A Holokauszt igen, de Trianon nem?

A logikád alapján beköltözhetek akkor a házadba? Nincs semmi gond? Hiszen azé, aki beleköltözik. Így van?

"Értem, végül is ezek alapján a világ fele nem tarthat jogot a területére."

Kérhetnék néhány példát? Mert valahogy nem látok itt párhuzamot azzal, amiről beszélünk.

"Tehát olyan helyeken, ahol a városokban más nemzetiségűek éltek, mint a többség a földeken, ott a kisebbség érdeke érvényesül."

Tehát szerinted az rendben van, hogy jön egy román birkapásztor, és lefoglalja a Magyar Állami Színházat és a Magyar Királyi Postát egy magyar városban, mert a román birkapásztorok a mezőn többen vannak. Teljesen világos, csak csodálni tudom a sziporkázó logikádat.

"És mikortól számít a város felépültnek?"

Például amikor egy város áll a semmi helyén, amit a magyar lakosság épített fel, és beteszi a lábát egy román, hogy mostantól ez az egész enyém, mert mi vagyunk többen. Ugyan a birkák terelésén kívül semmire nem voltunk képesek évszázadok óta, de amit ti felépítettetek, arra mi jogot formálunk, mert sokan vagyunk.

"Ki dönti el, hogy mi a civilizált?"

Egy barokk és klasszicista város kórházakkal, iskolákkal, színházakkal definitíve civilizáltabb, mint egy nádfedelű vályogház a semmi közepén, amiben egy analfabéta lakik.

"Ez tipikusan egy mi lett volna ha dolog, nem tudod bizonyítani."

Olyan példákat írtam, amiket a történelem már igazolt, megtörtént dolgokról meg nem úgy szoktunk beszélni, hogy mi lett volna, ha.

"Szlovákia már megelőz minket az egy főre jutó GDP-ben, tehát volt gazdasági fellendülés… vagy csak nekem tűnik az érved ez alapján furának?"

90 évvel az elcsatolás után nem túl hihető a példád, főleg hogy ezidő alatt az eleve jobb helyzetben lévő Csehország részét képezte a terület, tehát a példád nekem elég furának tűnik.

"Lehet azt mondani, hogy a britek nyugodtan bevonulhattak Indiába, és azt elfoglalhatták?"

Talán India lakosságát épp most irtották ki félig-meddig a gótok és avarok? Veszélyeztetik a germánok és besenyők? Már eleve a felvetésed röhejes, mert India egy állam, márpedig a Kárpát-Medencében a magyar állam alapításakor a büdös nagy semmi volt, nemhogy állam.

"Vigyázz ezzel, mert elég veszélyes vizekre evezel"

A hülye példáidat te hoztad fel, nem én, szóval itt te evezel, ráadásul nem túl szemléletesen, mert Magyarország megszállása a román sereg által teljesen más tészta.

Akkor én kérdezek: milyen alapon formál jogot a román lakosság magyar városokra, magyar ingatlanokra, magyar földterületekre, magyar intézményekre? Erre adhatnál egy egyenes választ.

Először az általános kérdésekre:

„A logikád alapján beköltözhetek akkor a házadba? Nincs semmi gond? Hiszen azé, aki beleköltözik. Így van?”

Nem, mert nem ugyanaz. Én használom a lakásomat, és hívatlanul érkezel. Persze, hogy kirúglak onnan. De hadd mondjak el egy másik szituációt:

Adott egy bérház, ahol több emeleten nem él senki, a tulajok rá se néznek a lakásokra. A bérház lakói hívnak oda embereket, hogy lakjanak az üresen álló lakásokban (kevesen vannak, hogy fenntartsák az épületet). Az új lakók beköltöznek, fizetik a közös költséget, a rezsit, stb… A lakók gyerekeket szülnek, haláluk után a gyerekek élnek tovább a lakásokban, ahol felnőttek. Majd 60 év után felbukkan pár ember, és azt mondják, hogy a lakások az ő örökségük, és az ott lakók költözzenek ki. Na a törvény erre találta ki az elbirtoklás intézményét: [link]

„Kérhetnék néhány példát? Mert valahogy nem látok itt párhuzamot azzal, amiről beszélünk.”

