Szerintetek minden ember egyenlő, vagy ez csak egy liberális-komcsi duma?

Nehéz ezt neked elmagyarázni, mert a fogalmazásodból kiderül, hogy rendkívül elfogult vagy, és utálod a gondolkodást. Anélkül pedig nem megy.

Alapvető probléma van az egyenlőség fogalmaddal. Nem csak egyféle egyenlőség van. Egy egyszerű példa: férfi és nő soha nem egyenlő, elég ha rájuk nézel. Magyar és japán se egyenlő, etióp és norvég se egyenlő, nézz rájuk. Ezer és ezer dolog van, amitől két ember nem egyenlő. Einstein, Roosvelt, vagy bármelyik magyar se egyenlő. Aki ilyesfajta egyenlőségről beszél, az vagy őrült, vagy abszolút tudatlan.

Van viszont egy másik egyenlőségforma, amit viszont, ha nem engedünk, azt diktatúrának hívják akkor is, ha nem mindenki fogadja el. Ha mi mondjuk egymás mellett lakunk és nem mehetünk (pedig akarunk) ugyanabba az iskolába tanulni, az baj. Ha nem egyformán kezelik a lábtörésünket, az baj. Ha egyikünk nem írhatja meg az újságban a véleményét, az baj. Ha kocsilopásért egyiküket felmentik, a másik 10 évet kap, az baj. Van tehát néhány dolog, amelyben egyenlőknek kell lennünk. Ezek jogok, annak joga, hogy mehess ugyanabba az iskolába (feltéve hogy jól tanulsz), kapjál azonos ellátást, azonos bíróságot, azonos lehetőséget. De fontos, hogy mindegyik egyenlőséghez tartoznak feltételek is. Lehet, hogy elvárják, hogy jól tanulj, fizess egészségügyi járulékot, ne használj mocskos szavakat, vagy ne légy megrögzött bűnöző, mert akkor mások a szabályok.

Ez a fajta egyenlőség tehát megadandó minden embernek, nem mondhatod, hogy a bőrszíne, a vallása, vagy a füle formája miatt zárod ki. Viszont minden egyenlőség gyakorlásához tartoznak feltételek, amelyeket teljesíteni kell, különben másképp értékelünk. Ez a lényeg. Úgy általában egyenlőség pedig nem létezik.

#9. Elárulom neked, hogy ez nem francia sajátosság, hanem kulturáltság kérdése. Csak nálunk van mániákus félelem és őrjöngés egyes nevek, fogalmak hallatán, másutt ezt könnyedén meg tudják beszélni. Vannak ilyen nevű közterek, sőt szobrok (még büszkék is rá, persze egyéb tulajdonságuk miatt) más országokban, mondjuk Olaszországban, Spanyolországban, Németországban vagy Norvégiában.

Persze ha egyes fogalmaknak nem a valódi tulajdonságairól tudunk, hanem valami fals, abszurd és egyoldalú (vélt) tulajdonsággal ruházzuk fel, az más, de akkor nem a fogalom, hanem a használója megkérdőjelezhető.

Még annyit, hogy mocskolódással eddig még soha semmit nem oldott meg. Legfeljebb visszakapta.

Gondoljuk át, mi a különbség aközött, hogy "egyenlő" és hogy "egyforma", és szerintem itt a válasz.

Az emberek nem egyformák, de egyenlőek.

Törvény előtti egyenlőség van, semmi más. Senki nem rendelekzik előjogokkal, vagy épp kevesebb joggal mint a másik ember.

A többit, az anyagi helyzet, szelelmi tőke etc. határozza meg. Az ebből fakadó különbségek mérséklését vagy eltörlését általában az előző kárára szokták elkövetni, a különböző ideológiák.

Mindenki egyenlőnek születik, de nem egyenlő értékű emberként él. A későbbi tettei határozzák meg, hogy értékes, vagy értéktelen ember lesz.

Az azonban, hogy egyenlőnek születik, nem jelenti azt, hogy egyenlő feltételekkel is indul el az életben, értsd, anyagi, szociális háttere eltérő, így az életben való elindulásának nehézsége is.

Egyenlő lehetne, de nem él vele.

Így készülnek a jobbágyok. Nyugi, igazuk lesz mindenképpen, mert 95% az arányuk.

Az emberi jogok kartája szempontjából teljesen.

Mindenkinek jár az, hogy az alapjogait gyakorolhassa.

De amúgy kényes kérdés, a társadalomtól is függ.

A nyugati országokban, ahol nem volt kommunizmus, a professzorokat, a magasabb státuszúakat valamiféle alapvető tisztelet övezi, persze ők is megtesznek érte mindent.

Itthon a helyzet pont fordítva áll, az emberek nagy részének szinte rögeszméje, hogy "a másik sem különb nálam" - van ugye az a megítélés, hogy "tettei alapján", és ez nyilván egy bizonyos szempontból igaz is.

De ha mondjuk azt a híres sebészorvost nézzük, most nem tudom a nevét, ilyen bajszos, fehér hosszúhajú, hát ő picit értékesebb munkát végez, mint egy vécépucoló, és ezzel nem a vécépucolókat minősítem.

A vécépucolónak is ugyanúgy joga van mindenhez, amihez a sebésznek.

De valahol, senki nem egyformán néz rájuk, csak sokan nem merik bevallani.

Bocsi ha erre jár egy vécépucoló, nem tettelek le, csak a munka kül qewnn .

"ő picit értékesebb munkát végez, mint egy vécépucoló"

Ez igaz. A társadalom szempontjából nagyobb veszteség egy jó sebész elvesztése, mint egy vécépucolóé.

Viszont mi van, ha a sebészorvos voltaképpen egy arrogáns valaki, aki "civil életében" kihasználja a környezetében élőket, folyamatos lelki terrorban tartja a családját, míg a vécépucoló egy joviális ember, aki ott segít, ahol tud? Máris más a leányzó fekvése, és az összemérleg alapján még társadalmi szinten is a vécépucoló lehet "értékesebb" - nem is szólva a más szempontokról.

Ez persze egy kiforgatott szituáció, de ne csak egyféleképpen közelítsük meg a kérdést, és máris nem lehet egyértelműen ítélkezni.