Hogyan alakult volna a történelem, ha annak idején a törökök oldalára állunk?

A magyarok felvették volna a muzulmán vallást, sok török szokást átvettünk volna, mint az albánok, bosnyákok.

Együtt fosztogattak volna, például a szerbek jelentős része is beállt a törököket szolgálni.

Valószínű a szomszéd népek még jobban utálnának minket.

A törökök meghálálták volna-e?

A magyarok biztos kaptak volna a zsákmányból valamit a szolgálataikért cserébe, de attól még ugyan úgy csak egy vazallus, leigázott állam lett volna Magyarország.

"Európa, mint tudjuk, azóta sem hálálta meg soha semmivel"

Nem rémlik, hogy szokás lett volna a történelemben hálálkodni azért, mert egy nemzet harcban áll egy másikkal. Vagy volt olyan, hogy mi magyarok hálálkodtunk volna valakinek, mert nem jönnek ide hitetlenek? Egyébként hogy sikerült megvédnünk őket? Míg 150 évig nem is igazán volt olyan, hogy Magyarország, csak egy három részre tagolt valami? A Hunyadiakon kívűl nem volt sikeres a magyar törökverő sereg. A többi meg a Habsburgok dolga volt - itt sem rémlik egyébként semmiféle hála, pl. hogy nemzetiünnepet tartanánk, mert a Habsburgok felszabadították a magyrokat a török uralom alól. Amúgy nem jelentettek az akkori török erők túl nagy veszélyt Európára, lévén kb. Bécsig voltak ütőképesek. Ha jártál töri órára talán rémlik valami hatósugár elmélet néven.

S hogy mi történt volna? Valószínűleg ugyanúgy leigázott nemzetként tekintettek volna ránk - ugyanúgy elhordták volna rabszolgának sok-sok magyart, sarcot szedtek volna, mint Erdélytől és 150 év múltán, ahogy elavulttá vállt volna az oszmán hadászat, ugyanúgy velük buktunk volna. Ja, te nem ezt akartad hallani, hanem valami mesét, hogy a magyarok lennének a világ urai, mindenki tricsilliárdos lenne, blbablalbala.

A hála nem politikai kategória.

Mit kaptak a szerbek vagy a bolgárok 'hálából' a törököktől? :))) Nekünk is ugyanaz jutott volna.

Egyébként legenda, hogy mi védtük a töröktől Európát. A Habsburgok állították meg az oszmán terjeszkedést, nem osztott, nem szorzott, hogy mi 'hova állunk'.

"Nem gondoltam, h még ilyen témában is előtör egyesekből a magyarellenesség."

Nem gondoltam volna, hogy ilyen témában is tud valaki rágalmazni. Pedig, de csak elő kell húzni a "magyarellenes vagy" ultit....én mint 2. válaszoló szerintem tisztán megemlítettem a Hunyadiak féle védőháború sikerét, szerintem egy percig nem degradáltam azt. Csak az tartott 80 évig, utána slussz-passz. Ebben nincs semmi magyarellenesség, a történelmet nem lehet sem magyarellenesen sem magyarbarát módon megítélni. Nincsennek magyarellenes és nem magyarellenes TÉNYEK.

Dzsingisz kán meg nem akart megostromolni várakat ami hosszú hónapokba is telhetett, nem tartott fenn 200.000 fős sereget és ahhoz utánpótlási útvonalakat többszáz kilométer hosszan birodalma belsejéig. Ő jött, fosztogatott és ment tovább. Az Oszmánok meg terjeszkedési céllal támadtak, akkor még nem volt Blitzkrieg.

20:20

"Nem gondoltam, h még ilyen témában is előtör egyesekből a magyarellenesség. "

Vicces, hogy éppen az 'magyarellenesezik' itt, aki azt szeretné bizonygatni, hogy a 16-17. századi magyarságnak a kereszténység legnagyobb ellenségeinek számító muszlim világhatalommal kellett volna szövetkeznie a keresztény Európa ellen :)

Nyugat-Európában nemigen tudnak erről a nagy törökfeltartóztató tettről...

Ott általában az tudatosult, hogy Bécsnél állították meg a törököket az osztrákok.

Amúgy meg nem őket védtük, hanem magunkat. Mi mikor hálálkodtunk a szerbeknek és a többi balkáni népnek, hogy feltartóztatták a törököket nagy csomó ideig? Na ugye...

Ha meg a törökök oldalára állunk, akkor mi is úgy jártunk volna, mint a balkáni népek. Csicskák lettünk volna és ugyanúgy masírozgattak meg fosztogattak volna a szpáhik az országban, ahogy az a 16. század elejétől tették.

