Mit szóltok ahhoz, hogy még annál is gazdagabbak a gazdagok, mint gondolták?

Ha nem pénzügyi manipulációval és egyéb ügyeskedéssel lettek gazdagok, hanem kemény munkával és innovációval, akkor nincs egy rossz szavam sem. De ha rajtunk élősködve, akkor már más a gyerek fekvése.

Bár egyébként annyira nem érdekel. Inkább kovácsolom a saját szerencsémet, minthogy máséval foglalkozzak. Én soha nem leszek ilyen gazdag, de őszintén szólva nem is akarok az lenni.

Ott volt az indexes cikk alján egy hozzászólásban ez a videó:

https://www.youtube.com/watch?v=QPKKQnijnsM

Egész jó, ajánlom megnézni.

Egeszsegukre, en nem vagyok irigy. Attol nekem nem lesz tobb, ha masoket irigylem.

Ha valakinek van, annak vagy azert van mert megdolgozott erte, vagy azert mert orokolte. Utobbi esetben meg valamelyik felmenoje dolgozott meg erte, es orokitette a leszarmazoira, teljes joggal.

Feljebb toltak egy grafikont mert úgy vélik, hogy titkolják a jövedelmüket a gazdagok. Ezzel a premisszát igazolva, kiderült hogy tényleg gazdagabbak, mert a grafikon azt mutatja.

Maga a tanulmány érdekes és gondolatébresztő, de van benne néhány baki.

Egyrészt a jövedelemeltitkolás még a Nyugat legnyugatibb csücskén se csak a felső 1%-ra igaz, hanem a többiek is ilyen olyan indokkal. A szerzőnek erre is kellett volna egy becslést végeznie, hogy mekkora pénztömegről van szó, amit a maradék 99% síbol el. Mert a nyakamat teszem rá, hogy az még afrikai nyomortelepeken sem elhanyagolható összeg, pedig ott a dohány tényleg az 1% kezében van.

Magát az adathiányból való becslést is visszatetszőnek érzem, a statisztikai módszerek is erősen megkérdőjelezhetőek, de úgy érzem erről nem lenne kedvem egy külön tanulmányt írni. Értelme se lenne, és fárasztó is eléggé.

De a legsúlyosabb dolog benne, hogy a szerző feltételezi hogy a vagyon mint olyan egy likvid forrás, aminek hozzárendelt értéke van.

Egy villát még el lehet sózni (bár Gates személyre szabott okosvillájának megvehetőségében azért kételkednék), ahogy a nem ingatlan jellegű cuccokat is nagyjából a becsült árért, de az összes nagy ágyúnak a vagyona legnagyobb része vállalkozásban vagy vállalkozásokban van.

Ennek a becslése pedig problematikus. Ugyanis a gigacégek komolyabb részesedésének terítése és eladása nem lehetséges. Nincs a piacon annyi fölös pénz, hogy megvegye az állampolgárok meg nem fognak egyesével részvényeket vásárolni a tőzsdén.

Főleg hogy az ilyen terítést nem szereti a tőzsde és meredeken leértékeli a részvényeket, olyat meg nem vesz az ember amúgy sem.

A másik az összefonódás. A konteósok által oly szívesen emlegetett svájci kutatás ugyanis jelezte, hogy a legnagyobb (nem versenytárs) gigacégek egymás jól menő cuccaiba alaposan bevásárolták egymást.

Szóval ha van egy részvényem az érthet még, 0,1 másik részvényt, 0,09 harmadikat etc. amit értékileg becsülni szintén problematikus.

Valamint ez a koncentráltság megint csak erősíti a tőzsdei folyamatokat, ha valaki terítene azzal nagyobb zűrzavart okozna a többi óriáscégnél is.

Harmadszor a részvényt azért vesz az ember, hogy abból profitáljon az osztalék során. Az meg az adózott nyereség és egyéb nyalánkságok után jön. Egyrészt ott van az adóelkerülés (amire szintén csak becslések vannak, bár ennél azért szűkebb tartományban). Másrészt az adott iparág profitrátája. Nyilván a petrolkémiában nagyobbat lehet relatíve hasítani, mint a bankszektorban. Ha az olajsejkek közé vásároltam be magam kevesebb pénzzel is várhatóan nagyobb osztalékot kapok mint rendszeres jövedelem, mintha egy bank vagy egy autógyár részvényese vagyok esetleg nagyobb összeggel.

Ha nem állampolgárként akarok két részvényt vetetni egy géppel, hogy bevásároljam magam valahova, akkor bizony a céggel is tárgyalnom kell, ami során mindkét irányba csúszhat a dolog.

A becslés így kivonatosan ezekkel nem vagy nem eléggé hangsúlyosan foglalkozik, valamint nekem eléggé erőltetettnek tűnik a dolog. Kiszúrt valamit rajzolgatás közben, aztán hozzácsapott egy elméletet.

Az index meg hozza a népújságoktól elvárható színvonalat.