Arról beszéltem, hogy az érvrendszered alapján azokat, akik faluban, tanyán élnek, te nem is veszed számításba. Mintha csak a városlakóknak lenne joguk nem csak a városok területére, de a környező földekre is, a földművelők saját tulajdonaikra. Nem csak városok léteznek.

Ajánlom figyelmedbe az alábbi ELTE-s előadás 19. slide-ját: [link] Ez alapján 1890-ben a városlakók aránya 10-25% között volt, a mai Románia területén ez még rosszabb. A lényeg: ha csak a városokat tekinted, az akkori népesség nagy részét nem veszed figyelembe. Ez szerinted fair?

„"És mikortól számít a város felépültnek?"

Például amikor egy város áll a semmi helyén, amit a magyar lakosság épített fel, és beteszi a lábát egy román, hogy mostantól ez az egész enyém, mert mi vagyunk többen. Ugyan a birkák terelésén kívül semmire nem voltunk képesek évszázadok óta, de amit ti felépítettetek, arra mi jogot formálunk, mert sokan vagyunk.”

Nem adtál választ, mikortól számít felépültnek. Budapest felépült már? Debrecen? Vagy amikor épült fel, amikor elérte az 1000 lakost? A 10000-t? Mikortól számít egy város felépültnek, késznek?

„Olyan példákat írtam, amiket a történelem már igazolt, megtörtént dolgokról meg nem úgy szoktunk beszélni, hogy mi lett volna, ha.”

Valóban, de nem tudod megmondani, hogy ha ezek nem történnek meg, akkor milyen fejlődést tudott volna elérni az adott társadalom. Tehát azt mondani, hogy ha nem foglalja el a „civilizáltabb” nép a „civilizálatlanabbat”, akkor az nem is lett volna civilizált, és nem ért volna el semmit. Na ez a mi lett volna ha.

Most konkrétan a magyar helyzetre:

„Talán India lakosságát épp most irtották ki félig-meddig a gótok és avarok? Veszélyeztetik a germánok és besenyők? Már eleve a felvetésed röhejes, mert India egy állam, márpedig a Kárpát-Medencében a magyar állam alapításakor a büdös nagy semmi volt, nemhogy állam.”

Ahogy említettem, a Kárpát-medencében is éltek akkor emberek, lásd Fehér-ló mondája, akiktől mi elfoglaltuk a területet.

Alapvetően a románok és a szlovákok ősei valamikor letelepedtek a Magyar Királyság területén, ezt mind a ketten elfogadjuk. Valahogy bekerült az országba pár millió, nem? Legtöbb esetben azért HÍVTÁK be őket, hogy az elnéptelenedett területeken (pl: tatárjárás, török dúlás után) valaki dolgozzon. Ha direkt nem is hívták őket, akkor is örömmel fogadták őket. Ha nem látták volna őket szívesen, akkor valószínűleg egy kis vérengzés során kikergették volna őket az országból (megtehették volna, hisz akkor nem ismerték az EU-t, az ENSZ-t meg az Genfi egyezményeket). Ha nem akarták volna, hogy jöjjenek az emberek, akkor törvényekkel megtilthatták volna. Akkor miért nem tették meg?

Azt mondtad, hogy az számít, ki építi fel a városokat (már ha tudjuk, hogy mikor épül fel). Mi van az elpusztított városokkal, amiket újra benépesítettek? Ilyen elven adjuk Budapestet vissza a németeknek, mert a törököktől való visszafoglalás után szinte csak németek laktak ott? Nyíregyházát a szlovákoknak, mert a XVIII. században 80%-a tót anyanyelvű volt (tirpákok), meg az összes olyat, aminek tót van a nevében? Beloianniszt meg a görögöknek, hisz azt is szinte ők lakják. Vagy akkor hogy van ez?

Ajánlom figyelmedbe az alábbi linket, és nézd meg, hogy mennyire volt magyar pl. Budapest az 48-as szabadságharc idején

[link]

Persze a környező földeket is adjuk vissza, mert a te elved alapján csak a városok számítanak. Jól nézne ki Magyarország :)

"Tehát olyan helyeken, ahol a városokban más nemzetiségűek éltek, mint a többség a földeken, ott a kisebbség érdeke érvényesül."