Kedves 20:02-es válaszoló!

"Míg 150 évig nem is igazán volt olyan, hogy Magyarország, csak egy három részre tagolt valami?"

- De ott sem jutottak tovább a Magyar királyság kiflijén.

"A Hunyadiakon kívűl nem volt sikeres a magyar törökverő sereg."

- Tévedés. Már Nagy Lajos több győztes hadjáratot vezetett a törökök ellen. 1377-ben harmadszorra(!) tört be Havasalföldre, (ami nem egy harmadik háború volt, hanem az előzőnek folytatása), és megverte a bolgár-török egyesített seregeket. Ennek okán a törökök közel egy évtizedig(!) beszüntették a terjeszkedésüket a Balkánon.

Zsigmond király a nikápolyi vereség (1396) után kezdte el kiépíttetni a déli végvárrendszert, mely eztán egy bő évszázadig állt ellen kompletten a török hódításoknak (majd csak 1526-ban dől össze, és az is főként a fizetetlenség és elhanyagolás miatt). Ez nagy eredmény, és elfelejtik, hogy a törökellenes küzdelem _ekkor_ kezdődött, nem Mohácsnál, és nem is Hunyadi Mátyásnál.

Zsigmond híres hadvezére, Ozorai Pipó összesen 10 hadjáratot(!) vezetett a török ellen, mindet sikerrel, olasz életrajzírója szerint hasonlóképpen a törökök mumusa volt, mint később Hunyadi János.

Ha már Hunyadi, 1441-ben (két évvel azután, hogy kinevezték szörényi végek élére) hadjáratot indított Szerbiába, és legyőzte az Iszhak szendrői bég vezette török sereget.

1442-ben török csapatok törtek Erdélybe, legyőzték az erdélyi püspök seregét, és zsákmányukkal már visszavonultak, amikor a vajdai hadak rajtuk ütöttek. A Mezid bég seregén aratott győzelem után a két vajda (Hunyadi János és Újlaki Miklós), benyomult Havasalföldre, ahol magát a ruméliai beglerbéget (az európai török hadak fővezérét!) verte meg. A két diadal hatására Hunyadi végre támogatást kapott egy nagyobb török elleni hadjáratra, a Hosszú Hadjáratra. A sereg, amivel együtt tartott maga a király, I. Ulászló is, Nisnél megverte a ruméliai beglerbég hadát, majd télen átkelt a Balkán-hegységen. A visszaút során még két jelentősebb ütközetben arattak győzelmet.

1444-ben az újabb hadjárat során több rossz tényező is összejátszott Hunyadi ellen. A szerb despota nem akart ujjat húzni a törökkel, ezért nem küldött támogatást, a keresztes hajóhadak pedig nem akadályozták meg a török seregek Európába jutását, így Várnánál a túlerő ellen vereséget szenvedett.

1448 szeptemberében Hunyadi az albán segédhadakkal közösen döntő vereséget akart kicsikarni a szultán hadára. A szultán azonban már ott állt Rigómezőnél, így nem volt lehetséges az egyesülés, a terv kudarcba fulladt.

1456-ban Hunyadi megvédte a hatalmas seregekkel támadó (a korábban Konstantinápolyt elfoglaló!) török hadakkal szemben Nándorfehérvárat, amelyet személyesen a szultán vezetett. Az eredmény óriási volt: A magyarok zsákmánya lett a teljes ostromtüzérség és a török tábor, a kincseivel együtt. A szpáhik élén végső rohamara induló szultán is(!) súlyos sebet kapott egy lándzsától a combján.

Fia, Hunyadi Mátyás elfoglalta a törököktől Jajca, Szabács, Szebrenik várát (a szultán 1464-65-ben hadjáratot indított a visszafoglalásukra, de a Magyar Királyság kivédte), valamint 60 kisebb erődítést, amiből három új bánságot alapított meg a déli határra, az ezt megkerülő, Erdélybe betörő török hadakat pedig Kinizsi Pál verte szét Kenyérmezőnél. Uralkodása alatt a török nem támadott.

És ezután jött el Mohács, a maga szerencsétlen tényezőinek sokaságával, mely egymásra erősített rá.

És az sem igaz, hogy a későbbiekben az oszmánoknak ennyi lett volna a felvonulási területük, hiszen keleten ennél messzebbi területeket is elértek, másfelől Bécset is többször ostrom alá fogták, melyet egyszer Kőszeg (1532), egyszer pedig Szigetvár (1566) kitartó védelme mentett meg a török hadaktól.

