Mi az államformák jelentősége?

Tényleg hülye kérdés.

Igazából nincs nagy jelentősége.

Lényegében két államformát különbözetünk meg, ezek a monarchia és a köztársaság.

Monarchia

Ha az uralkodót egy személy testesíti meg (király, sah, császár, emír, sejk, szultán, herceg, pápa stb.), aki hatalmát örökléssel vagy választással kombinált örökléssel szerzi és haláláig uralkodik.

Köztársaság

Ha az állam élén egy személy vagy testület áll, hatalmát választással nyeri, és ezt meghatározott ideig gyakorolja.

Léteznek azonban ún. átmeneti államformák is, ugyanis ezzel a fogalompárral nem mindig lehetséges maradéktalanul leírni egy adott állam formáját ( pl.: Líbia ).

Elméletileg nagy a jelentősége, és nagyon differenciált, lényegében viszont teljesen mindegy.

Monarchia: Uralkodói címmel rendelkező államfő, mely általában megtestesíti az államot, a nemzetet, vagy maga az államszuverenitás forrása, öröklés/adoptálás/választás útján kezdi el az uralkodását haláláig vagy lemondásáig.

Kormányformák:

- abszolút monarchia: gyakorlatilag az egész államapparátus (bürokrácia, hadsereg) egy személy alá van vetve, alkotmányos korlátok nélkül rendeleti úton (pátenseken keresztül) kormányoz. (pl. Szaud Arábia, Vatikán).

- történeti alkotmányos monarchia: az uralkodó határozza meg a politika fő irányvonalát, kiterjesztett felségjogokkal, amelyek többségét miniszteri ellenjegyzés nélkül is használhat, viszont be kell tartania a már szentesített törvényeket, amelyeket a demokratikusan megválasztott parlament korábban elfogadott.

- de jure alkotmányos monarchia, de facto parlamentáris monarchia:

Leginkább az állam egységét és folytonosságát képviseli (van, ahol formális törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalma is van), hadsereg parancsnoka, a felségjogokat (parlament feloszlatása, egybehívása, választás kiírása, miniszterek, bírók, követek kinevezése) csak miniszteri ellenjegyzéssel alkalmazhatja (Spanyolország, UK, Norvégia, Benelux-monarchiák; bizonyos tekintetben Dánia és Japán).

- de jure parlamentáris monarchia: gyakorlatilag koronás köztársaság, az uralkodói jogkörök egy része közvetlenül a kormányra vagy a parlamentre hárulnak. Mintapéldánya Svédország, ahol a kormányfő jelölését, a kormány kinevezését a házelnök, a többi jogkört pedig maga a kormány lát el.

Köztársaság: Az állam összes intézménye a népszuverenitásból ered, melyek egymáshoz való viszonya több szempontból is váltakozhat (parlamentáris, elnöki, félelnöki, kollegiális).

1. Kormányzó (klasszikus értelembe vett régens):

Ha az uralkodó uralkodik, de jogkörével nem tud élni kora, betegsége miatt, vagy amiatt, mert nem koronázták meg/tette le az esküt, akkor a királyi ház egyik tagja, vagy a parlament által megválasztott régens gyakorolja a királyi hatalmat az uralkodó, de jogköreivel élni nem tudó király nevében.

2. Kormányzó (Kossuth Lajos, Horthy Miklós): Interregnum esetén egy királypótlék, korlátozott jogkörrel.

3. Főkormányzó (Commonwealth): a gyarmati rendszerben a gyarmattartó kormányzat végrehajtója. Az Egyesült Királysággal perszonálunióban levő nemzetközösségi monarchiákban az uralkodó képviselője, egy de facto államfő Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában.

4. Kormányzó (USA): a törvényhozástól külön, közvetlenül választott tisztségviselő, a végrehajtó hatalom, az adminisztráció feje.

Köztársaság fajtái:

1. Amerikai típusú elnök köztársaság: a hatalmi ágak hermetikusan el vannak választva (Kongresszus = törvényhozás; Elnök és elnöki adminisztráció = végrehajtás; Legfelsőbb Szöv. Bíróság = bíráskodás), ami igazából a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egymással való viszonyában érdekes, mert miniszter nem lehet egyszerre képviselő vagy szenátor. A végrehajtó hatalmat maga a közvetlenül megválasztott elnök képviseli, a miniszterek alá vannak vetve az elnöknek, aki a kormány feje is.

A törvényhozó hatalmat kontrollálja a végrehajtó hatalom a korlátlan a vétójoggal, amit a törvényhozó hatalom felülírhat 2/3-os többséggel való újraszavazással, amit az elnök kicselezhet úgy, ha a Kongresszus mandátumának lejárata miatt nem tudja újratárgyalni, mert nem küldi vissza a törvényt időben. A Kongresszus nem feloszlatható; az elnök sem vonható politikai felelősségre (fékek és ellensúlyok).

Felelős kormányzás nincs. Az elnöknek nincsen közvetlen törvénykezdeményező hatalma, csak a képviselők lehetnek jogalkotók. A kongresszus bizottságai a szöv. adminisztráció törvényjavaslatait többszörösen átírhatja.

Példák: USA, Dél-Amerika, Afrika, Indonézia, Dél-Korea stb. Európában csak Ciprusban van ilyen rendszer.

2. Parlamentáris köztársaság: a hatalmi ágak intézményesen vannak csak elválasztva, viszont képviselő lehet kormánytag is. A köztársasági elnököt vagy közvetlenül, vagy a parlament választja meg, melynek csak reprezentatív jogköre van, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy uralkodónak.

Míg az elnöki rendszerben nincsen kimondott "főhatalom", és míg az alkotmányos monarchiákban a monarchia képviseli a formális "főhatalmat", addig a parlamentáris köztársaságban ki van mondva, hogy a főhatalom a parlamenté.

A kormányzat alá van rendelve a parlamentnek azáltal, hogy a parlament választja meg a kormányfőt, és a parlament felelősségre vonhatja a kormányt vagy a kormánytagok destruktív leváltásával, vagy új kormányfő megválasztásával (konstruktív bizalmatlansági indítvány). Vannak országok (Mo.), ahol a minisztereket nem kell külön a parlament elé terjeszteni, közvetlenül az államfő nevezi ki a miniszterelnök javaslatára.

Ha a kormány kormányzásra képtelen (nem tudja a költségvetési törvényét átütni), akkor a parlament feloszlik, új választásokat hirdetnek ki.

A felelős kormányzás elve kettősséget hozott létre: miután a végrehajtó hatalmat '45 után megerősítették, sokszor nem a parlamentnek van kormánya, hanem a kormánynak van parlamentje. A kormánypártok hozzák meg a kormányzáshoz szükség abszolút többséghez szükséges törvényeket.

3. Félelnöki rendszer:

Gyakorlatilag erős parlamentből, egy parlamentnek felelős kormányból, s egy szintén erős elnökből áll. Vagy túlcentralizáltságot (Oroszország), vagy kormányozhatatlanságot (Ukrajna) hoz létre.

4. Direktoriális köztársaság (Svájc)

A végrehajtó hatalmat egy tanács gyakorolja, akik tagjait a törvényhozás választja be, és nem válthatóak le. Viszont ebbe a tanácsba az összes párt bekerül, az is aki kisebbségben van.