Ha a dédnagyapám volt a háborúban Oroszországban (aztán pedig fogságban), akkor ő náci volt?
Nagyon meglepődtem az egyik új ismerősöm kijelentésén, amikor meséltem neki, hogy a nagyapám volt a háborúban az oroszok ellen. Mert ő erre kijelentette, hogy akkor náci volt...Köpni-nyelni nem tudtam, és tökre szégyellem magam, hogy nem mondtam semmit. De még sohasem gondoltam erre!
Hogyan volt ez? Nem úgy, hogy fogták őket és vitték? Aki nem állt ellen, az szégyellje magát (jobbik eset) vagy náci?
A dédnagyapámtól egyébként sosem hallottam semmiféle náci kijelentést, persze a háborúról rengeteget beszélt, meg az oroszokat nem szerette, de az életben nem hallottam negatívan beszélni a zsidókról vagy bármi...
Nem. Még a német hadseregben sem volt sok náci, csak mentek, mert behívták őket, akkor pedig még, a mai korral ellentétben, szégyen volt, ha valaki katonai szolgálatra alkalmatlan. Ezen kívül nálunk hungarizmus volt, nem nácizmus (akkor még nem szitokszó volt a náci, hanem a német náci párttal való közösség).
Nyugodtan megmondhattad volna neki, hogy ember, te föld hülye vagy.
"Hogyan volt ez? Nem úgy, hogy fogták őket és vitték?"
Aki nem ment főbelőtték szolgálat megtagadásért, ha megszökött dezertálásért, ha ellent mondott vagy visszafordult parancs megtagadásért. Mindenki ment, aki nem az meghalt.
A nagyapád inkább egy besorozott szerencsétlen volt, akit erőszakkal kivezényeltek a frontra. Szerintem végső soron a nácik áldozata volt. Ha ellenállt volna, esélyes, hogy ott helyben lelövik...
Persze, ha magas rangú tiszt volt, akkor az mindjárt más...
" a mai korral ellentétben, szégyen volt, ha valaki katonai szolgálatra alkalmatlan."
Ez már bocs, de minden korban szégyen és soha nem is fog megváltozni.
Először is: az a "náci", aki a nemzetiszocializmus politikai ideológiáját magáénak vallja és gyakorlatban követi annak útmutatásait.
Látatlanban egyikünk sem tudja ezt megítélni, mert nem ismertük a dédapádat. Őt magát kellett volna megkérdezni, erre csakis ő tudna válaszolni, senki más.
Ugyanabban a cipőben járok, mint te. Az én dédapám is harcolt a háborúban. Én speciel büszke vagyok rá, háborús hősnek tekintem és tisztelem az emlékét, hisz a hazájáért adta az életét.
Másodszor: ajánlom figyelmedbe az 1939. évi II. törvénycikket. Olvasd el.
Részlet:
"A honvédelem a legszentebb állampolgári kötelesség, amelyet mindenkinek önfeláldozásig terjedő odaadással kell teljesítenie."
19. § (1) A hadkötelezettség általános és azt a jelen törvény rendelkezései szerint minden magyar állampolgár férfinak teljesítenie kell.
(3) A hadkötelezettség annak az évnek január hó 1. napjával kezdődik, amelyben a hadköteles a tizennyolcadik életévét betölti és annak az évnek december hó 31. napjáig tart, amelyben a hatvanadik életévét betölti.
(4) A hadkötelezettség magában foglalja az állítási kötelezettséget és a szolgálati kötelezettséget.
Nincs előttem a korabeli büntető törvénykönyv, ezért a szankciót nem ismerem, de amennyiben valaki megtagadta a honvédelmi kötelezettségét és nem jelent meg, bizony hadbíróság elé állították és nagyon súlyos büntetésre számíthatott.
Katonaszökevényeket a háború vége felé már többnyire automatikusan halálra ítélték.
Szóval aki a dédapádra azt mondja, hogy náci, az vagy tudatlan vagy aljas. Ennyi.
"Persze, ha magas rangú tiszt volt, akkor az mindjárt más..."
Akkor sem más, a hadbíróságnál két fajta ítélet van és csak egy fajta büntetés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!