Persze nem igaz, hogy nélkülünk Párizsig jutottak volna a törökök, de Bécs, és a keleti német őrgrófságok, hercegségek, Lengyelország és Észak-Itália komoly fenyegetésben lettek volna, ha a Magyar Királyság nem fejtett volna ki akkora ellenállást, amekkorát. Tény, hogy itt állt meg az oszmán hódítás, és a portyaútjaik sem jutottak túl a megmaradt Királyi Magyarország területén.

Akárhogy is számoljuk, ez az első jelentős győzelemtől számolva Mohácsig (ami még mindig nem a vége volt) is legalább 150 év volt.

"A többi meg a Habsburgok dolga volt"

- A törökellenes háborúk katonai költségeinek terhei például 1690 környékén 70%-ban Magyarországra lettek kiosztva, és csak 30%-ban az osztrák tartományoknak, amelyek egyébként nem tettek semmi különösebb kísérletet másfél évszázadig az ország felszabadítására, tökéletesen megfelelt nekik az "ütközőzóna" állapot, noha Ferdinánd elméletileg magyar király is volt... Amikor érezték az oszmán rendszer recsegését, csak akkor támadtak.

Ebből ők többet nyertek, mint mi. A pénzt elvitték, mi pedig felfogtuk nekik a portyákat, falugyújtogatásokat a saját területeikről.

"itt sem rémlik egyébként semmiféle hála, pl. hogy nemzetiünnepet tartanánk, mert a Habsburgok felszabadították a magyrokat a török uralom alól."

- Olyannyira, hogy 1686-ban, Budavár visszavételekor megtiltják(!) a magyaroknak a visszaköltözést, azt előbb németek, majd rácok lakták.

A felszabadított területeken egykori magyar tulajdonosaik csak okleveles igazolás és(!) fegyverváltság, ún. "jus armorum" ellenében kaphatták vissza a jogaikat.

1699-ben a Habsburgok – a magyar rendek megkérdezése nélkül – békét kötöttek a Török Birodalommal, megegyeztek a területek birtoklása felől, mely szerint a Magyar Királyság a Temesköz és a Szerémség kivételével, Horvátország és Erdély pedig teljes egészében Lipót fegyverrel nyert (nem felszabadított!) birtoka.

Tehát az évszázados rend, miszerint a magyar országgyűlés választja meg a király személyét, megszűnt létezni, a Habsburgok „fegyverrel szerzett birodalmában” a királlyá koronázásban immáron semmiféle szerepe nem volt a magyar rendi gyűlésnek.

Már a békekötést követő héten aláírja a császár a magyar államiság megszüntetésének másik dokumentumát: a végvári katonaságot elbocsátják, a Magyar Királyságnak nem lehet "national milicia"-ja, azaz nemzeti hadserege.

Erről még az Udvari Kamara elnöke, Sigfried Breuner is úgy nyilatkozott, hogy: "ha a magyar nemzetet annyira lealacsonyítják és mellőzik, hogy még saját hazája védelmére is méltatlannak tartják, az joggal elkeseríti az egész nemzetet, sérti az ország törvényeit és beláthatatlan következményekkel jár."

----------------

A történelmi ismeretek bővítését javaslom inkább neked. De nem a használhatatlan általános- és középiskolás szintű könyvekből, mert azok tényleg csak alap tudást adnak, rengeteg régen betokozódott közhellyel és vándormotívummal, amik az egyetemi szinten már rég meghaladottak, de "a pórnépnek megfelelnek", vélik.

------------

Kedves Kérdező:

Nem lett volna semmi másképp. Ugyanúgy elviszik a kincseket, roskadásig adóztatják a népet, felgyújtják a falvakat, és másfél évszázadig háborús övezet lettünk volna, majd pedig az oszmán birodalom visszahúzódásával ugyanúgy mi is függetlenedtünk volna, mint a balkáni államok. A kultúránk talán kicsit jobban megmaradt volna (a törököknek az adózás számított, nemigen térítettek, békességre, rendre törekedtek, a keresztény lakos ráadásul több adót is fizetett, így kifejezetten jobb volt nekik, ha nem térnek át, míg az osztrákok szabályos hadjáratot folytattak a Felvidéken a református lelkészek ellen, több százat összefogva, sokukat megölve, a többieket eladva gályarabnak), de jobban lezüllöttünk volna életszínvonalban, mint ahogyan láthatjuk azt a Balkánon is.