Van valami hasznos dolog, amit az iszlámnak köszönhet a világ?

16:59!

Vagy szövegértésből vagy rossz, vagy az érzéseid Magyarország felé érdekesek. A kérdés az volt, hogy mi HASZNOSat köszönhetünk. Ha Mo. három részre szakítása az volt, akkor oké... :)

18:06

"Van egy érzésem nem sokat tudsz a skolasztikusok és a korai szentek munkásságáról..."

A 13. századtól virágzó európai skolasztika valójában az iszlám közvetítésével jutott a görög tudáshoz. Ezzel kapcsolatban idézek egy saját tanulmányomból:

"Schumpeter a közgazdasági gondolkodás történetét összefoglaló, 1954-ben írt alapműve (History of Economic Analysis) rést hagy a klasszikus görögök és az európai skolasztikusok közgazdasági gondolkodása között („Great Gap”). Ezzel megfeledkezik az időszakban aranykorát élő iszlám világ teoretikusainak jelentős gazdasági művéről. A muszlim gondolkodók autochtonnak nevezhető gazdaságfilozófiát is kiműveltek, ám a középkori iszlám közgazdasági gondolkodás nagy részére a klasszikus görög kontinuitás a jellemző (Ghazanfar, 2003). Ebben a fejezetben rövid áttekintést nyújtunk a XX. század előtti iszlám közgazdasági gondolkodásról.

Abu Júszuf (731-798) munkái például még minden kétséget kizáróan az előtt születtek, hogy az arabok kapcsolatba kerültek volna a klasszikus görög gondolkodók örökségével, amire csak a IX. századi Abbászida Bagdadban került sor. [...]

A görög tudás a IX. századtól került a muszlimok birtokába, olyan közel-keleti kulturális és tudományos központoknak köszönhetően, mint az i.e. 332-ben Nagy Sándor által alapított Alexandria. A Mediterráneum keleti részén jelentős központjai voltak a klasszikus görög tudományoknak, Alexandria mellett olyan városokban, mint Antiókha, Harrán vagy Edessza. Hárún ar-Rasíd fia, al-Mamún kalifa (813-833) hatalmas tudományos központot létesített Bagdadban, melyben muzulmán, zsidó, keresztény és zoroasztriánus tudósok kutattak és fordították arabra olyan görög filozófusok munkáit, mint Hippokratész, Arisztotelész vagy Platón. Ezeknek a fordításoknak köszönhetően került át a klasszikus görög filozófia Európába, ami lehetővé tette a Nyugati civilizáció legmeghatározóbb középkori gondolati áramlatának, a skolasztikus filozófiának a kialakulását a XIII. században. Ám a köztes közel fél évezredben a muszlim tudósok voltak a görög örökség kizárólagos letéteményesei.

A klasszikus görög gazdasági gondolkodás kapcsán Platón (i.e. 427-347) és Arisztotelész (i.e. 384-322) nevét kell aláhúzni. Platón Respublika című művében egy olyan utópiát vázol fel, amelyben a magántulajdon és a család intézménye megszűnt, s ahol magas fokú specializáció és aktív csere jellemzi a gazdaságot, amely lehetővé teszi az aktorok sokrétű szükségleteinek kielégítését. Platón ugyanakkor felismeri az állam szabályozó szerepének fontosságát, amely nélkül a társadalmi rend nem biztosított. Platón tanítványa, Arisztotelész Politika és Etika című műveiben foglalkozik olyan gazdasági kérdésekkel, mint a csere, a munkamegosztás, a pénz, a kamat és az uzsora. Arisztotelész a modern közgazdaságtanhoz hasonlóan úgy tartotta, hogy míg az ember tényleges szükségletei mérsékeltek, addig vágyai korlátot nem ismerőek, s hogy ebből kifolyólag a cserekereskedelem természetes, a pénz, mint közvetítő médium azonban természetellenes és elítélendő, miután az a vagyon önmagáért való halmozásához vezethet. Ugyanakkor Arisztotelész úgy gondolta, hogy a szabad magántulajdon a társadalmi jólét egyik sarokköve, ami jelentős eltérés mesterétől, Platóntól."

18:16

"Az alexandriai nagykönyvtár papirusztekercseit is a hódító arabok égették el..."

Az alexandriai könyvtár pusztulására több elmélet van, olyan is, amely szerint maga Julius Cézár égette fel. Lehet, hogy a hódító arabok égették fel 642-ben. De ekkor az iszlám civilizáció szinte még meg sem született. Amint a fenti idézetemből is kiderül, a következő évszázadok során a muszlim kalifák hozták létre a világ egyik legnagyobb könyvtárát Bagdadban - amit később a mongolok (tatárok) romboltak porig.

Egyébként a témával kapcsolatban ajánlom a Science and Islam című BBC-dokumentumfilmet. Remekül kivitelezett és illusztrált dokumentumfilm, amely pontosan a kérdésben felvetettet válaszolja meg. A YouTube-on is meg lehet nézni két részben:

http://www.youtube.com/watch?v=TPlaS_wGzx8

Bocsi, hogy közbedumálok!

Szerintem a sakk az ősi kínai kultúra eredménye, azt akkor és ma is GO-nak nevezik, de ugyanúgy játszották, mint ma a sakkot. Ha nem jól tudom, bocs.