Egyetértesz te azzal, hogy felesleges a pénz?

ez most is érvényesül ember. Gondolkozz már picikét kérlek.

A kártya nem a pénz szerepét töltené be pont?

Ha nincs kártyád, akkor nem kapsz kaját. Ha nincs pénzed akkor most se. Ha nem dolgozol akkor nincs pénzed se.

ugyanott tartunk. Az, hogy sokat dolgozol ma és kevés pénzt kapsz az meg nem változna, mert az megintcsak nem a pénz miatt van, hanem a szar gazdaság miatt.

"Fegyver nem öl embert, ember öl embert."

Stimmel, a baj az emberrel van. Viszont a pénz egy annyira hatékony katalizátor, ami sokkal erősebben provokál ki minden rosszat, mint bármi más.

Ez kicsit olyan, mint amikor valaki fogyókúrázik, aztán egyszercsak felbukkan a színen egy rég nem látott osztálytárs és meghívja az esküvőjére, ahol persze hatalmas lagzi lesz.

Ellen tud állni a fogyózó? 10-ből mondjuk 1, ha igen.

És ez a baj a pénzzel is. Egyszerűen túl nagy a csábítás, és tényleg nagyon kevesek tudnak csak megkűzdeni vele...

...ÉS ITT JÖN A CSAVAR, A FŐ GOND...

...és éppen ezért szegények is maradnak, vagy legalábbis csak középosztálybeliek. Igazán gazdag, kő- és dúsgazdag sajnos leginkább tényleg csak a leggátlástalanabbja, legpofátlanabbja lesz, épp azért, mert ők a leghatékonyabbak a harácsolásban.

EZÉRT állítom, hogy ténylegesen _lehetetlen_ normális, értékközpontú világot építeni pénzzel.

"Ezt kommunizmusnak hívjuk, ami sosem valósult meg, mert itt egy valami hiányozna: a szabadság.

Egyenlőség és szabadság nem fér meg egymás mellett."

Dehogynem. A kommunizmus azért nem valósult meg, mert soha nem is próbálták megvalósítani. Amit Sztálin, Castro meg Mao (és névleg Kína a mai napig is) ezen a címen műveltek, az egyszerű diktatúra, ami a kommunizmus jelszavával takarózott, valahogy úgy, mint a keresztes lovagok Isten nevével. A keresztesek mészárlásainak ugyanúgy nem volt SEMMI KÖZE a Krisztusi szeretethez, ahogy a kommunizmusnak csúfolt förmedvényeknek sem a tényleges kommunizmushoz.

Az igazi baj az, hogy tényleg túl nagy, túl alapos, túl átfogó és túl mélyreható reformok és átalakítások kellenének ehhez, és ezt tényleg szinte lehetetlen kivitelezni, amíg a jelenlegi pénzes hatalmi elit hatalmon van.

"ha mégis, akkor minden beszürkülne."

Fenét. Épphogy a lehető legjobb világ lenne. Mondd meg őszintén: ha neked azt mondanák, hogy mondd meg, mit szeretnél csinálni, és azt csinálhatod, aztán ha nem tetszik, válthatsz, tanulhatsz, amit szeretnél, biztosított a lakásod, a hétköznapjaid és általában az életed, garantált a normális szabadidő és egészségügyi ellátás, cserébe pedig csak annyit kell tenned, hogy becsülettel elvégzed a munkád, akkor te azt mondanád, hogy "Á, nem akarok beszürkülni"?

Nem hiszem.

"Ha én többet dolgozom, vagy okosabb vagyok így többet teszek le az asztalra, akkor miért fogok ugyanannyit kapni mint bárki más aki sokkal kevesebbet tesz le? Ez így nem igazságos."

És az talán igazságos, hogy egyenlő munkáért egy nő kevesebbet kap, mint egy férfi? Vagy hogy egy magyar, mint egy finn? Vagy hogy egy kínai, mint egy magyar? Nem is szólva a harmadik világbeliekről?

