Büszkék vagyunk arra, hogy magyarok vagyunk? Én eddig emelt fővel jártam a magyarságom miatt, de lassan szégyellnem kell. Ki hogy van vele?

Amit még most jól csinálunk,hogy az anyáknak nem kell fél évesen bölcsibe adni a gyereküket és visszamenni dolgozni,hanem velelehetnek én ők nevelhetik,nem a dadus!

Tudom,hogy úgymond sz@rra se jó az az összeg,amit GYEDnek GYESnek kapnak az anyák,de egy apró jóság,egy pozitívabb dolog!

Soha nem arra kell büszkének lenni, hogy kik az őseid, mert az puszta szerencse és a véletlen függvénye, hanem arra, hogy te magad hogy élsz és mit teszel, mert ez az, ami tényleg rajtad, a te döntéseiden múlik, és a te felelősséged. Pl. ukrán származású ember is lehet talpig becsületes és jó munkaerő, mint ahogy a magyar is lehet semmirekellő alak, ahogy te is írtad.

Itt egyszerűen csak arról van szó, hogy sokan szűk- és rövidlátó(körűe)k. Megszokták ezt a "balkáni" stílust/modort, és aki már ebbe nőtt bele, azt nehéz is letéríteni róla. Legfeljebb az új nemzedekéket lehetne már másfelé terelgetni.

Ami meg a külföldöt illeti, osztrákok kapcsán még egy példa: két éve voltunk Ausztriában kedves nejemmel, gyalogosan (Szentgotthárdról ballagtunk át) - és hát tényleg kiállít egy bizonyítványt rólunk az, hogy az amúgy gyönyörűszép, tiszta osztrák tájon a szemét meg magyar: az út mellett elszórt cigarettásdobozok és más hasonló hulladékok egytől egyig magyar feliratúak voltak, egy se volt német.

Bizony szégyen,hogy ebben a remek helyen fekvő országban ,és most már 20 éve szabadon nem sikerül egy élhető helyet teremteni.

Az a baj,hogy csak a nyűgjeinkkel vagyunk tisztában. Még igy csonka országként is nagyobbak vagyunk sok más európai országnál, a világ gazdagabbik feléhez tartozunk , nem kell félni járványoktól,éhezéstől, háborúktól sem. Ezt kéne megérteni,hogy egy ajándék ahol élünk, és ezzel élnünk kéne.

én egy ideig büszke voltam, de manapság már tovább látok. annyira savanyúak a magyarok, sosem mosolyognak, nem érdekli őket semmi, csak a maguk baja. lázadozni tudnak, értelmeset tenni sosem. észérveket nem ismerik. tele vannak előítéletekkel. én nem mondom, hogy midnenkit szeretni kell, de mire fel jobb valaki a másiknál. nem szeretik a külföldieket, idegen nyelvet még a FIATALOK SEM beszélik!

gyakran dolgozok külfödiekkel és annyival másabbak. valahogy a magyarok olyan érdektelenek, nem érdekli őket mi folyik a nagy világban, tényleg csak az érdekel mindenkit, hogy nekünk mennyire rossz itt Magyarországon. és amit sosem értek meg, hogy ujjal mutogatnak egymásra az emberek. holott ha már annyira magyarok vagyunk, akkor becsülnünk és szeretnünk kéne a másikat, de nem tesszük. ha a metrón netalántán elmosolyodok, máris azt nézik, hogy hülye vagyok e vagy van valami bajom?

félreértés ne essék, nem azért írtam E/3 személyben, mert én nem vagyok magyar, vagy nem érzem magam annak, csupán nem olyannak, mint sajnos a nagy átlag.

Én soha nem dobom el a szemetet, nem cigizem, és csak ritkán lopok. Viszont sokat dolgozom,sokat segítek másoknak - önzetlenül! kedves művelt és vendégszerető vagyok. És találékony.

Magyar vagyok, büszke vagyok rá!

Az ismerőseim (magyarok) is így tesznek, és rájuk is büszke vagyok!

Soha nem szeretnék más lenni, mint magyar!

Nem gondoljátok, hogy ez a savanyúság (a metrón) nem a magyarokat, hanem a pestiek egy részét jellemzi inkább?

Mert én már nem szeretek (le-)menni Pestre, mert az első tíz percben belém köt valami hülye az utcán. Vagy elveszi a kedvem. Ilyennel sehol máshol nem találkozom. Itt minálunk nem az a szállóige, hogy"hja, ez Magyarország" hanem hogy "persze, hülye Pestiek" de nem véletlenül, sok kellemetlen élmény miatt!