Milyen államformák vannak? Úgy értem, van Köztársaság, meg Királyság, de mi van vagy lehetne még?

Igazából szinte minden államforma két csoportba esik: köztársaság és monarchia.

A monarchiát talán egyszerűbb megmagyarázni. A monarchia olyan rendszer, ahol a hatalmat az uralkodó (ez lehet király, császár, pápa, fejedelem, szultán stb.) saját személyében gyakorolja, és minden hatalom tőle eredeztethető. Ezen rendszerek egyik leggyakoribb közös pontja, hogy az uralkodó élete végéig uralkodik, viszont erről lemondhat, abdikálhat. A monarchián belül több fajta monarchiát különböztethetünk meg, ezek nagy része két csoportba esik:

-Abszolút monarchia, ahol az összes hatalom az uralkodó kezében összpontosul, korlátlanul és osztatlanul. Ilyen állam ma Szaúd-Arábia, illetve a Vatikán (a Vatikán elméletben egy teokrácia, vagyis a vallási vezető az uralkodó, de ez lényegében a monarchia egyik típusa)

-Alkotmányos monarchia, ahol az uralkodó hatalma és jogköre meghatározott keretek közé van szorítva. Ennek egyik leggyakoribb fajtája a parlamentáris monarchia, ahol az uralkodó hatalma szinte teljesen protokolláris, és a hatalmat átruházza a különböző hatalmi ágakra, akik az uralkodó nevében vezetik az országot. Ezt az államformát követi Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia, és még sok más ország. Korábban népszerű államforma volt a "hagyományos" alkotmányos monarchia, ahol az országgyűlés és a királyi hatalom egyaránt fontos volt, és mindkettőnek erős behatása volt az ország kormányzásába. Ilyen állam volt a Német Császárság 1871 és 1918 között, vagy az Osztrák-Magyar Monarchia a kiegyezés után.

Na, akkor viszont mi a köztársaság? Elméletben a köztársaság olyan államforma, ahol az állam vezetése "közös ügynek" (res publica) minősül, ergo a hatalom a "köz" kezében összpontosul, és onnan ered. Ez szép és jó, meg nagyon demokratikusnak hangzik, viszont a gyakorlatban ez inkább csak többé-kevésbé érvényesül. Tulajdonképpen a köztársaságot úgy lehet legjobban definiálni, hogy mi nem: nem monarchia. Magyarul a köztársaságban nincs király.

Mint a monarchiánál, a köztársaságnál is különböző típusokat különböztethetünk meg.

-Demokratikus köztársaság, ahol a hatalom a démosz (értsd: a választópolgárok) kezében összpontosul. Ennek különböző fajtái vannak: a képviseleti demokrácia, ahol az államhatalmat egy bizonyos központi szerv (országgyűlés, parlament, tanács, akármi) gyakorolja, amelynek tagjait demokratikusan választják; illetve a közvetlen demokrácia, ahol a törvényjavaslatokról a választópolgárok közvetlenül, népszavazás formájában döntenek. Előbbire példa Magyarország, vagy az USA, az utóbbira példa az ókori Athén, illetve !!!talán!!! Svájc (akit érdekel a téma, guglizza ki a svájci államformát, mert az annál jóval bonyolultabb, mint hogy én azt most itt összefoglaljam). Ezen belül vannak parlamentáris köztársaságok (Magyarország, Finnország, Németország, a kormány az országgyűlésnek felelős), félprezidenciális köztársaságok (Franciaország, Oroszország, a kormány az elnöknek és az országgyűlésnek is felelős), és prezidenciális köztársaságok (USA, Argentína, Fehéroroszország, a kormány csak az elnöknek felelős)

-Arisztokratikus köztársaság, ahol a hatalom egy bizonyos társadalmi csoport, az arisztokrácia kezében összpontosul, és ők döntenek az állam ügyeiről. Ilyen állam volt a korai Római Köztársaság, vagy a Velencei Köztársaság

-Népköztársaság, ahol a hatalom nominálisan a nép kezében összpontosul, de a valóságban a hatalmon lévő párt tekintélyelvű, gyakran diktatórikus módszerekkel, egypártrendszerrel uralkodik. Ilyen állam Észak-Korea, Kína, vagy a volt Szovjetunió.

-Katonai diktatúrák, amik csak formálisan tekinthetők köztársaságnak, a valóságban a katonai erők vezére kezében összpontosul a hatalom, aki egy személyben, önkényesen uralkodik. Ez a gyakorlatban egy monarchia-köztársaság hibridnek tekinthető, ahol formálisan léteznek a köztársaságra jellemző szervek, de a valóságban ezek alá vannak rendelve a katonai hatalomnak. Ilyen állam volt Chile, Pinochet alatt, vagy Görögország Papadopoulos alatt.

Na, most hogy elmagyaráztam a különböző államformákat, térjünk rá a kérdés második felére: "Xy Oligarchia? Vagy zq Diktatúra?"

Elméletben igen, gyakorlatban nem. Az oligarchia a köztársaság egyik formája, a diktatúra meg lehet monarchia vagy köztársaság is. Az arisztokratikus köztársaság pl. oligarchiának tekinthető. Nem beszélünk "Római Oligarchiáról", vagy "Chilei Diktatúráról", mert ezek nem államformák, ezek bizonyos államformák tulajdonságai.

Ahogy 2. is írja, igazából ez a két fő államforma létezik. Monarchia esetén az államfői poszt alapvetően örökletes, míg köztársaság esetén választott. Aztán persze mindkettőnek van számtalan változata a gyakorlatban.

Az állam megnevezése, és hogy az mennyiben tükrözi az államformát, már más kérdés. Pl. mindvégig Német Birodalom név alatt működött a 19. században egyesült német császárság, aztán a weimari köztársaság, végül a náci rendszer is.