Éppen itt van a baj, a gondolkodásmóddal: egy bizonyos határon túl tulajdonképpen mit akarsz, most őszintén? Teszem föl, évente négyszer elmehetnél világkörüli útra. Lenne szép házad, kerted, állataid, autód, nagy családod. Hódolhatsz a hobbijaidnak, kielégíthetnéd az érdeklődési köreidet, stb.

Ezen felül mit akarsz még? Palotát minden szigeten, különbejáratú jachttal? Ez már az őrült túlzás kategóriája, és egyebek mellett épp azért száll el annyira a ló a pénzesekkel, mert egyszerűen bekattannak és nem tudják, hol a határ. Még többet akarnak, miközben már a meglévőt sem tudják értelmesen felhasználni.

Különben is: ha TÉNYLEG azt a munkát végzed, ami a te életed szerelme (márpedig itt ugye ez az előfeltevés), és meg is kapsz érte mindent, amire szükséged van, akkor ugyan miért piszkálja a csőrödet, hogy valaki más, aki ugyanígy a saját élete szerelme-munkáját végzi, ugyanígy megkap érte mindent, amire szüksége van?

Épp ezért nem lenne ilyen se, hogy:

"Azzal viszont visszafognál nagyon nagy agyakat, embereket, mindenki szürke lenne, nem lennének kiemelkedő személyiségek és nem lenne fejlődés, csak nagyon lassú csigaléptekkel."

Mert amit az ember szívvel-lélekkel csinál, abba mindent belead, bármi is az, mert élvezi, érdekli, és ez motiválja. Senkit nem kell visszafogni, mert mindenki annyit ad bele, amennyit csak tud. A fejlődés pedig így valósággal szárnyakat kap, főleg, hogy így idióta szabadalmi megkötésekre se lenne szükség, tényleg szabadon áramolhatna minden új ötlet és találmány a világban ahelyett, hogy hétpecsétes titokként őriznék őket, és előre tervezett ütemben, hosszas késlekedés után engednék csak őket a napvilágra, miután már az összes régebbi készüléket kiürítették a boltok polcairól. Mert manapság bizony ez megy, és éppen ezért MOST lassú és csigaléptű a fejlődés - holott sokaknak még ez is gyorsnak tűnik. Most akkor gondolj bele, milyen tempóval menne akkor, ha nem lennének ilyen korlátozások.

"Mi motiválná az embereket arra, hogy jól dolgozzanak, és minőségi terméket állítsanak elő, ha erőfeszítés nélkül is ugyanazt kapják meg?"

Lásd fentebb, az, hogy azt csinálhatja, amit imád.

Nekünk ezt azért nehéz elképzelni, mert sajnos rendkívül ritka, ha valaki tényleg azt csinálhatja, amit imád. A legtöbben utálják a munkájukat, és csak azért csinálják, mert egyszerűen nincs más, és valamiből élni kell. Ez talán motiváció? Fenét. Pont ezért olyan szar a munkamorál, mint amilyen. A kelletlenül végzett munka hatásfoka a legrosszabb.

Viszont mindenkinek van egy dédelgetett kis álma, amivel szeretne foglalkozni, amit szeretne dolgozni, vagy legalább amire kíváncsi. Ami érdekli, abban mindenki úgy el tud merülni, hogy észre se veszi az idő múlását, és még azt sem, ha esetleg elfárad benne - épp azért, mert annyira elbűvöli a dolog. Ez maga a MOTIVÁCIÓ, csupa nagybetűvel, hogy azzal foglalkozhat, ami a leginkább érdekli.

"Régen ezt cserekereskedelemnek hívták, de nem működött, azért lett bevezetve a pénz."

Igen. Régen gőzt használtunk, de nem igazán működött, ezért bevezettük az áramot. Ugyanígy, régen pénzt használtunk, de az se működött, ezért idővel (remélhetőleg) áttértünk erre az új modellre.

