Aki atomerőművet üzemel, az képes atombombát gyártani. Akkor Pakson elméletileg lehetne atomfegyvert készíteni?

"Meg hát, mihez is kezdenénk vele?

Mi semmi hasznát nem vennénk, akinek meg kell, az legyártja magának."

Na azért lény nyugodt én tudnék. Menten megkűdeném vele az Usát.

Az elozo valaszok nagy resze ismerethianyon alapul.

Nagyon leegyszerusitve:

Az uranerc nincs tisztan a foldben, hanem csak nyomokban. Amikor kibanyasszak 1 kg foldben jo ha 1 -2 gramm uran van. Ezert tisztitani kell, ezt hivjak az uran dusitasanak. Az uran dusitasa nehez kb 20 %-os tisztasagig. Ha azt elerted, akkor mar konnyebb. Olyan,mintha egy hegyre mennel fol (ez a 20%), aztan lejonni mar kenyelmesebb.

Atomeromuvet biztonsagosan kell mukodtetni, azaz vigyazni kell, hogy NE legyen robbanas. Ezert kb 3%-osra dusitott uranercet hasznalnak.

A bombanal meg epp az kell, hogy LEGYEN robbanas, ezert az urant 80-90 %-ra kell dusitani.

Magyarorszagnak nincs urandusitoja, tehat nem tud atombombat kesziteni.

A masik tevedes az izraeli atom ellenorzesenek lehetosege.

Egyetlen orszagnak sincs joga ahhoz, hogy beleszoljon abba, hogy OTTHON mit csinal a masik. Ez igaz mind Izrael, mind Iran es minden orszag eseteben is. Csakhogy rajottek, hogy az atombomba el tudja pusztitani a foldet. Ezert a nagyhatalmak kihirdettek, hogy az az orszag, amely nem torekszik atombombara, annak adnak mindenfele tamogatast. Ezt az egyezseget hivjak atomsorompo egyezmenynek. Aki alairta, az vallalta, hogy nem gyart atombombat, ezt ellenorizni is engedi, cserebe tamogatast kap, pld. bekes atomeromu letrehozasahoz. Igy lett nalunk Paks. Az iraniak szinten alairtak az egyezmenyt, es tamogatast az ur-programjukhoz kertek. Nemzetkozi tamogatassal fel is lottek az elso mesterseges holdjukat, aminek a meghirdetett celja az idojaras vizsgalata volt a novenytermesztes fejlesztese erdekeben. Bar nehany honappal a felloves utan egy irani tabornok lelkendezve kozolte, hogy a muhold kituno, katonailag ertekelheto fenykepeket kozol a Kozel-Keletrol egeszen Kozep-Europaig.

Izrael nem irta ala az egyezmenyt, semmifele atommal vagy urkutatassal kapcsolatos segitseget sem kapott, igy aztan senkinek sincs joga az ellenorzeshez.

Az urándúsítás nem a meddőtől való megtisztítást jelenti (akkor a vasat is "dúsítanák").

Mind az atomerőmű, mind az atombomba azon alapul, hogy az urán (illetve a radioaktív atommagok általában) atommagjai maguktól felbomlanak, és eközben hő, illetve részecskesugárzás keletkezik. A részecskesugárzást inkább repeszesőként érdemes elképzelni, mert van egy olyan hatása, hogy ha telibetalál egy atommagot (ez angyon ritka!), akkor azt is elbontja.

Ha semmit nem csinálunk egy darabka uránnal, akkor a repeszek nagy része szétszóródik a világban. Ha elég nagy urántömbünk van ahhoz, hogy minden bomlásból egy repesz eltaláljon egy további atommagot (vagy elég sűrűre nyomunk ehhez össze egy urántömböt), akkor minden pillanatban lesznek bomló atommagjaink, amelynek a hevét folyamatosan elvezethetjük: vizet forralhatunk vele, amivel turbinát hajtunk meg, és kész az atomerőmű. Ha minden bomlás 1-nél több másik atomot "bomlaszt" meg (amihez kell, hogy elég sok urán legyen a környéken, ezért kell vagy a sűrűség, vagy a kritikus tömeg), akkor a hőtermelés folyamata egyre gyorsul, és a másodperc tört része alatt több százmillió fokra ugrik fel a hőmérséklet. Ez az atombomba.