Tehát szerinted az rendben van, hogy jön egy román birkapásztor, és lefoglalja a Magyar Állami Színházat és a Magyar Királyi Postát egy magyar városban, mert a román birkapásztorok a mezőn többen vannak. Teljesen világos, csak csodálni tudom a sziporkázó logikádat.

Én ilyet nem mondtam. Sőt, azt mondom, hogy semmilyen jogon nem foglalhatja le a színházat, a postát. De te sem mondhatod azt, hogy nem éltek ott, nem hozhattak létre maguknak színházat, postát. A későbbi erőszakos elrománosítást (románokat telepítettek be a magyarlakta területekre) nem fogadom el. De az erőszakos elmagyarosítást sem.

„Akkor én kérdezek: milyen alapon formál jogot a román lakosság magyar városokra, magyar ingatlanokra, magyar földterületekre, magyar intézményekre? Erre adhatnál egy egyenes választ.”

Nem tarthat jogot rá. De a magyarok sem tarthatnak jogot ezen elv alapján olyan városokra, amit a szlovákok, románok, németek építettek, olyan földekre, amiket a románok, szlovákok műveltek meg. Mert hát Trianon idején is voltak olyan területek, ahol magyar nem lakott még a városokban sem (Teleki féle térképet ismered? [link]

"Nem, mert nem ugyanaz. Én használom a lakásomat, és hívatlanul érkezel."

Tehát a magyarok nem használták a városaikat, és a románok meghívásra érkeztek?

"Adott egy bérház, ahol több emeleten nem él senki, a tulajok rá se néznek a lakásokra. A bérház lakói hívnak oda embereket, hogy lakjanak az üresen álló lakásokban (kevesen vannak, hogy fenntartsák az épületet). Az új lakók beköltöznek, fizetik a közös költséget, a rezsit, stb… A lakók gyerekeket szülnek, haláluk után a gyerekek élnek tovább a lakásokban, ahol felnőttek. Majd 60 év után felbukkan pár ember, és azt mondják, hogy a lakások az ő örökségük, és az ott lakók költözzenek ki. Na a törvény erre találta ki az elbirtoklás intézményét"

Akkor hadd elemezzem, mennyire nem jó a példád. Először is a magyar városok nem álltak üresen. Gondolom ez eddig capiche. Másrészt a románokat senki nem hívta be. Harmadrészt a románok nem fizetnek semmit azért, amit lefoglaltak. Ugyanis lefoglalták, nem megvették, és nem is bérelték. A törvény pedig erre találta ki a kilakoltatást.

"Arról beszéltem, hogy az érvrendszered alapján azokat, akik faluban, tanyán élnek, te nem is veszed számításba."

Nem veszem számításba, ugyanis nem látom be, milyen alapon foglalnak le magyar tulajdont a tanyán élők. Manapság nem igazán hallok olyanról, hogy jött Kolompár István, tanyasi állattenyésztő, és századmagával lefoglalta a Magyar Nemzeti Színházat. Esetleg te hallottál ilyenről?

"A lényeg: ha csak a városokat tekinted, az akkori népesség nagy részét nem veszed figyelembe. Ez szerinted fair?"

Ez szerinted megmagyarázza azt, hogy milyen alapon osztanak fel országokat és koboznak el állami és magánvagyont?

"Nem adtál választ, mikortól számít felépültnek."

Konkrét választ adtam. Budapest egy város, és nem mező.

"Valóban, de nem tudod megmondani, hogy ha ezek nem történnek meg, akkor milyen fejlődést tudott volna elérni az adott társadalom."

A Kárpát-medence konkrétan olyan fejlődést mutatott volna, hogy a besenyők és tatárok a maradék lakosságot is kiirtották volna. De még nem kaptam választ arra, hogy konkrétan az amúgy minimális, népirtástól már megtizedelt lakosságtól mi lett lefoglalva, ugyanis itt szar sem állt akkoriban, nemhogy városok.

