Támogatnátok, hogy az EU új közös nyelve a latin legyen, vagy nem? Miért? Egyébként mi a véleményetek a latin nyelvről?

#9 Válaszadó! Elismerem nem rossz.

Volt valamikor egy angol latin kedvelő társaság, akik korabeli Pl. Beatles slágerek szövegét fordították latinra. ( Talán léteznek még.) Ám sok nehézségük volt a mai szavakkal.

Sajnálatos, a link nem működik.

Rendben! Újra elküldöm:

[link]

Egyébként van latin nyelvű Wikipédia is:

[link]

"Mivel szinte senki nem beszéli, kellene megint egy csomó addig felesleges embert fizetni a fordításokért és még kevésbé lehetne érteni hogy mikor miről van szó."

A 'feleslegesség' relatív fogalom. Amúgy a PhD diploma és az orvosi/gyógyszerészi diploma Magyarországon latinul is meg van fogalmazva.

Hogyan nézne ki egy ilyen szöveg? Nézzünk egy konkrét példát:

"Commission Regulation:

As those materials are composed of different substances than plastics and have different physico-chemical properties, specific rules for

them need to apply and it should be made clear that they are not within the scope of this Regulation."

[link]

"Regulatio Commissionis:

Quandoquidem illae materiae ex substantiis plasticis differentibus componuntur et proprietates differentes physico-chemicas habent, necesse est, ut regulae specificae applicentur et clarificandum est, eas intra scopum hujus regulationis non esse."

Nagyjából a szavak többsége az angol és a latin szövegben ugyanaz. A Magyar Királyságban használt latin is teljesen ilyen volt.

Egyetértek.

Összeköt múltunkkal, de emelett még más szimbolikus előnye is van.

Egyszerre összeköt is minket a többi nagy kultúrkörrel, és egyúttal elválaszt is minket tőle.

Például az ,,arab reneszánsz'' ismerte a latint, de persze nem úgy kötődött hozzá, mint mi. Nem véletlenül szerepel az Ezeregyéjszaka gólyakalifa-meséjében is épp egy latin kifejezés mint varázsszó - ,,mutabor'' --- ,,át fogok változni''!

És a Római Birodalom mintegy ,,képviselt'' minket a világ ókori civilizációi között -- gondoljunk a Kínai Birodalomra és a vele való kapcsolatra a Selyemúton át.

Egyszóval a latin nyelv pont kifejezné Európa identitását anélkül, hogy érzelmileg elvágna minket a többi kultúrkörtől. Ennek szimbolikáját nagyon nehéz mással pótolni.

Szűkebb térségükre, a Kárpát-medencére szorítkozva: a latin nyelv hidat képezne az anyaoszág és édes Erdély közösségei között. Kifejezné a latin évszázadokig való jelentőségét a középkori és kora újkori nagy-Magyaroszágon, de egyben a mai románok számára is vonzó közeget képezne, hiszen a latin nyelv az ő számukra is fontos szimbolikával bír, még ha az Ő számukra más okból is. Így egyszerre fejezné ki számunkra édes Erdély jelentőségét, de egyben a román testvérnéppel is összekötne minket.

Épp ezek miatt az elébb felsorolt kettős jellegű kötődések miatt lenne szombolikus szempontból érdekes és részben Így mind Európa, mind hazánk számára fontos kötődésteremtő szimbolikával bír, és mindezt több kontextusban teszi meg.

Sajnos a rendszerváltás évei után az akkor szabadon engedett mélyszegénység lényegében mindmáig szétszakította a magyar társadalmat, valódi nemzetről nem is lehet beszélni. Ennek legemblemikusabb, a tudatomba leginkább beleégett képe az, amikor a 90-es években mutatják a tévében, ahogy az akkor megszüntetett munkásszállókról hogy dobják utcára az akkor tömegessé váló hajléktalanokat.

Mindezen persze a latin nyelv sem segít --- a hajléktalanság felszámolásához vagy komoly uniós elköteleződés, vagy pedig ilyen régi ,,klasszik'' NDK-s tervgazdálkodásos ipari méretű állami lakásgyártás- és szétosztás kellene -- de sokat kifejez mindez abból, milyen mérvű örökölt problémákkal küzdünk. A latin bben nem közvetlenül segít, minden problémát a maga közegében és logikájával kell egyenként megoldani, ugyanakkor mégis lehet bizonyos szimbolikus jelentősége is ezeknek az apróságoknak is -- mert egyfajta víziót mutatnak.

FOLYTATÁS (JAVITÁS):

(Sajnos az ördög az elküldés közben lenyelte az egyik bekezdésemet. Mindig mindenbe beltolja a sáros mancsát.)

A latin egyik kettős jellegű szimbolikája az, ahogy egyszerre köt össze minket a múlt- és tradícióőrző vonulattal is, de egyben ennek látszólagos ellentétével is, vagyis egyfajta kozmopolita-utópisztikus, néhol már-már kommunisztikus ,,aufkérista'', reneszánsz szubkultúrkörrel is. Gondoljunk Morus Tamásra, Campanellára, Giordano Brunóra, vagy a már nem latin, de hasonló jellegű tüzet és lelkesedést továbbvivő keszperantista mozgalomra (és ebben különösen Szathmári Sándor különös ,,kozmikus scifijeire -- Kazohinia), amelyek egyébként szépen belilleszkednek Karinthy hasonló művei közé is (Kapillária, utazás Faremidóba, hin nyelv, szolaszi-k), és lazán az akkori szolreszol. Ma talán a Bliss/Blissymbols nyelv, a lojban és a UNLWS (Unker non-linear writing system) viszi ezt a vonulatot.