A természetben kétféle urán van: 235-ös és 238-as, de a nagyobbik része az utóbbiból áll. A 238-as urán, bár természetesen mérgező, de csak igen kevéssé radioaktív. A kritikus tömeghez jó néhány tonnányi mennyiség szükséges, amit bombában ledobni nem praktikus. Önmagában még atomerőművet sem lehet belőle csinálni. Már ahhoz is az kell, hogy a sokkal kevésbé "nyugis" 235-ös izotóp arányát megnöveljük a keverékben. Minél több van ebből, annál kisebb a kritikus tömeg, illetve sűrűség, annál kisebb reaktort (illetve bombát) lehet belőle csinálni. A tengeralattjárók reaktoraiban tisztán használják, mert ott nagyon kell a hely, másfelől majdnem tisztán ezt használják az atombombákban. Tiszta 235-ösből elég néhány tíz kiló, hogy bombát csinálhassunk belőle.

A dúsítás az az, hogy 238-as atommagokat kiválogatjuk a természetes uránból, centrifuga segítségével. A maradékban tehát nagyobb lesz a 235-ös aránya, mint az eredetiben, ezért "dúsított". (Az eközben keletkező tiszta 238-as uránt meg "szegényítettnek" hívják, és bizonyos értelemben hulladéknak számít, éppen, mert nem jó reaktor-üzemanyagnak meg atombombának. (Az amcsik lövedékeket, illetve tankpácélokat csinálnak belőle, mert kemény és főleg sűrű, és aztán ezzel lövik tele aktuális ellenségeiket.)

A "hagyományos" atombombához tehát elsősorban nem erőmű kell, hanem rengeteg uráncentrifuga. Nekünk ilyen nincs - az oroszok szállítják nekünk azt az uránt, amit ők dúsítanak fel, mert nekik már van dúsítójuk (egyáltalán: szabad nekik ilyet építeni. Az igazán érzékeny cucc a dúsító: atomerőművet bárki építhet, de ha dúsítót kezd, azt a nagyhatalmak rögtön gyanakodva kezdik figyelni.).

Van azonban az atomerőműveknek egy fajtája, amelyekben sok neutron szabadul fel. Ha egy ilyen erőműbe 238-as urániumot juttatnak, akkor abból, meg a neutronokból 239-es plutónium keletkezik, ami szintén erősen bomlékony, még az urán-235-nél is jobb. Tíz-egynéhány kilóból már működő bomba készíthető. Ugyanez okból erőműben is jól hasznosítható: az ilyen erőművet szaporítóreaktornak hívják, mert a haszontalan 238-as urániumot hatékony fűtőanyaggá alakítva "szaporítja". A paksi erőmű viszont nem ilyen, úgyhogy ott plutóniumbombát sem lehet gyártani.

korábban írták, hogy nem lehet az alapanyagot se legyártani a bombához Pakson.

Az atombombának ezen kívül van egy másik része is, ami szintén elengedhetetlen: a hordozórakéta, ami képes kellő (biztonságos) távolságból célbajutatni a töltetett - nem hiába hír pl. mindenegyes , észak-koreai rakétakísérlet, mert az atomfegyver másik elengedhetetlen része a hordozóeszköz, annak is meg kell lennie.

Ha még lenne is kellő mennyiségű kellő mértékben dúsított uránunk, mi még akkor sem tudnánk atomfegyvert csinálni, mert nincs hozzá meg a hordozórakétánk.

Irán körül pl. pont ezért is van ekkora cécó, mert ott mind az urán megfelelő dúsításához szükséges centrifugák megvannak, mind a hordozórakéták, mind a két összetevő kéznél van. Ha pl. belement volna abba, hogy nekik is az oroszok dúsítsák az uránt az atomerőműhöz szükséges szintre, és ne ők maguk dúsítsák arra a szintre, amire csak akarják, mindezt nemzetközileg ellenőrizve, akkor az egész keménykedés nem lenne.

"Ha ez a két ország beengedné valamelyik nemzetközi szervezet vizsgáló bizotságát , hogy mindenki nyugodt lehessen , akkor nem lenne terror-veszély"

Közlöm veled, hogy már rég beengedték őket, csak a zsidók állandóan szítják a feszültséget.