A Magyar a finnugorhoz vagy a türkhöz áll közelebb?

18/20 anonim ***** válasza:

"Nyelvészetileg? a nyelvészet az tudomány, pejoratyv dolog.

A magyar nyelvet mint indogermánt lehet csak bizonyítani, és a germánból. Nyelvészet csak finnugor lehet, nem más, ahogy a tudomány is, mert az az, de a magyar nyelv meg nem a nyelvészet."

Nyilván baj van a toronyban nála, hagyni kell az ilyet.

----------

Miért linkelsz be nekem hülyeséget? Nem tudsz magyarul, germagyarul?

Még a mondatomat se érted meg, oszt neked van itt baj a toronyban.

19/21 Barbell Deadlift ***** válasza:

Igen, azt látom, hogy alapjáraton sem elég az üzemanyag ellátás...amikor a butaság elszántsággal párosul.

-------

Magadra mondod? Butaság? Az van nálad. De szerintem még azt se tudod, hogy mi is a szó!

Buta: bau gyökből, ami üt, ebből lesz da, vagy ta melléknévképzével buta, vagy bauda, egy vele a bódul.

Ami a germagyar agymenést illeti, az nem zavar senkit, hogy a német nyelv se nem agglutináló,

-----

Ki beszél it a németről? Csak az van hogy rokon, de nem német, mert a germánról és a protogermánról beszélek, ami árjásabb, mint a gót.

A magyar nyelv nem agglutináló, példa:

házról: eredenndően: ház, ami a hús és aztán a ra, az indogermán ar , ra gyökből, amiből jönnek a remény(remen), rend(raind, raid), rege(raga), rak(rakjan), és arány germán szavak. Ez a ra ileszt indogermánul, ír ro.

El: mint az ír el:

Házról: ház ra el eredetileg.

Koppnyájának:

koponya: ku gyökből, mint kua, és kúp, germán szó nja nőnemű képzéssel, germánban van jó-val is.

ja: germán-gót birtokos képzés, ami megegyezik a harmadik személyű képzéssel, mint látja, wlaitjan, leitan. Ez a ja az ami a markangjan-ban is megvan.

Nak: nak, nek, indogermán enek, nähern, ír aig, yng.

Példamonat:

A bátor a buta koponyájának a bunkót suhintja, vagy suhongja.

A buta szót és a koponyát már említettem.

Bátor:

ba tő, bővül:

bő:beu tő

buja: a szláv bujь, ugyanabból a tőből ered mint a germán ból, ami buját jelent, a szláv szó vadat és balgát, talán a germán az alapja, a germagyarban germán

beu+ germán b.= búb ebből

bubbeln: búbor, a szlovénban germagyyr jövevényszó

buborék: bubhor, szlovén buhor

bödön: byden, mint bő és dön

bátor: baldr aspirantos, a bhel tőből

bővüleg: belgan, Balg

bővülged, bővülget: buldigó

balga: balginn, balga

bula: árja és germán bulle, bula, ami vulvát jelent

bősz: baus, beu+s

a beu idngoermánban kialakult változata a peu, ebből lesz a germán fochen, amiből lesz a fakad

a b-p változás a germán lesz peu:

bimbó: beumb: bimbó

ebből lesz:

pampog: pempan, felfújja magát fontoskodik jelentésben

a bukka-ból lesz k-val vagy c-vel:

pocak: búc, púc germánul

ehhez jön:

pucsít: az oroszban van puchati, ez inkább germán beu lehet eredetileg

A beu germán peu formájához tartozik még:

pokol: pukó, puckel, zsákosember, pokol

pudding: puddig, megdagadt

puttony: putt+nja

puffad: puffan

Bunkó: a ban vagy ba gyökből, mint üt, ebből a bán, majd kausatívképzéssel bánt, germán bant, mint a germán swelt, ami a süt, vagy a dönt a den-ből a dent és dint germán szavak.

Bánkódik is ebből jön, mint germán bankón.

A kó képző: jelen és akciót kefejező képzés, a germánban gyakori , ahogy a latinban is.

Skó: ugyanez, a magyarban péládul az ódzkodik.

