Lehet buta kérdés, de Magyarországot miért nem tudták modernné megépíteni a bombázások után?

Mert Magyarországot szovjet , szocialista minta szerint építették ami nem volt valami modern.

Ha Magyarországot a háború után a nyugatiak szállják meg a szovjetek helyett akkor egész máshogy nézne ki és modern lenne.

Sok olyan ágazat, ami szükségtelennek bizonyult, leépítették. Például a katonaságát nullára a második világháború után. Erősen koncentráltak az iparra, halászatra, mezőgazdaságra, fejlesztésekre, a hitelt is erre fektették be. Magyarország ezzel szemben jóléti intézményekre szánta a hiteleket, illetve felesleges nehézfémipar terjedt el. Továbbá a szovjet és magyar hadsereg rengeteg erőforrást felemésztett.

Japán a XXI. századba belépésénél gazdasági nagyhatalom lett, hála az erős és fejlett iparának. Ezzel szemben Magyarország eladósodott (jóléti intézményekből nem lehet haszont előállítani), a mezőgazdaság nem tudta tartani a lépést a külső konkurenciával, az iparát leépítették, külföldi tulajdonba helyezték. Az eredmény pedig itt van: Japán GDP-hez mért 200%-os adóssággal is rohamosan fejlődik, míg Magyarország 80%-os hátránnyal is világvége hangulat keletkezett.

A válasz a kérdésre a politika. Hidegháború alatt Japán független gazdasági erőt képviselt, míg Magyarország alárendeltje volt a Szovjetuniónak. A "háború" vége után gulyáskommunizmusban fellazult a politikai megkötés, az emberek vágyakoztak a nyugat irányába, kinyílt a szemük, az álomélet a vasfüggöny túloldala jelentette. Így hát mit is csinált Kádár János: Infrastruktúra rovására üdülők, szállodák építése, GYES, GYED bevezetésére került sor.

Fontos megjegyezni, hogy elsősorban pont Japántól vett fel Kádár banki hiteleket.

Nem minden pénz kérdése.

A japán mentalitás egyszerűen sokkal különb, mint a magyar. De ugyanez Németországra, Dél-Koreára is érvényes, csak a japánok a legmarkánsabb példa.

Igaz, azt nem bombázták szét a háborúban, így részben emiatt is, de de nézd meg Bécset, az is megőrizte a múlt század hangulatát. Szerintem ez jó, a faragott homlokzatok sokkal szebbek, mint az üvegkockák.

Ami újjáépítés volt, az mint jellegtelen paneltömbökkel történt, sivár betondzsungel képét adva a "szocialista realizmusnak". Iskolapéldája ennek az azóta már csinosítgatott Dunaújváros, mely a semmiből nőtt ki az '50-es években, vagy a József Attila-lakótelep a maga panelkaptárjai a maguk dísztelenségével. A szocializmusban száműztek minden "burzsuj külcsínyt", megszűntették a tájegységek különböző jellegzetességei, egységes, nem kirívó, gyakorlatias építészet volt falun és városbab egyaránt, az egységes társadakomra való törekedés jegyében. Pont erről szól Az ember tragédiája c. mű falanszter-jelenete, ahol megtiltják a székekre a faragott dísz készítését, hogy ne üssön el a többitől.

Japán példája azért más, mert, több más ok mellett, abba hatalmas mennyiségű nyugati tőke is áramlott, nálunk ez érthetően nem volt.

Attól még, hogy áramlott a tőke Japánba, Hirosima nem jellemzően a külföldi vendégmunkások keze által lett ilyen:

[link]