Miben szoktak csalódni az emberek akik jobb megélhetés céljából kimennek külföldre élni, dolgozni?

Csalódni? Talán abban, hogy azt hiszik, ott "kolbászból van a kerítés". Hogy pikk-pakk elhelyezkednek, akár nyelvtudás nélkül is, és akkor majd övék lesz Dagobert bácsi minden aranya. Hogy ott bizony dolgozni kell, kemény kapitalizmus van, és nem lehet elmismásolni a dolgokat. Hogy sok esetben csak a bevándorlót látják bennük az ottaniak, és úgy is kezelik őket. Hogy ha esetleg sikerül is anyagilag megkapaszkodni, a külföldiek között az élet nem olyan, mint itthon, és hiányozni fog a magyar szó, a túró meg a töltött káposzta.

Ismerek egy tanárnőt, most egy New Yorki egyetemen tanít. Ő például a szilvapálinkáért sír mindig.

Szerintem aki csalódik, annak a nagy része nyelvtudás, szakma nélkül jön külföldre és azt hiszik, hogy idekinn kevés munkával is gazdagok lesznek. Aki reális célokkal, felkészülten érkezik, megfelelő nyelvismerettel, szakmával, szaktudással, az kevesebb eséllyel csalódik.