"Ha nem látták volna őket szívesen, akkor valószínűleg egy kis vérengzés során kikergették volna őket az országból "

Ez meg egyszerűen hülyeség, ugyanis pont hogy a Habsburgok használták fel több ízben is a vlachokat a magyarok ellen, kezdve Mihai Viteazul felbérlésével a Horea féle felkelés felbujtásáig, nemhogy nem kergették ki az országból őket, de még importáltak is.

"Mi van az elpusztított városokkal, amiket újra benépesítettek?"

Én mondjuk nem tudok róla, hogy deportáltuk volna a szászokat és tótokat, a szászokat épphogy betelepítette a magyar királyság.

"De te sem mondhatod azt, hogy nem éltek ott, nem hozhattak létre maguknak színházat, postát."

Hozhattak volna, de nem hoztak. Ami megtetszett, elvették. Ezt csinálják ma is amúgy.

"De a magyarok sem tarthatnak jogot ezen elv alapján olyan városokra, amit a szlovákok, románok, németek építettek, olyan földekre, amiket a románok, szlovákok műveltek meg."

Például Brassót, Nagyszebent a szász vendégmunkások a magyar állam pénzén húzták fel, akkor szerinted kié? Mert én sajna nem birtoklom a munkám eredményét, ellenben fizetést kapok érte. A vlachok földet kaptak, de adózni utána már büdös volt, inkább nekiálltak kiirtani a magyar lakosságot. Ez korrekt így?

"De a magyarok sem tarthatnak jogot ezen elv alapján olyan városokra, amit a szlovákok, románok, németek építettek, olyan földekre, amiket a románok, szlovákok műveltek meg."

Akkor most légy szíves mondj egy várost, amit szlovákok építettek.

De hogy könnyítsem a dolgot, az is elég, ha olyat mondasz, aminek soha nem volt eredetileg magyar neve.

(Elnézést a késői válaszért, nem voltam net közelben a hétvégén)

„Akkor most légy szíves mondj egy várost, amit szlovákok építettek.”

Említettem már pl. Nyíregyházát: „1750 táján csak 500 lakosa volt. A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés megyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt,akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt.” forrás: [link]

Ráadásul ennek a 7500-nak 80-85%-a volt szlovák: [link]

Békéscsaba: „1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető városok közt találjuk. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki kitüntette magát a török elleni harcokban, és így jutalmul megkapta Békés vármegye jelentékeny részeit. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében: döntően evangélikus szlovák parasztokat telepített le. A telepesek jellemzően Nógrád, Gömör és Hont vármegyéből érkeztek. A tótok betelepülése egészen a 18. század végéig tartott. A város ma is a magyarországi szlovákok egyik kulturális központja.” forrás: [link]

De említettem Budapestet is: „A két város nehezen állt talpra, kiváltságleveleiket csak húsz év múlva kapták vissza. Az 1690-es első években csupán néhány száz német telepes lakott a romok között, majd a 18. század első felében az újabb betelepülőkkel sem haladta meg a két város összlakossága a 20-24 000 főt. A németeken kívül szerbek és görögök is betelepedtek. A szerbek (rácok) Budán a Tabán városrészben laktak, Pesten pedig a mai Szerb utcai ortodox templom körül.” forrás: [link]

„De hogy könnyítsem a dolgot, az is elég, ha olyat mondasz, aminek soha nem volt eredetileg magyar neve.”

Magyarországon szinte mindennek adtak magyar nevet, ahogy adtak a szlovákok is a Szlovákiában lévő magyar városoknak is szlovák nevet. De a magyarok is tudták, hogy a falu szlovák, ezért adták neki azt a nevet, amit: gyakorlatilag minden olyan falut vehetsz szlováknak vagy szlovénnak, aminek a nevében szerepel a „tót” (pl. Tahitótfalu (eredetileg Tahi és Tótfalu külön), Tótkomlós, Tótszentgyörgy, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Tótújfalu és Tótvázsony, Lengyeltóti és Káptalantóti)

De ajánlom a [link] oldalt is, sok mindent elmond arról, hogyan is kerültek a szlovákok Magyarország minden területére. Amit látni kell, hogy a Magyar Királyság egy heterogén, sok nemzetiségből álló ország, sőt, nemzet volt. Sok évszázadon át békében éltek egymás mellett, csak az elmúlt a XIX-XX. században romlott meg a helyzet.

