Egyetértesz te azzal, hogy felesleges a pénz?

Ez azért nem működne, mert mindig lenne olyan, aki többet akarna levenni a polcról, kevesebb munkával. Valami alapján levennéd a dolgokat a polcról, valami kredited lenne ami megállapítja, hogy mennyit vehetsz le.. és az ugyanolyan lenne, mint a pénz.

Az, hogy kötelező megmaradni egy szakmában nem lenne jó azoknak, akik például megváltozott munkaképességűekké válnak, például a baleset miatt kezért elvesztett favágó nem nagyon tudná tovább folytatni a szakmáját.

A monoton munka az megöli a munkakedvet, ezért sok ember csak akkor tud jól teljesíteni, ha változatosan dolgozik, nem mindig egyféle munkát csinál. Ezen kívül sok munkához ugyan elégséges 1 szakma, de a hatékonyság ugrásszerűen megnövekszik akkor, ha mellette elvégez a dolgozó még 3-4 másik szakmát is. Na ezek miatt nem lenne jó az, amit javasolsz.

Tökéletes, én is ezen gondolkodok már régóta, hogy valahogy így kéne. Értelmesebb helyeken (tőlünk északabbra, nyugatabbra) már valóban van elég sok tudatos, felelősségteljes és gondolkodni tudó ember ahhoz, hogy rájuk alapozva tényleg ki lehessen alakítani egy ilyen rendszert. Viszont ahhoz, hogy mindenki ilyen legyen, egyrészt nagyon komoly reformok kellenek, másrészt meg nagyon oda kell figyelni a csalókra és parazitákra, mert könnyen összedönthetik a rendszert.

Amúgy tény, hogy a pénzből előbb vagy utóbb mindig csak a baj van. Előbb vagy utóbb menthetetlenül összegyűlik keveseknél, a nagy tömegeknek meg nem marad elég. Mi több, pont az a profitábilis, ha az ember nem gondolkodik, és ha a szemetet lehet drágán elsózni, minél nagyobb mennyiségben. Ily módon a pénz ténylegesen értékromboló, arról nem is szólva, hogy a környezetvédelmi kiadásokat is mindig csak nyűgnek tekintik a pénzesek. Tényleg jó lenne egy az egyben megszabadulni a pénztől, mint olyantól.

Csak hát sajna tartok tőle, hogy ez egyhamar vagy nem fog megvalósulni, vagy csak akkor, ha olyan globális katasztrófákba sodorjuk már magunkat, amiből pénzzel már nem lehet kilábalni. Viszont akkor meg már túl késő lesz.

Egyébként a témában ajánlom figyelmedbe ezt: [link]

"Valami alapján levennéd a dolgokat a polcról, valami kredited lenne ami megállapítja, hogy mennyit vehetsz le.. és az ugyanolyan lenne, mint a pénz."

Ennek egyszerű a megoldása: nem kell kredit, csak munkaviszony-igazolás. Ha meg mindenképp maximalizálni akarjuk, hogy ki mennyit vihet el, akkor mindenkinél meg lehet határozni egy felső határt az ő egyéni anatómiája, az általa végzett munka, szabadidős kedvtelései, stb. stb. stb. ismeretében egy ésszerű maximumot, ami minden igényét kielégíti és az egészségét is a lehető legjobb szinten tartja; annál többel amúgy se tudna mit kezdeni. És kész.

"Az, hogy kötelező megmaradni egy szakmában nem lenne jó azoknak, akik például megváltozott munkaképességűekké válnak, például a baleset miatt kezért elvesztett favágó nem nagyon tudná tovább folytatni a szakmáját."

Jogos. A váltás nyilván megoldható. A lényeg a munkaviszony. Nem feltételnül ugyanott, de valahol mindenképp, ahol ténylegesen értelmesen hasznosítja magát.

Teljesen jó tehát az elképzelés, csak csiszolni kell rajta. De ez mindennel így van - fejleszteni meg lehet is mindent.

Csak tudjátok miért nem fog megvalósulni? Mert a hatalom csúcsán mindig azok az emberek ülnek, akik a "többet és többet akarok!" kategóriába tartoznak.

A hatalomtól lefelé pedig begyűrűzik a pénz olyan helyekre is, ami pont ahhoz kell, hogy az olyan elemek hatalmon is maradjanak. Egy ekkora váltáshoz rengeteg szemnek kellene kinyílnia, erre pedig nincs kész az emberiség.

Erről az Amerikai Fater-ből jut eszembe egy rész, ahol a CIA ügynök lánya dumál, hogy a fegyver rossz, a fegyver öl.

Leteszi a pisztolyt az ürge az asztalra és mondja neki. "Jólvan fegyver, ölj!!!!" Nem ölt. Fegyver nem öl embert, ember öl embert.

Ahogy a pénznél is, nem a pénzzel van baj, hanem az emberrel. És nem csak a politikusokkal, hanem az átlaggal is.

Egyrészt, gondolj bele, neked ha lenne valamid, ami jobb mint nekem van. Én mondjuk irigy lennék rá, és ha olyan vagyok, akkor elveszem tőled. Lényegtelen, hogy ez a dolog pénz, vagy arany, vagy egy nagy dinnye.

Amit te szeretnél az nem egy új dolog. Mindenkinek ugyanannyija lehetne, senkinek nem lehetne több, és mindenki egyenlő ugye? Ezt kommunizmusnak hívjuk, ami sosem valósult meg, mert itt egy valami hiányozna: a szabadság.

Egyenlőség és szabadság nem fér meg egymás mellett.

Ez igazából egy utópia amit mondasz. És nem túl valószínű, hogy sikerülne, ha mégis, akkor minden beszürkülne.

azt még hozzáteszem, hogy az elgondolásdoból az igazság is hiányozna. Ha én többet dolgozom, vagy okosabb vagyok így többet teszek le az asztalra, akkor miért fogok ugyanannyit kapni mint bárki más aki sokkal kevesebbet tesz le? Ez így nem igazságos.

Mondhatod azt, hogy mindenkinek ugyanannyit kell dolgoznia. Azzal viszont visszafognál nagyon nagy agyakat, embereket, mindenki szürke lenne, nem lennének kiemelkedő személyiségek és nem lenne fejlődés, csak nagyon lassú csigaléptekkel.