Béna: a bén, és bán melléknévképzője mint a riba germán szó a ró gyökből

bunkó: beng, bong

Suhint, vagy suhong: az ong germán képző, az int indogermán műveltető képzés, régebbinél end újnál int, mint a litvánban:

germán swi tő:

sújt: swējan

suhan:

suhint: schwingen, suh+indh. int

suhogat: swigatjan

suhít, suhítja. swakatjan

szeka, szekálni: swīka

sodor, mint sodor és sodródik: swi+da: svaða

szédül: swi+da vagy nda+l: Schwindel

seprű, söpredék= swaipa

seperni=swaipan

sebte: svipta

szapora: svipr

Példamondat:

honnantól látja-he rajtam, hogy utálkodok, ódzkodok, engem őrjít:

Honnan: indogermán ki, germán hwa, hi, majd egy ana ami az ott képzéssel, és egy on képzéssel, germán hwannan. A ki párja.

Lát: germán wlaitan, leitan: a ja képzés kausatív és tárgyasképzés, alap.

he: indogermán erősítő partikel, ez árjás, alap go

mint engem-ben: én+g, ami a mik-ben is megvan, eng+em indogermán om

rajtam:

rá: indogermán ar, ra

j: mint az újkurdban, vagy az ír roim, rájm

t: ír dé, latin dé, ermán t, ebből a tárgyasképzésés a helyhatározó, erdetileg az és ott jelentésben.

hogy: germán hwa gyökből, mint a honnan

utál:indogermán ód, germán at, atul

kó és skót már máshol megemlítettem

őrjít: germán wrijtan:

uer tő vagy re tő: őr, ír ér, ör,far, fer,

farkas: wargs, wargr

féreg: frige mai ír nyelvben is, a germánban is,

öről: wriwōn, ureu (csak germánban) wribbeln őröl a lét forma együttese

őrül: wóra

wreng, wrjitn: őrjön, örjít

irha: wrihan, wriha, befedni, burok,

ér+ték, érték: werdi(csak a germánban)

redő: wriþō

varsa: versóz, halászhaló, lehet germagyar? szlávban

orsó?

örvény mint warp, vagy a hwarwa

irgalom: germán wriggle(mint gonosz, hiba)

25/25 Barbell Deadlift ***** válasza:

Remélem csak trollkodsz a germagyar dumáddal :) ennyire hülye nem lehet valaki.

----------

Nem nagyon ismerem a troll szót, de ami lejön az, hogy az egy dicső név, tehát ahogy én használom igen, trollkodok, mert a tudományt trollkodom, és ezért a magyar nyelv germagyar nyelv, mert azt csak a troll tudná.

Hülye? most nem értelek, az előbb mondtad, hogy troll, tehát azt mondat, hogy zseni.

Beszélni magyar? Nem? Ha igen, akkor tudnád, hogy a magyar nyelv germagyar nyelv.

Jut eszembe a remény szóról. Alapja a ra, re gyök, amiből van a ra és re, indogermán ar, ra, ír ro, germán szavak belőle, rend, rege, rak, arány.

Sztem netesen kéne mondani, vagy sms nyelven, hogy rem, vagy remem, vagy remed, esetleg er-es képzővel, mint az ismer(wismó, ész), vay az akar az ekon, wak.

A remény tehát valami rátevés, valami amit az ember egymásra rak, illeszt, logikai eljárás, valamire számít, re+m, germán szó.

Ennek alapján inkább mondjuk: remem, vagy remerem.

Én remem, remek, remerem, remerek

Te remsz, remed, remered, remersz(sz gót s, d indogermán,mint az újkurdban, magyarban germánból)

Ő remje, vagy remerje.

Mi remümak, remerümak.

Lehet, hogy nálad nem, de azt jelenti normálisnak.

A troll az, aki szarik a konszenzusra, áthágja azt, tehát egy zseni. Kérdés, hogy a trotty-ból, mint lépni jön, vagy a düh gyökből, mint tollen?

Nyelvtudomány? He? Nem leírtam fenn, hogy a nyelvtudomány az pejoratív, ami egy ideolgóia, ezotéria, csak 200 éve van, de Kirgen a magyar nyelv asja, az mást akar.

