A Magyar a finnugorhoz vagy a türkhöz áll közelebb?

10/10 anonim ***** válasza:

"A magyarban nincsnek török szavak, max a honfoglalás után"

Cebimbe Cok Kücük Elma Var=Zsebemben sok kicsi alma van

Főleg a földműveléssel kapcsolatos szavaink ótörök eredetűek.

--------------

Valójában nincs, mert hülye etimológiák. Az egész kúthúrszemlélet is egy ostobaság.

A mondat egy hülyeség, csak annak látszó szavak, de nem azok, kivve az alma, meg a zseb.

Földművelés? Az arat is egy magyar szó, mert germán, és lehetne sorolon.

A magyar nyelv finnugor. Akik nyelvészettel és a magyar nyelvvel foglalkoznak, tudják ezt. Ez nem csak valami ármánykodás a magyarok elnyomására.

[link]

És igen, van alapnyelv, ami rekonstruálható a finnugor nyelvek (akár a magyar, észt, finn, hanti, manysi, stb.) összehasonlításával.

12/12 anonim ***** válasza:

A magyar nyelv finnugor. Akik nyelvészettel és a magyar nyelvvel foglalkoznak, tudják ezt. Ez nem csak valami ármánykodás a magyarok elnyomására.

[link]

És igen, van alapnyelv, ami rekonstruálható a finnugor nyelvek (akár a magyar, észt, finn, hanti, manysi, stb.) összehasonlításával.

-------------

A magyar nyelv nem finnugor, mert nincsnek közös dzavak, alapszavak se, ilyen meg nincs, csak máshogy.

A cikk egyy hülyeség. egy germán eredetű finnugor szót mond a háznk, a kota-t miközben az germán szó, a ház meg a hu gyökből ered:

Ku tő, konyulni, vagy kony tő:

ku+p=kuf,kup

kup+a=kupa,germán és latin

kopponya=kuppjó vagy kopp+nja,jó

ku+d=kád,kadó

ku+n=ken,konyul

kunyhó=kautjó,kota

ku+ng=kengyel,kunkr,Haken,Biegung,Kunkel,

kunyk=kunkor,kunkr a kengyel

kuny+k vagy g, gneig= könyök,knick,knicks

kuny+ít vagy ed= konyít esetleg, vagy a konty, knut, knud

ken+t=knet, knut, aspirantos, köt

ken+tj: knutj, konty

ku+r= kehren,ebből jöhet a a kör,mert

kur+ma=karom,kraume,mai német Krumme,krimmjan:szétmarcangol,szétkarmol

karám: kramjan,einpferchen

kur+wal=karvaly,karwail, krâwial,krauen

kur+ng=kreng, kringel Rin,korong

ker+k: krek, krak, kerék, ami kamoó is

ku+l: kleng, mint kullancs

ku+lnk=kilincs

kolonc: klunz, klunt

kun+t=konc, mint Knüttel, Klumpen,

jól látható, hogy ezek a szavak mint egy gyökből erednek, és germánok, a kengyel, a könyök, a korong, a karom, karám, a konyul, a kád, és a kunyhó, ami rokna a kotának.

A ház:

germán hu tőből, mint hüllen:

héj: hyl

hüvely: hulwa

hám: hama

ház: hus

hús: hus

homály: humón, alkony, pirkadat

hodály: hudjó

akol: Skeula a hu ske változatából

A ház egy gyökből ered a hodájjal, ami germán, mint a homály.

Máshol is baromságokat hoz ki a finnugor k-h váltás, merthogy a had szó magyar, tehát germán a ske gyökből, mint a sereg:

Egyrészt ha nem szakít vagy szakról van szó, szak gyökből, ha lekopik az s:

hasít: germán has, her

háncs: germán skend, hans, ami egyben a hánt szó is

had: indogermán kat, germán hadu

hasáb: mint a halb, csak az a szel-ből

A másik, ha kiesik a k:

sarló: sarl

sarabol: germán skarabon

sereg: germán skara, skarag

szel: germán skel

szolga: germán skalk, skalg, vagyis szelga, a szláv szó vagy magyar vagy germán, vagy nincs köze a magyarhoz.

A had nem finnugor, hanem magyar, a sereg meg nem török, hanem magyar, mert germán.

hall – kuulee; a cikkben.

-------

Nincs k-h váltás, mert az akkor van mikor az indogermán átmegy germánba.

Az indogermán keu-ből lesz a hall, ami a germán hlau, hla, ebből lesz om-val, a hallomás, ami a germán hlaumó, hlaums, mint flaumó, a folyam, a pel indogermán gyökből,ami a germán flau, vagy híromás, a germán hroms, a hír-ből ami germán.

---------

’hol’, ku(sta) ’honnan’, ku(hun) ’hova’, ku(inka) ’hogyan’

---------------

Ezek germánok a magyarban, ami germagyar. Germán hwannan a honnan, vagy ennnat, az onnant, ami a táryas és lokatívus.

Indogermán ki gyökből ered, ami a magarban van ki-hént is. A hént a magyar, keinos t, germán t tárgyas és lokatívus nélkül.

hegy – kasa ’rakás, halom, kazal’

------------

Ennél is nagyobb hülyeség nincs is, mert a hegy szó egy magyar szó, és germán. Kasa? Hogy a fenébe lesz belőle gy? Sehogy. A gy az gj, a germán haugja:

Hu+m=homorú, germán ham

hu+mp=hemper, hempereg, germán hampen, sich krümmen

hu+mp+l=hömpöly=hampal

hu+b=huppjan, huppan

hepaj=huppjan, janos ige után ej, aj

hu+b=hube, Bug, Biegung, hiba

hibban=huppan, hube mint Bug,egyben stoßen,taszít

hu+b+l=hubil, hobály, bugozó, enthobeln

hu+g(ja)=haug, haugja, hegy

hu+p=huba,Haube, (tán kalap, kupak?)

