Mitől ilyen magas az államadósságunk?

Tudod, amit mondogatnak, h milyen jó volt a kommunizmusban, mert mindenkinek volt munkája. Igenám, de fizetést meg hitelből fizették, mivel az a szar, ami így lett előállítva az eladhatatlan volt.

Szóval 2. válaszolóval értek egyet.

1.Mert az elmúlt években a "nagyszerű" politikusaink olyan dolgokat építettek amik soha nem térülnek meg,ráadásul sokkal drágábban mint a nyugat-európai országokban (autópálya, stb) "majd később kifizetjük" alapon a gazdasági növekedésre alapozva.

2.Az állam kiadásai nagyobbak mint a bevételei (egészségügy,oktatás,rendőrség,tűzoltóság,segély,) ezekre hitelt kell felvenni

3.Olyanoknak is adunk rengeteg adófizetői pénzt akiknek amúgy is rengeteg van(multik,bankok,) meg azoknak akiknek nem kéne.

Ha az állam többet költ, mint amennyi bevétele van, akkor adóssága keletkezik.

Mivel normális esetben a gazdaság évről évre növekszik, ezért évről évre többet lehet költeni a bevételeknél - mintegy 2-3%-kal. Ugyanis ekkor nem nő, vagy éppen csökken a GDP-hez képesti eladósodottság. Tehát az önmagában nem probléma, ha az államháztartás hiánnyal gazdálkodik, lényegében ezt csinálja az országok nagy része, néhány egészen speciális esetet leszámítva (ezek: egyrészt az olajexportálók, másrészt a nagyon fejletlen, szegény országok egy része, és néhány még speciálisabb ország, pl. Svájc).

A baj akkor van, ha az államháztartás hiánya, és így az államadósság éves növekedése rendszeresen meghaladja azt a mértéket, amennyivel a következő évben a gazdaság nő. Ekkor ugyanis egyre nagyobb az eladósodottság mértéke. Míg egy kevésbé eladósodott ország, ha megtérülő dolgokra vesz fel hitelt, azzal jól járhat, addig egy súlyosan eladósodott ország kamatkiadásai már nagyon nagyok.

Magyarország 1970 körül kezdett eladósodni, ekkor kezdték Kádárék a hitelfelvételt nyugatról, és először megtérülő technikai fejlesztésekre költötték a devizát. Ezek a tervek azonban nem sikerültek, a megtérülésük elmaradt a várttól. Kb. 1980-ra "sikerült" elérni azt, hogy ugyan az ország nyugati adóssága mai szemmel nézve még mindig nevetségesen kevés volt, de mivel az ország nem tudott nyugatra versenyképes termékeket eladni, ezért a devizaadósság kamatait csak újabb hitelek felvételével tudta törleszteni. Így anélkül hizlalta önmagát a magyar dolláradósság, hogy ebből bármi, akár rövid távú haszna lett volna az országnak. Teljesen értelmetlenül áramlottak ki a források az országból. A 80-as évek elején még egy erős megszorító politikával lehet, hogy a folyamatot sikerült volna megakasztani, de mivel a Kádár-rendszer a létbiztonság és az állandóan növekvő életszínvonal fikciójára épült, ezért ezt nem merték megtenni. Így kb. 1987-re világossá vált, hogy a rendszer fenntarthatatlan, csőd előtt áll. Ekkor az MSZMP elindította a rendszerváltás nevű folyamatot (lelépni a hatalomból, mielőtt reformálni kell és a dühös tömeg meglincseli őket, Ceauşescu ezt nem látta be, bele is halt), és a gazdasági összeomlás balhéját az 1990-ben megválasztott MDF-es kormány vitte el.

A rendszerváltás után is fokozódott az eladósodás, mivel a magyar gazdaság szerkezete csak lassan alakult át, 1993-ban kezdtek nagyobb mennyiségben olyan üzemek létesülni, amelyek nyugatra komolyabb exportra voltak képesek. 1995/1996 körül sikerült megállítani az eladósodást, ebben szerepet játszottak Bokros híres megszorításai is, de leginkább az, hogy ekkor indult be nagyon sok ide települt exportáló üzem, emellett a privatizációval is sok adósságot bontottak le.

1994-től beindult a gazdasági növekedés is. Végül is 1995-től egészen 2001-ig folyamatosan csökkent az eladósodottság, mert a Horn- és Orbán-kormány elég fegyelmezett pénzügyi politikát folytatott (noha mindketten osztogattak egy kicsit a ciklusuk vége felé).

Az eladósodás második klasszikus korszaka ezután jött, az előjáték Medgyessy 2002-es osztogatása volt (100 napos program), de Medgyessy 2003-ban és 2004-ben már csökkentette a költségvetési hiányt és visszatért egy normális, megfontoltabb gazdaságpolitikához.

Mivel 2004 nyarán az MSZP rosszul szerepelt az EP-választáson, Medgyessyt kirúgták (ennek még egyéb okai is voltak, de ez most nem téma), és Gyurcsány lett a miniszterelnök, aki 2005-2006-ban nagyszabású osztogatási kampányba kezdett, hogy megnyerje a 2006-os választást, ami az eladósodás meredek növekedésével járt, majd rögtön a választás után megszorításokkal próbálta megállítani a felgyorsult eladósodást, de a vártnál jobban visszaeső növekedés miatt nem túl átütő sikerrel. Ennek a hatásait nyögte a magyar gazdaság 2008 őszéig, amikor pedig a válság tett be: 2009-ben a GDP 6%-kal esett vissza, tehát az eladósodottság szintje megugrott.