Magyarországi multinacionális cégek miért nem adnak nyugati fizetést a dolgozóknak?

#21

Erre forrásod is van?

"Úgyse vonulnának ki, mert még mindig hasznot hozna. Vagy mégis?"

A multinak nem elég, hogy a leányvállalat hasznot hajt. Az kell, hogy k***a sok hasznot hajtson, nagy profitot termeljen. Ha bevezetnék a cég-specifikus minimálbért, akkor - amellett, hogy a vezérkarnak nagyon nem tetszene, hogy a kormány bármikor kihúzhat a zsebükből pár milliárdot különösebb értelmes indok nélkül - jelentősen csökkenne a nyereség. Akár annyira is, hogy megéri a termelést vagy bármi mást Közép-Bangladesbe költöztetni. Ott, ahol a termelésben darabonként pár eurócenten rugóznak és ezért tesznek gyárthatatlanná egyes termékeket (beszerelhetetlen, nagy szériában alkalmazhatatlan, de a korábbinál darabonként 2 centtel olcsóbb alkatrész, a melós meg majd megoldja, a szimuláción nem volt semmi hiba), vagy ahol ha eltűnik a részleg dolgozóinak egyharmada, nem vesznek fel új embert, hanem a munkát szétdobják a maradék között (bérköltség megspórolva, a droid meg szakadjon csak meg a munkában), egyszerűen nem elég, hogy _valamennyire_ nyereséges a cég. Dőlnie kell a pénznek, ez pedig csak úgy megy, ha a hazai bérszínvonallal nyugati árszínvonalra termelnek.

Amúgy az adókérdéshez

Az AUDI tavaly 0Ft társasági adót fizetet 315 000 000 EURÓ nyereség után.

e-beszamolo.hu oldalon fent van az eredménykimutatása.

#24-hez rossz a link:

[link]

A bérek nagysága nem elhatározás kérdése. Ha (mondjuk egy csoda folytán) egy olyan miniszterelnök lenne itt, aki pontosan tudná, mit kell tenni, egyértelműen a dolgozók érdekeit lenne csak hajlandó képviselni,akár a multik ellenében, egészen biztos, hogy nem emelné a béreket. Attól ugyanis összeomlana a gazdaság.

Két dolgot semmiképpen se keverjünk össze. Egyfelől minden munkaadó elemi érdeke, hogy a profitját növelje. Ez képezi ugyanis nemcsak az ő jólétét, hanem a fejlesztés alapját is. A profitnövelés két tényezőből áll: értékes terméket állítunk elő, hogy minél többet fizessenek érte, az előállítás költségeit minimalizáljuk, így a béreket is. A jó munkáltató tudja azonban azt is, hogy akármennyire nem lehet levinni a béreket, mert az a termelés rovására megy. De azért ezt pontosan meghatározni nem könnyű, néha lehetetlen. A multi tudja, hogy itt ez a bérszínvonal, ezért jön ide. Mehetne Afrikába is, mert ott még sokkal kisebb a bérszínvonal. De a termelékenység is. Mindig az számít, időegység alatt ki hoz létre több értéket (levonva belőle a költségeket).

Másfelől a bérszínvonal és a gazdaság általános helyzete szoros összefüggésben van, mert itt is érvényes az előbbi. Az ország összes előállított termékének értéke nem lehet kevesebb, mint a költségek, sőt jóval több, mert egy államnak mást is finanszíroznia kell, nem úgy, mint a munkáltatónak. Nálunk összességében olyan rossza hatásfok, hogy ekkora bérek reálisak. Bele lehet dilettáns módon piszkálni, de az visszaüt máshol. Persze a rossz hatásfok nem elsősorban a dolgozó lustaságát fejezi ki, sőt, főleg nem azt. Hanem a rossz munkaszervezés, ami következik a felkészületlenségből, a rossz összehangolás, azaz a nyersanyag és egyéb szállítások pontatlansága, ami egyrészt munkakiesést, másrészt a termék tönkremenését eredményezi. A rossz szervezést a rossz gazdaságszerkezet váltja ki, és ugyanez (mert a dolgozó nem hülye, látja, mi folyik) kedvetlenséget, pocsék munkamorált, trehányságot, és igénytelen munkát eredményez. Minden autós tudja ezt, aki ezeken az utakon közlekedik. Összességében tehát az ország (persze rendkívül eltérő mértékben) pocsék szervezéssel hosszú idő alatt pocsék terméket állít elő, amit nem tud eladni, azaz olyan, mintha elő sem állította volna. De a költsége már megvan. A nyersanyagon nem lehet spórolni, mert akkor már termelni sem lehet. Így a költségek másik feléből, a munkabérből spórolnak. Muszáj, mert különben termelés se lenne. És ez mind a rossz gazdaságirányításból, más szóval az elrontott gazdaságpolitikából következik.

Aki tehát itt nyugati fizetést akar, annak először gazdaságot szervezni akaró és arra képes kormányt kell választania, állandóan ellenőrizni, hogy jó (gazdaság)politikát folytat-e, a szerkezetátalakulást segítenie kell, pontosan és igényesen kell dolgoznia, és akkor néhány termékciklus (megtermeltük, eladtuk, a nyereségből ismét megtermeltük, stb.) után fokozatosan lehet a béreket emelni. A termelés minőségének mértékében. Persze közben elmennek a multik, de sebaj, van itthon is kellő szakértő, csinálni is volna mit, tehát nem hiányoznának. De csak akkor nem, ha közben mi fejlődünk. És amikor mondjuk a német termelési mutatókat elértük (arányosan a lélekszámmal), akkor a német fizetéseket is elérjük. De addig biztosan nem.

És a legszebb ebben az, hogy mindegy, ki hiszi ezt el, ki nem, a gazdasági törvényszerűségeket felismerni lehet, megváltoztatni nem.

#28

Milyen pocsék szervezés a pocsék gazdaságpolitikából?

Piaci, ráadásul nyugati piaci szereplők vannak a szállításban például: Rail Cargo Austria, DB.

Szerinted multik esetében a nyugati technológia, nyugati vezetők, nyugati beszállítók miért okozna "szervezettségbeli " lemaradást?