Majd ebből jönnek olyan szavak, mint a nyak, hunjak, meg a lejt, meg a hajt.

-------------

Ha a magyarban az első és a második szótag határán -z- áll, akkor a finnben sokszor -t- (vagy, ha a második szótagban i van, s [sz] – a finnben az i előtt álló t s-szé változott stb.): fazék – pata, kéz – käsi (de käte-en ’kézbe’), méz – mesi ’méz, nektár’ (de mete-en ’vízbe’), száz – sata, víz – vesi (de vete-en ’vízbe’).

-------------

A többségük indogermán szó, de a fazék az ermán, a fata, a fassen-ből, am persze indogermán nyelvekben is benne van, de vannak más ilyen hasonló szavak is, ami nem jelentené ezt.

A germán d vagy t válik a magyarban z-vé:

medu, medou=mezu, mező

győz: gjeit, kveit

bíz: germán beid

nyúz: njeit

fűz: spend, fend, fűz

A fűz és a fon egy gyökből eredenk, spen, spend.

Látszólagos kivételek

Ha a finn k-val kezdődő szavaknak a magyarban h-val kezdődő szavak felelnek meg, akkor ez miért nem igaz a käsi – kéz pár esetében? Azért, mert a szókezdő k-ból a magyarban csak akkor lett h, ha azt hátul képzett (ahogy az iskolában tanították: mély) magánhangzó követte (tehát a, o, u stb.).

---------

Azért ennél nagyob baromságot, erőltettt hülyeséget nem is lehet joban kitalálni. A helyzet az, hogy a kéreg – keri hamis, mert a kéreg nem magyar szó, hanem indogermán, tehát nem germán.

Az indogermán k sinte mindig h-vá válik(kiévtel a kapar). A kéreg a háncs párja a szak gyökből jön, van az oroszban is egy ilyen szó.

A kurta, kasza, kéreg, kés szavak mind indogermán k-sok, vagy a ske vagy sek gyökből erednek, mint szakít.

A magyarok, germagyarok ezesetben a h-sak,m mint háncs, had, hasáb, hánt szavak, vagy a sar-osak, mint sereg, sarabol, szel, szolga.

K-val nem magyar. Ahogy az ezer szó is zátemhez tartozik, úgy a száj is, és a szarv is, és a kéreg meg indogermán, nem magyar, nem germán.

Atya ég...hát ennyi baromságot sem olvastam még egy helyen.

Hogy a kérdésre válaszoljak, a magyar az egy uráli nyelv, azon belül finnugor (tehát nem szamojéd). Az etnogenezis során viszont elég sok török néppel keveredtünk, ha úgy tetszik, azok a türkök is magyarokká váltak.

Ami a germagyar agymenést illeti, az nem zavar senkit, hogy a német nyelv se nem agglutináló, a szórend sem stimmel a magyarral, ráadásul a legalapabb szavainknak sincs köze hozzá? (családdal kapcsolatos szavak, számnevek, testrészek nevei, állatok, növények, stb)

Én voltam, aki a germagyar válaszolónak belinkeltem a nyest.hu-s cikket. Nem érdemes vele vitázni, valami hülyeséget kitalált/talált, most pedig azt szajkózza. Nyilván fogalma sincs a nyelvészetről, bármilyen tekintetben. Egy másik kérdés alatt kijelentette, hogy:

"Nyelvészetileg? a nyelvészet az tudomány, pejoratyv dolog.

A magyar nyelvet mint indogermánt lehet csak bizonyítani, és a germánból. Nyelvészet csak finnugor lehet, nem más, ahogy a tudomány is, mert az az, de a magyar nyelv meg nem a nyelvészet."

Nyilván baj van a toronyban nála, hagyni kell az ilyet.

17/19 Barbell Deadlift ***** válasza:

100%

Atya ég...hát ennyi baromságot sem olvastam még egy helyen.

Hogy a kérdésre válaszoljak, a magyar az egy uráli nyelv, azon belül finnugor (tehát nem szamojéd). Az etnogenezis során viszont elég sok török néppel keveredtünk, ha úgy tetszik, azok a türkök is magyarokká váltak.

Ami a germagyar agymenést illeti, az nem zavar senkit, hogy a német nyelv se nem agglutináló, a szórend sem stimmel a magyarral, ráadásul a legalapabb szavainknak sincs köze hozzá?

----------

A magyar nyelv nem finnugor, hanem indogermán.

Ami a hülyeségedet illeti, nem azavar, hogy a magyar nyelv nem úgy afflutiáló, mint a finnugor, mert indogermánul.

A magyar nyelv szavai indogermánok 90 százalékban, az biztos.

Példa:

Azt mondja, bírtjam a dühort nak a házam dúrongjani.

Bír: germán beran.

múlt idő: t, germán

ja: optatív, de felszólító, mint a gótban.

om: indogermán igei kpzés

a: e indogermán alapú

dhör: dear, Tier, deuz, a düh gyökből

t: indogermán dé, mint latinban, írben, germán t, mint az onnént-ban, ami a germán ennant.

naj: indogermán enek, nähern, ír aig, yng

ház: germán hús, a hu gyökből mint a hodá

om: indogermán om, igei

dúr: germán der, dar, dr, mint dringen, drängen,

ong: germán képzs, mint markangjan, ami marcangol, a marokból

ja: árja ja, germán ja, tárgyas, de kausatícképzés, ahogy ez van a nyak szóban is, hu+njak.