Hogy lehet ennyi vizet elhasználni?

Hatalmas különbség van egy ember átlagos fogyasztása (saját szükségleteire) és egy ország különféle dolgokra való vízhasználatának egy főre vetített értéke között. Nem a számok értékében, hanem a fogalom jelentésében.

Néhány példa.

Budapesten az átlagos napi emberi vízhasználat 170-190 liter/fő. Sok! Lehetne 150 liter is. Az már takarékos, feltéve, hogy igényeljük az átlegos higiéniát. Ha egy falut veszünk, az érték kicsit kevesebb. De ha hozzávesszük az öntözést (ami falun eléggé magától értetődő), akkor attól függően, mivel foglalkozik a falu, az érték már a többszörös is lehet. Csakhogy ennyi erővel az összes esőt is ideszámolhatnánk, hiszen az a növényzetnek ugyanaz, mint az öntözés. Ha egyéb ipari tevékenységet is elkezdünk beleszámolni, az érték elkezd drasztikusan nőni. Ez nyilvánvaló, hiszen bármilyen mutatóban (energiahasználat, nyersanyaghasználat, bármi) az ipar igénye nagyságrendekkel több az ember személyes igényénél.

Adott esetben a felhördülést kiváltó chilei vagy török (a türk nép pá évszázaddal korábbi nép) adatból semmi nem következik, míg vagy a személyes emberi használatot nem ismerjük, vagy a magyar összfogyasztással nem hasonlítjuk. Óvatosan kell bánni azzal, mit mivel hasonlítunk. Az arany súlyát a toll felhasználásával összevetve, ugyanolyan értelmetlenséget kapunk.