„Akkor hadd elemezzem, mennyire nem jó a példád. Először is a magyar városok nem álltak üresen. Gondolom ez eddig capiche. Másrészt a románokat senki nem hívta be. Harmadrészt a románok nem fizetnek semmit azért, amit lefoglaltak. Ugyanis lefoglalták, nem megvették, és nem is bérelték. A törvény pedig erre találta ki a kilakoltatást.”

1. Fent említettem példákat arra, hogy a Trianon előtt igenis hívtak be német, tót, oláh, francia, olasz, stb… embereket, hogy telepedjenek le az országban, és dolgozzanak itt. Olyan helyre hívták őket, ahol nem volt elég a munkaerő (legyen volt az magyar vagy bármelyik másik nemzetiségű). Akkoriban nem lehetett annyira szabadon mászkálni, mint most, és nem lehetett csak úgy letelepedni. Ha nem látták volna őket szívesen, akkor kipenderítették volna őket rendesen.

2. Az Első Világháború alatt és után valóban voltak olyan helyzetek, amikről te írsz: a szlovák és román nemzetiség egyszerűen bevonult az adott városba, azt sajátjának tekintette, a helyi őshonos lakosokat egyszerűen elüldözte. Erre nincs is mentség, gyalázatos, amit tettek. Nem is védem őket. De ezt ne vedd egy kalap alá azzal, ami az ezt megelőző évszázadokban történt. Ahogy te se örülnél, ha azért bejönne egy svájci ürge Magyarországra, és elkezdene rabolni, mert mi magyarok anno St.Gallent kifosztottuk.

+1. Hogy valaki behívta őket, te magad is elismerted két pontban:

„Ez meg egyszerűen hülyeség, ugyanis pont hogy a Habsburgok használták fel több ízben is a vlachokat […] nemhogy nem kergették ki az országból őket, de még importáltak is.”

„Én mondjuk nem tudok róla, hogy deportáltuk volna a szászokat és tótokat, a szászokat épphogy betelepítette a magyar királyság.”

„Nem veszem számításba, ugyanis nem látom be, milyen alapon foglalnak le magyar tulajdont a tanyán élők.”

Vonatkoztass el attól, hogy mit foglaltak le. A gondolkodásmódod 300 éve még jó volt, amikor a nemesség és a városi polgárság volt a fontos, nekik voltak jogaik. Csak tudod, változtak az idők, és az általános szavazással kiterjesztették az összes jogot (pl. a szavazatit is) a falusi parasztságra is. Jogaik vannak. Ma már azonos jogok illetnek meg bárkit, legyen az tanyasi, falusi vagy városi.

És ha a többség falun élt (mint ahogy az száz éve volt), akkor bizony a falusiak nagyon is számításba kell venned amikor egy területről beszélsz, mert milyen alapon zárod ki a többséget onnan? Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a magyar falvakat Felvidéken nem vesszük számításba, csak a szlovák többségű városokat…

„Manapság nem igazán hallok olyanról, hogy jött Kolompár István, tanyasi állattenyésztő, és századmagával lefoglalta a Magyar Nemzeti Színházat. Esetleg te hallottál ilyenről?”

Nem, manapság nincs ilyen. De most a jelenről, vagy a múltról beszélünk (azon belül is a Trianon előtti, vagy utáni korszakról, vagy melyik évszázadról?)

„Konkrét választ adtam. Budapest egy város, és nem mező.”

Nem látom, hogy adtál volna. Szerintem a konkrét az, ha azt mondod, hogy akkortól számít felépültnek, ha lakja min. 20.000 lakos, van gimnáziuma, egyeteme, kórháza, metrója és 3 stadionja. Ezt egy objektív válasz, amit lehet értelmezni.

Budapest szerintem is város, de messze nincs készen, mert folyton növekszik. Látom, hogy ott van, és folyamatosan épül, de még nem „épült fel”, mert nincs befejezve. Szerintem. Ezért kérdeztem, hogy szerinted mikortól van „felépülve egy város”.

