó csík fehér.

A nyilasok által használt zászló 9 csíkból áll: itt a legfelső és a legalsó csík is piros.

A történelmi Árpádsáv benne van a jelenlegi címerben, de megtalálható Imre király címerében vagy az Anjou-házi magyar királyok címerpajzsában, a Kossuth-címerben, az Árpád házi királyok címerében, az Árpád-házi királyok zászlajában vagy az Anjou-házi magyar királyok zászlajában.

A nyilasok által használt zászló ellenben csak a nyilas zászlóban található meg, és kizárólag a nyilas-kereszttel együtt használták.

Tehát akkor még egyszer innen ismeritek fel: az Árpádházi zászló 8 csíkos: pirossal nyit, fehérrel zár; a nyilas zászló 9 csíkos: pirossal nyit, pirossal zár.

#45

Azért volt csak tanu mert köpött mindenkiről. Egy igazi elvtelen féreg volt. A nácik többsége büszkén emelt fővel vállalták a tetteik következményét.