Titeket megnyugtat, hogy Paksot is az oroszok építik, akik Csernobilt is építették?

Azóta már más a technológia és olyan automatika figyeli a rendszert ami nem enged meg végzetes folyamatokat.

Amúgy a csernobili erőmű sem robbant volna fel, ha nincs benne egy rejtett konstrukciós hiba, ami aztán az eltúlzott reaktor leállási kísérlet során felszínre került.

"Azóta már más a technológia és olyan automatika figyeli a rendszert ami nem enged meg végzetes folyamatokat."

Ne szórakozz már!

Ekkora hüllyeséget...

Pakson is volt automatika, meg van is aztán majdnem ferobbant a kóceráj. Lövésed nincs az egészhez, minek szólsz bele?

#12

"Pakson is volt automatika, meg van is aztán majdnem ferobbant a kóceráj. "

Mikor is?

Mikor?

Először 2013-ban, majd 2012-ben.

2003. április 10-én a paksi atomerőmű 2. blokkján súlyos üzemzavar történt, amelynek következtében kis mennyiségű radioaktív anyag jutott ki a környezetbe.

Mert nem ért rá a daru - A 2003-as paksi üzemzavar igaz története

Az agyonhallgatott paksi baleset

2003. április 10-én este a Paksi Atomerőmű kettes blokkján az éves főjavítás során a reaktor melletti technológiai medencében (1. akna) részlegesen kiégett üzemanyag-kazetták felületének tisztítása folyt egy speciális tisztítótartályban, egy az erőmű eredeti terveiben elő nem irányzott és szokványos üzemeltetése során nem alkalmazott műszaki-technológiai megoldás keretében. Ez a hosszú időn át fennállt üzemeltetési problémák miatt elszennyeződött, de nagy értéket képviselő kazetták további alkalmazhatósága érdekében történt. Az egyik harminc üzemanyag-kazettát tartalmazó adag tisztítási műveleteinek befejezését követően, azokat nem távolították el rögtön a tisztítótartályból, mivel az e tevékenységhez szükséges daruval más, a főjavításhoz kapcsolódó tevékenységet végeztek. A várakozás során a tisztítótartályban levő üzemanyag-kazetták hűtése megszűnt. A tisztítótartály vize elforrt, a kazetták túlmelegedtek, és ennek, majd a tartály felnyitásakor beáramló víz által okozott gyors lehűtésük következtében súlyosan megsérültek.

A csoport azt a következtetést is levonta, hogy az OAH és a Paksi Atomerőmű felső vezetése elkötelezett az erőmű biztonságának javítása iránt. Új elképzelések figyelembevételére és a szükséges módosítások végrehajtására való hajlandóságuk pozitív módon jelzi az erőműben az üzemviteli biztonság további javításának lehetőségét.

Hatósági felügyelet: A csoport megállapította, hogy az Országos Atomenergia Hivatal ALULBECSÜLTE az üzemanyag-tisztító rendszer biztonsági jelentőségét, amely a szükségesnél kevésbé szigorú felülvizsgálatot és értékelést eredményezett.

Kis mennyiségű radioaktív anyag azért igen messze van a "majdnem felrobbant a kóceráj" szinttől... Miért pofázol bele ha láthatóan fogalmad sincs az atomerőművekről? Paks akkor is nyereséges lett volna ha 3x ennyibe kerül.

A sötétzöld erőműveknél meg a kötelező átvétel már önmagában támogatás. És erre jön rá az, hogy országoktól függően 20-60 Ft/kWh vagy még többet fizetnek az átvételkor... Drágábban termel a szél és a nap a világon bárhol, mint amiért itthon a végfogyasztó megveszi. Nevetséges.

"Kis mennyiségű radioaktív anyag azért igen messze van a "majdnem felrobbant a kóceráj" szinttől."

Olvass utána, és majd megtudod, miért írtam, hogy majdnem felrobbant.

"Paks akkor is nyereséges lett volna ha 3x ennyibe kerül."

Paks ma is vastagon benne van az államadósságban. Ezen túl, az atomtemetőre, a bontásra és a dekontanimációra fordítandó összeg kb. 4-5-szöröse lesz az építési költségeknek. Mai áron. Amikor elkezdik, akkor vélhetőn úgy 10-es szorzóval kell majd számolni.

"A sötétzöld erőműveknél meg a kötelező átvétel már önmagában támogatás."

Az miért volna támogatás, ha megveszi valaki azt, amire szüksége van?

Az micsoda, hogy az éjszakai áramfölösleget eladjuk ausztriának 6-7 forintért és reggel visszavásároljuk tőlük 17-26-ért.

Döntő szerepet játszottak a tisztítótartály konstrukciós hibái, amelyeket hosszan lehetne sorolni, de csak a legfontosabbakat említjük meg:

A legsúlyosabb hiba, hogy a mosófolyadék kivezetése a tartály aljáról történt. Ha a folyadék a kötegek alján lép be, majd a rajtuk való átáramlás után közvetlenül a tartály tetején lép ki, a kisebb hozamú szivattyú is bőven elegendő lett volna a hűtéshez. Ehelyett a tartály tetejétől lefelé kellett áramolnia ahhoz, hogy a kilépő csővezetékhez jusson. Biztonsági követelmény, hogy a hűtés kimaradásakor természetes cirkuláció alakulhasson ki. Itt ez nem teljesült.

A tervezők nem vették figyelembe, hogy a fűtőelemkötegek alsó részén furatok vannak (6. ábra), amelyeken keresztül a belépő folyadék anélkül is utat talál a kilépő csővezetékhez, hogy a kötegeken átáramlana. Az ennek révén kialakult parazita áramlás tette lehetővé a hatalmas gőzbuborék kifejlődését.

A tartály belsejében nem voltak mérőműszerek. Nem mérték sem a nyomást, sem a hőmérsékletet.

A fűtőelemek mosását kémiai műveletnek tekintették. Ennek megfelelően vegyészek tervezték, akiknek eszükbe sem jutott, hogy a nukleáris biztonság követelményeit ismerő szakembert bevonjanak. Nem is készült valamirevaló biztonsági elemzés. A szűklátókörűség bosszulta meg magát, mert megakadályozta, hogy a művelet megtervezésében több szakterület szempontjai érvényesüljenek.

Alapos biztonsági elemzés hiányában a német technikusok nem voltak tisztában az általuk végzett műveletek kockázataival. Nem ismerték a parazita áramlások következményeit, nem tudták, milyen hozamú szivattyú kell adott remanens hő kihűtéséhez, és így tovább.

forrás:

[link]

A szerencsétlen konstrukciójú tisztítótartálynak magyar részről való engedélyezése sem volt megfelelő: nem látta sem a paksi atomerőmű hivatalos főkonzulens intézménye, sem a többi tudományos magyar háttérintézmény4 (például a Műegyetem).

Az utóbbi években a paksi atomerőműben egyre inkább előtérbe kerültek a gazdasági és a mennyiségi mutatók. Ez pedig szükségképpen a biztonság rovására megy. Például nem volt szükségszelű a fűtőelemek mosása. A dekontaminált felületeket lehetett, sőt illett volna passziválni, vagyis a dekontamináló szer okozta sérülésektől mentesíteni. Mivel ez hosszadalmas eljárás, a gyorsabb megoldást, a lerakódások mosását választották. Mindez a gazdasági szemlélet túlsúlyára utal.