„A Kárpát-medence konkrétan olyan fejlődést mutatott volna, hogy a besenyők és tatárok a maradék lakosságot is kiirtották volna.”

Ez egy nagy „mi lett volna ha” kijelentés, amit bizonyítani nem lehet.

„De még nem kaptam választ arra, hogy konkrétan az amúgy minimális, népirtástól már megtizedelt lakosságtól mi lett lefoglalva, ugyanis itt szar sem állt akkoriban, nemhogy városok.”

Csak hogy város-specifikusak legyünk, pl. azok a területek, amikre a városokat felhúzták? Azok a szántóföldek, mezők, melyeken megtermelt élelmiszerrel ellátták a városokat? Azok a bányák, melyekben kitermelt anyagokból felépítették a városokat, amelyekből ott szerszámokat készítettek.

„Hozhattak volna, de nem hoztak. Ami megtetszett, elvették. Ezt csinálják ma is amúgy.”

Ahogy írtam, ez a történelem nagy részében nem volt igaz. A XX. században igen, előtte nem. És ahogy írtam az elején, elég sok mindent hoztak létre pl. a németek és a szlovákok (a németek pedig főleg, ha a városokat tekintjük, egy ideig nem is volt magyar nyelvű színház, újság Pesten…)

"De a magyarok sem tarthatnak jogot ezen elv alapján olyan városokra, amit a szlovákok, románok, németek építettek, olyan földekre, amiket a románok, szlovákok műveltek meg."

„Például Brassót, Nagyszebent a szász vendégmunkások a magyar állam pénzén húzták fel, akkor szerinted kié? Mert én sajna nem birtoklom a munkám eredményét, ellenben fizetést kapok érte.”

Keversz két dolgot. Ha megállapodunk, hogy fizetsz nekem, hogy felépítsek neked egy házat, akkor persze, hogy a tied. Viszont ha azt mondod, hogy „figyu, gyere, húzzunk fel egy házat közösen, én adom a kezdőtőkét, te meg építesz, cserébe itt lakhatsz utána”, akkor jogosan kérem számon, hogy mi alapján akarsz te engem kirúgni onnan.

Ráadásul úgy beszélsz, mintha a bérházakat csak az állam építette volna, és csak az állam tulajdonolta volna. Mert mi van abban az esetben, amikor Buda (vagy ahogy sokan ismerték, Ofen) egyik utcájában felhúzott egy helyi sváb (értsd: Budán született német anyanyelvű ember) egy bérházat görög és szlovák munkásokkal, majd kiadta a lakásokat románoknak. Akkor ez most miért is lenne a magyaroké?

„A vlachok földet kaptak, de adózni utána már büdös volt, inkább nekiálltak kiirtani a magyar lakosságot. Ez korrekt így?”

Nem korrekt. Nem is mondtam ezt. De attól, hogy valaki nem korrekt bizonyos dologban, az nem jelenti azt, hogy a másik más kérdésben korrekt volt. A helyzet nem A vagy B, hanem sokkal árnyaltabb, ezt kellene észrevenned.

Oké. Hát akkor nincs más hátra, le kell csatolnunk Szabolcsot és Békést...

120 év múlva pedig ilyen alapon az angolok sem tarthatnak jogot a pakik által épített városokra, városrészekre, ugye?

Elég tömören válaszoltál a hosszú érveimre... :)

És félreértettél engem. Sosem mondtam azt, hogy mi nem tarthatnánk jogot a területekre, azaz az angolok is jogot tarthatnak majd az ő jelenlegi területeikre.

Én azt mondom, hogy egyben a szlovákok is jogot tarthatnak pár száz év ottélés után. A dolog valóban nem egyszerű :)

Utolsó, ez azért erős sarkítás. Pár évig ment a zsidóirtás, de ezt leszámítva a XX. századi Európában (A SZU-t leszámítva, mert Sztálin is egy antiszemita barom volt) a zsidóknak jó dolguk volt.

Amit írtál, kb. olyan, mintha azt mondanám, hogy szívesebben élek zsidóként a skinheadek közt, minthogy karóba húzzanak a szerbek horvátként vagy magyarként '44-ben...