A nyelvtudomány pejoratív, ami csak fingugor lehet.

A szemléleted ostobaság, hogy testrészek meg ilyenek, nem így működik a nyelv, és ha lenne ilyen nézet, akkor az agresszív szavakat kéne figyelmbe venni.

De hirtelen:

nyak: hu gyökből(homorú, hiba, hegy, ami a haugja), hunjak, a ja kausatívképzés

könyök: ku gyökből(kengyel, germán krenga, vagy kreng a korong) germán kneik, knejk, ebben is benne az árjában is meglévő kausatívképzés, és tárgy, mint a látjában

marok: mar gyökből, germán murwa ebből, mint murva, ami a merevvel egy, vagy marcangol, ami mint írtam helyesen markangjan, ebben is mark van, ami marok

Szórend? Irreleváns, hisz a gótban sincs, görögöt másol Ulfila bibliája.

Nyelvtani esetek? Nylevtani? Ezt felejtsük el, nem is értem, nem idejön, mert ez ostobaság.

Számnevek? Ezek az egyedüli szók, amik lehetnek finnugorok, de ez kevés, mert lehetségesen csak 60 ilyen szó van, a többi egyezés meg indogermán, de a magyarban germán.

Száz, az zátemnyelvi indogermán jövevényszó, mint az ezer, de már a krímgótban is felbukkan, nem jelent semmit.

A tíz és az egy indogermán, az egy-ben az e az a, az, meg az ő, indogermán.

íz: indogermán-germán váltás alapján germán , tus, tun, mint a tej, vagy tehén, a teon, indogermánban d-vel van.

Állatnevek:

gau mint ugat gyökből: kautja, kautarja

De ezek mellékesek...

Amúgy az egész értelmetlen kérdés volt, mert a magyar nyelv 70 vagy több százaléka germán, és vagy húsz indogermán és protogermán, árja.

Pár eset:

háznak, vagy a nak ház: ahogy írtam fentebb

házra: ro, ra hús, vagy hus ra, indogermán ar, ra,

házról: hus ra el

el: mint az írben az ol, le, el

házon: indogermán on, germán a magyarban mint fen, honnan-ban is, onnanetól

tól: ír dé, latin dé, germán t +el

ház át vagy házon át: árja áti, ami át, protogermán a germagyarban

Ház fe el, vagy házon fel: indogermán upa, ufe,

Jut eszembe a testrész szó:

a duh, duz gyökből jön a test, mint a germán dust, ami massza, halom, a duzzadásból , mint a domb, meg a dús szavak is, és a töm is.

Rész:

ré tő:

ró:rei,ro, rūjan

rojt múlt idő vagy t?

ró+w:germán réw,litván riewa, róv+gót ás:rovás

ró+p: riopan,roppan

répa: rāpe,réba ?.roppanó

ró+pk(ó): ripakodik(a k vagy kó-val magyar belső képzés),reffen

ró+s:rés,Rist, raēša vagy rete,wraite

rós+kausatív t: ristjan, rostolni, rost

(ebből lehetne még egy rostély, mert akkor az eke lenne)

ró+sk:rauskjan, ez nem a recseg(ordít,rí),roskad

roska+t:rausk+t:roskta,roskata,roskatag(germagyar fejlemény)

ró+b:riba,ribanzc,vagy p

ró+b:refna,rebna,robban,az eredeti rebjan,refjan volt,ezért robaj

ró+n: rainō,róna(mezsgye,határ,árok,tenger,nagy víz)

ra tő:

ra+b:rabol, rōƀōn vagy p

ra vagy ro+d:rohad, rautjan, (jan-os miatt rohadáj)

reuwa, ruha: ruha

ro+dh:írt,reutan , riutjan(írtáj vagy uer,ír tő(jan miatt írtáj)

ra+s:rész

ra+k,nk:roncs?

re+p:repped, riuban, reuban

A rész a ra gyökből jön, germán res, egyben indogermán is. A testrész szó így guermán szó. A test a duzzadból, a rész meg a ra, re gyökből ered.