Az emberek miért hisznek el mindent, amit a média állít, mintha törvénybe lenne foglalva, hogy csak igazat mondhatnak?

Mert az emberekben van egy természetes igény, hogy önmagukat okosabbnak, tájékozottabbnak, a dolgokat jobban átlátóknak gondolják az átlagnál. Az "átlagember" egy pejoratív jelentéstartalmat hordozó fogalom, mindenki az arctalan droidokra asszociál ebből és szeretnék, hogy önmagukra különlegesebbként gondolhassanak.

Ezt az átlagnál valóban okosabb és több erővel rendelkező politikusok és médiacézárok észrevették és ebből született a jelenlegi populista, mindenkimindenhezértő megmondóemberkedő hülyeség, amit durván kihasznál a fidesz.

Közben meg igazad van, kérdező, ez a valódi agymosás, mert észre se veszi az agymosott, hogy nem ő irányítja a szerinte nagyon eredeti gondolatait, következtetéseit...

Mert az emberek hülyék.

Szerinted Hitler, Gyurcsány vagy Orbán hogyan került hatalomra?

Sokkal egyszerűbb elhinni egy már "kész" állítást vagy hírt, mint utánanézni, vagy kutatómunkát folytatni.

Amit leírsz, 7-es válaszoló, ahhoz nem kell a Fidesz. Néhány origós, indexes, hvg-s cikk elolvasása után ugyanez a kép állt össze bennem. Nem hírt írnak, hanem véleményt a hírről. Az újságírás pedig nagyon nem ez. Nem az a bajom, hogy "mindenhol nekem nem tetsző cikkekbe botlok", mert gyakorlatilag bármit elolvasok, mert érdekel, miben látnak másként mások, és hogyan másként. Már amikor olvasok, mert ritkán kattintgatok.

Sokszor az az érzésem, mintha egy-egy elhivatottabb gyakoris kommentelő is akár ugyanazon a színvonalon lenne, mint amit a hivatalos médiaforrások újságíróknak gondolt cikkezői képviselnek. Csak a véleményüket megmondók, egy hírről a személyes benyomásukat leírók, és ezt átadni kívánok az ilyenek. De a sajtómunka nem ez! Ezt szinte bárki végezheti, akiben elég fanatizmus és megfelelő beszélőke van.

Közben nulla előismerettel írnak minden, de tényleg minden témát megszakértve, összegezve a világmegváltó igazságot, kihirdetve a róla való ítéletet:

[link]

Ebben például én sokkal pontosabb összegzést tudnék írni (és meg is írtam, még az amerikai népszaván - pusztába kiáltott szó). De ezzel leállni vitatkozni olyan, mint itt a gyakorikérdéseken írni egy hozzászólásra. Ezért mondom, hogy ez nem újságírás, csak a "jobbak" feljutottak ide, a kevésbé jók a gyakorikérdésekre viszik el ugyanezt.

És itt van ez:

[link]

A publikáló itt sem tényeket közöl, a hírt írja le, a történésekről tájékoztatja azokat, akik nem tudtak maguk erejéből jelenlenni, ahogyan az újságírás, a tömegeket érintő média eredeti szándékkal létrejött, hanem belefűzi a személyiségét. Már a címe is cinikus, "L. Simon megmondta, ki szeretheti Budapestet".

Nem is a mondat valóságossága az, ami hiba - hiszen az ilyesmire figyelnek -, hanem a dolgok kiemelése, címeknek való megtétele is ilyen manipulálás. (Én hozzátehetem egyébként, hogy ebben nem is találok kivetnivalót, a historizmus szeretete nélkül tényleg nem lehet Budapestet szeretni, hiszen ennek jegyében alkottak meg benne szinte mindent, minden nevezetességet, mindazt ami nem a második világágháború utáni paneltelepeket jelenti. Ennek ismeretében elég ambivalens lenne elítélni és szeretni. Vagy milyen pontjára lehetne vonatkoztatni az utóbbi, és az előbbi állítást?)

És az ilyen beszúrás is ugyanez a sorok után: "a kupolát nem tervezik a korábbi, hauszmanni állapotba visszaállítani. Ezek szerint kupolában a szocialista a jobb." - Mintha ez valami képzelt verseny lenne. Vagy esetleg mintha ésszerűséget kérne számon - pedig pont az indokolja, hogy ne kezdjenek bele túl nagy szerkezeti változtatást követelő vállalkozásokba. Amit, megjegyzem, én sajnálok.

Érdekes, hogy az ellenséges hang csak L. Simonnak szól, az utána következő nevek egyikével szemben sem ilyen elítélő, sőt, pedig ugyanazt az elképzelést viszik tovább (mégha az újságíró, mintegy magát felmentve emiatt, képzelt ellentétet is próbál belekényszeríteni közéjük "és olykor ellentmondásba keveredett a szakértőkkel is.")

És a lezárás:

"De az elmélkedést megszakítja az elköszönő L. Simon, aki még belekiabálja a mikrofonba, hogy álljanak elő azok, akik tudják, hol vannak a Szent István terem eltűnt tárgyai, mert biztos benne, hogy azok megvannak valahol, valamelyik lakásban. A polgárian letolvajozott nézősereg ezután szedi sátorfáját."

- Komolyan, ez milyen színvonal? És ez a HVG, nem a 444, vagy valamilyen DK-s facebook-oldal üzenőfala, hanem egy nyomtatott példányokban is élő, így a kevés valódinak nevezhető médiafelület egyike. Itt szakmailag több lenne indokolt. Nem a leírt tartalom a baj, hogy azzal nem értek egyet (részben akár így is lehetne, mert ha valós lenne az újságírás, nem lehetne "egyetérteni" vagy "nem egyetérteni" a tartalmával, csak megismerni belőle általam nem látott történéseket, és magam véleményt formálni róluk), hanem az szúr szemet, amilyen stílussal ezt megalkotja. És hogy ez ma már hivatalos médiagyakorlat, elmosódtak a határok. Ez fájdalmas jelenség.