"Stimmel, a baj az emberrel van. Viszont a pénz egy annyira hatékony katalizátor."

az első mondatod jó volt, a második már hülyeség.

Nincs pénz tegyük fel. Mi van akkor? Tulajdon. Neked van 10bogyód, nekem van 30bogyóm. Te kísértésbe fogsz esni, mert nekem több bogyóm van mint neked és ebből a konfliktus amit már fent leírtam. És akkor majd a bogyóra fogjuk az egészet, hogy a bogyó miatt?

Akkor kitaláljuk, hogy a hibás a tulajdon. Ne legyen senkinek tulajdona, minden az államé(ismerős valahonnan?) Vagy minden mindenkié, mind1. Itt akkor azért lenne balhé, mert az ember nem fogja elviselni, ha valami nem az övé amit kapott, használt, amiért megdolgozott.

Így ez az érvelésed már rossz.

A kőgazdagok meg a többi meg ugyanitt van, nem a pénz miatt van, hanem a tulajdon miatt. "Nekünk van a legtöbb tehenünk a faluban, meg a legnagyobb fő'dünk..". Ismerős szövegek? Mintha csak egy középkori nemest hallanék. Nekik van a legnagyobb földjük legtöbb jószáguk, így ők látják el az embereket, tőlük függnek, ettől nagyobb az arcuk is. Itt mi a rossz a katalizátor? A jószág meg a föld?

Az más, hogy ezt mind hogy szerezte meg. Megdolgozhatott érte keményen és össze is lophatta. Mind2 esetben tőle függnek majd az emberek, ez van. Ez egy emberi tulajdonság, hogy fel kell törni az átlagból. Nem mindenkinek sikerül persze.

Tök mind1, h nem valósították meg a kommunizmust, vagy nem próbálták, a lényeg, hogy esélytelen lett volna. Még mindig fenntartom, hogy szabadság nincs egyenlőség mellett.

"Fenét. Épphogy a lehető legjobb világ lenne."

Szerintem nem lenne jó egy totál sík világ ahol mindenki ugyanazon a szinten kell legyen. Mindenki csináljon ugyanannyit, kapjon ugyanannyit ugye.

Megmondod mit akarsz csinálni, persze.

Hiába mondod, hogy te orvos akarsz lenni, ha nincs képzettséged, de semmi kétkezi munkához nem fűlik a fogad. Mivel ez a mondd meg mit akarsz, legfeljebb a szakmunkához megy, de oda is sokszor kell képzettség, vagy max betanítás. Esetleg mondhatod, hogy fát akarsz vágni, vagy bányászni, utcát söpörni. De ezt most is mondhatnád, mégse mondja senki, mert sokaknak büdös ez a munka.

És ha x dologból szuperképzett vagy, de nincs rá kereslet, akkor is hiába mondanád a tökéletes világodban, hogy te ezt akarod csinálni. ez már itt bukik meg teljesen.

Ez most totál olyan mintha valami mesét írtál volna le, ez egy álom csak egy gyermeteg álom.

"És az talán igazságos, hogy egyenlő munkáért egy nő kevesebbet kap, mint egy férfi? Vagy hogy"

Itt már elkanyarodtál a témától teljesen. ennek már semmi köze ahhoz, hogy szerintetek meg kell szüntetni a pénzt. Nem igaz, hogy a nők mindíg kevesebbet kapnak. Nyilván sok helyen így van amúgy jah, de erről nem a pénz tehet, hanem az értékrendek, illetve nyilván a farkastörvények.

