A szovjetek 1939-es lengyelországi bevonulása miért nem bűn, ha a magyarok 1941-es délvidéki akciója meg az?

21:24

"A "mindig" szerinted egyenlő azzal, hogy "1939"? A ruszkik mindig - és nem csak '39-ben - rá akarták rakni a mancsukat a lengyelekre."

Tények:

1) 1939-ben Lengyelország nem üzent hadat a SZU-nak.

2) A lengyel emigráns kormány nem üzent hadat a SZU-nak.

Ergo nem harcoltak egymás ellen.

3) A Vörös Hadsereg lengyel csapatokkal együtt foglalta el Berlint.

Azaz szövetségesek voltak.

Betegesen hazudozol.

21:24

"Kb. egyedül a németek tudták/akarták megállítani a komcsi terjeszkedési politikát."

Kb. Hitler volt az, aki ajtót nyitott a szovjet terjeszkedési politika előtt, először 1939. augusztus 23-án, majd 1941-től az elbaltázott német-szovjet háború következményeképpen.

Ez így igaz.

K-Európa megszállásról még annyit: a szovjetek erősen gondolkodtak rajta, hogy ez megéri-e, hiszen rengeteg pénzbe került nekik ezeknek az országoknak a támogatása, s maga a megszállás. Hosszú távon ennek a befolyási övezetnek a létezése csak teher volt a SZU számára, sőt, a bukásában is szerepet játszott.

Ja és Sztálin politikáját nem feltétlenül egy öncélú, szadista, népeket leigázó politikaként kell értelmezni. Nagyon is racionális okuk volt megszállni ezeket az országokat. Ugyanis Oroszországot mindig Ny-ról érte nagy támadás a történelem során. Előbb Napóleon, majd pedig a náci Németország katonái már a Kreml közvetlen közelében sorakoztak fel. A SZU szempontjából érthető, hogy betegesen féltek attól, hogy ez megismétlődhet. Ezért is alakítottak ki egy védelmi zónát Európában. Ez egy esetleges újabb világháború esetén létfontosságú stratégiai szerepet játszott volna. Így utólag lehet róla vitatkozni, hogy volt-e esélye a III. világháborúnak. Viszont a kortársak többsége nagyon is úgy látta, hogy igen.

Aki azért akar ellentmondani nekem, mert utálja és szereti szidni a kommunistákat, Sztálint, stb., az legyen szíves elgondolkodni és lenyugodni válaszadás előtt. Mert itt nem morális értékekről, hanem politikáról beszélgetünk.

Az alapkérdésre válaszolva: szerintem erkölcsileg nézve mindkettő bűn, mindkét lépés aljas volt.

Racionálisan nézve, a kettő közül a magyar lépés volt stratégiailag totálisan hibás.

Az állítások mindenféle verziója előfordul. A kérdés, miért ezt a verziót kell vizsgálni. Erre persze csak a kérdező tud válaszolni.

Egy akció megítélése nagyon sok dolgon múlik, hely, időpont, cél, mások akkori vélekedése a helyzetről, és az erőviszonyok. #35 nagyjából összefoglalta. Az angolok például úgy képzelték, ők a világ heroikus küzdői. Volt lelkiismeret furdalásuk Trianon miatt, de a mi önkényes lépésünk, ráadásul Hitler hallgatólagos támogatásával, ugyanakkor a módszereink együttesen ellenszenvet keltettek bennük. Ez nem követelésünk jogosságának tagadása, hanem diplomáciánk silánysága iránti érzés. Sok igazságtalan területrendezés volt Európában, nemcsak Trianon kapcsán. A mi akciónk (kis nemzet Hitler árnyékában) azt a félelmet is sokakban felvetette, mi lehet kezdeni, ha mindenki így jár el. Nem volt rá válasz, és ez sokakat félelemmel töltött el.

A szovjet akciót is sokan nehezményezték, itt is voltak etnikai alapok a lépésre, az a környék is zavaros vidék volt. De ki fogja negatívan megítélni a legnagyobb áldozatot hozó győzőt? Aki ráadásul ezáltal szuperhatalommá vált. Más dolog a vélekedés, és más dolog a kimondás, a cselekvés. Egyébként ezért került a nyugati lengyel határ 150 mk-rel nyugatabbra. Abba most nem mennék bele, hogy ez mit jelent.