Tudod mi a munkavállaló célja? Minnél több pénzt kapni minnél kevesebb munkával. És mi a munkaadó célja? Minnél több munkát kapni kevesebb pénzért. Ez a kettő ad egy metszetet. Ha egy nő vagy egy másik ember kevésbé áll ki maga mellett, akkor a mérleg átbukik. Miért vállalsz el egy melót kevesebbért? Mert esetleg lesz 1000 olyan ember aki elvállalja kevesebbért is akár. Keresleg-Kínálat. Miért fizetnél 2x annyit valakinek, ha ezért a pénzért 2xannyi munkaerőt kaphatsz ugyanolyan minőségben?

Szóval itt már a munkavállalóknál is gond van, az ember nagyon levitte az igényeit, ha mindenki feljebb vinné, akkor nem lenne más választásuk a munkaadóknak, mint többet fizetni. De akkor megint jönne 1aki kevesebbért adja ugyanazt, vagy többet is. Az ember magára gondol nem a másikra. Mielőtt mondanád, h erre jó a rendszered, amiben mindneki ugyanannyit kap meg dolgozik, hogy nincs elég munkahely. Így nem fog mindenki ugyanannyit kapni, lesz aki hoppon marad és máshol kell keresnie. Már ott tartunk, hogy a bolygó sem fog ellátni minden embert, így már esélytelen mindenkinek ugyanannyit adni. Ennyi.

"Különben is: ha TÉNYLEG azt a munkát végzed, ami a te életed szerelme ("

ezt fent leírtam miért lehetetlen és halott gyerekmese.

"Mert amit az ember szívvel-lélekkel blabla"

Ha ki vannak engedve a nagyagyak, akik okosabbak, többet tudnak másoknál akik fejlődésre viszik a világot, akkor ők kiemelkednek, gazdagok lesznek híresek és már megdől az egyenlőség, és már ott a "katalizátorod", hogy az emberek szintén olyan nagyok akarnak lenni mint a példaképek és megtesznek mindent azért, hogy elérjék, stb..

fuh, kifáradtam, ne írj ennyi hülyeséget össze kérlek, gondolkodj előtte, belegörcsöl az ujjam mire mindenre válaszolok... :)

Szerintem egy utópiát megálmodni nem érdemes, olyat kell elképzelni aminek lehet reális alapja. Például releváns oktatás és szakképzés, olyan emberek "piacra dobása", akik ténylegesen rendelkeznek az adott munkához releváns tudással. A mai oktatási rendszerben már az is átmegy a vizsgákon, aki csak magolta az anyagot, vagy egyszerűen csalt(arról már nem is írok, aki lepacsizott a tanárral). Én sajnos ilyen iskolába jártam, ezt a felhígított emberanyagot pedig a munkaerőpiacra dobják, tömegével. Csoda hát, hogy a munkáltatóknak kell nagyon durván szelektálgatniuk a jelöltek között? Ha az oktatás releváns és szigorú lenne, akkor a végzettek közül nem kellene ennyit válogatni, borítékolni lehetne a jelentkezők tudását.

Az sem ártana, ha a végzett tanuló máris kapna a szakmájában állást, és ne a Teszkóban kelljen rakodnia a vegyészmérnök diplomájával. Sokan nem kapnak azonnal állást, és ezek az emberek szép lassan "elfelejtik" a szakmájukat, hiszen nem abban dolgoznak. Nincs gyakorlatuk, így nem veszik fel őket, de így nem is tudnak gyakorlatot szerezni. Ördögi kör.

Az állások ne a protekciósoknak legyenek fenntartva, mert nyilvánvaló, hogy az a törvény nem elég, hogy egy állást kötelező meghirdetni(miközben az csak formalitás). Valakinek a valakije ne tölthessen ott be állást, ezt ellenőrizzék.

Most hogy ezt írom, még ez is túlságosan utópisztikusnak hat, így abbahagyom.

kedves kérdező!

amit te, és még jónéhányan, felvázoltok, azt úgy nevezik, hogy kommunizmus.

már kitalálták, kipróbálták - nem működött.

ne adja az isten, hogy még egyszer valaki is ki akarja próbálni!