Mit gondoltok a kortárs liberális propagandáról?
Nem vagyok sem jobb sem baloldali, hanem a normalitásnak megfelelően döntöm el, miről mit gondoljak. Művészeti egyetemre járok és az ilyen intézményekre sokkal jobban rátelepszik a balliberális propaganda. Szerencsére a szüleimet sem lehet manipulálni, és apukám, amikor egyre jobban kezdtem én is szimpatizálni a tüntetésekkel, bizonyos eszmékkel, csak annyit mondott, hogy azért csinálhatom ezt, mert még fiatal vagyok, de majd úgyis kinövöm és korral egyre konzervatívabb leszek. Nem mellesleg a balliberális propaganda is ugyanolyan propaganda, mint a jobboldali. Sikerült belátnom, hogy igaza volt/van. Próbálom kívülről figyelni a történéseket, és azt látom, hogy bármennyire volt menő számomra is támogatni korábban a baloldali ideológiát, ez egy komplett agymosás. Én nem estem bele teljesen a csapdába, de a kortársaimnál úgy tűnik, hogy ez rögeszme lett. Félelmetesen hasonlít nekem a helyzet a kommunizmusra.
Csak felhozok pár példát:
1. Meseország mindenkié: nem ítélem el a homoszexuálisokat, hiszen nem tehetnek arról, hogy ilyenek, de nem is támogatom, ugyanis egy abnormális jelenség. Ha saját magam is homoszexuális lennék, hasonlóan látnám. Egyébként ahogyan heteroként sem kint fogok nyalakodni a párommal, úgy homoszexuálisként sem tenném. Ha meglátok kézen fogva egy azonos nemű párt, nem zavar. Viszont, teljesen egyértelmű, hogy a balliberális propaganda egyik eszköze az LMBTQ-ipar. Úgy gondolom, nem szabad normalizálni, ahelyett elfogadni kell. Akik arra hivatkoznak, hogy a gyerekek csúfolódnak és ezért muszáj minden egyes platformon önteni az lmbtq üzeneteket, azok nem gondolnak bele túlságosan, mert a gyerekek egyébként is csúfolódnak, ha valaki szemüveges, vagy balkezes, ezért a szülői nevelés lehet inkább a felelős.
Most következik a még félelmetesebb része: Bagdy Emőke, lenácizták, lehomofóbozták, szakmaiatlannak titulálták a "progresszív pszichológusok", amiért csak a tényeket mondta ki, és még véletlenül sem tett semmilyen homofób megjegyzést. Ez mi, ha nem ideológia? Ugyanaz, mint a kommunizmusban. Aki nem lép be a pártba, ellentmond, azt eltakarítjuk az útból. Ugyanezt teszik a Bagdy Emőkével is.
Szerintem el lehet magyarázni gyerekeknek, hogy oké, van ilyen, de többet nem kell ezzel foglalkozni, aki értelmesen tanítja a gyerekét az gondolom a csúfolódás kártékonyságáról is mesél neki. Miért nem lehetne inkább az utóbbiról, miért kell állandóan ezt a propagandát szuggerálni még a 6 éves kor előtti gyerekekbe is.
Színművészeti: ugyanannak a problémának a másik tünete. Rengeteg olyan ismerősöm van, akik azt sem tudják, miért mennek tüntetni, de mennek, mert menő. És pontosan ez a probléma. Nem mondom, hogy ne tegyék, és bár nem kötelező, de ajánlott (!) részt venni a tüntetéseken és szolidaritást vállalni. Hiszen ha nem, akkor kiközösítés várja az illetőt?
Az én szakomon konkrétan kiközösítik azt, aki nem nyilatkozik, és azt főleg, aki ellentmond.
Az a bajom az egésszel, hogy nem veszik észre, hogy ez is csak egy újabb ideológia, aminek szép a csomagolása, mert rózsaszín, unikornisos, csillog-villog és szép szivárványos.
A cégek és minden egyéb szociális platform például feminista és lmbtq-pro lett. Valószínűleg nagyobb eséllyel részesítik előnyben azt aki támogatja, mint azt, aki közömbös.
Mit gondoltok?
Erre azt tudom mondani, hogy a periférián kívül is érdemes gondolkodni, a cél lehet önmagában maga a folyamat is. Mi élesebben vissza tudunk tekinteni a történelmi korszakokra, mint azok, akik akkor épp benne voltak. Szerintem jelenleg is ez a helyzet, lehetséges, hogy a történészek majd csak 100 év múlva fogják besorolni és értelmezni a jelenlegi helyzetet.
Honnan számít valaki balliberálisnak? Szerintem nyugatról indult meg egy progresszív mozgalom, ahol alapból erőteljesebb a multikulturalizmus (az szerintem lehet egy jó dolog is, mielőtt bárki “migráncsozni” kezdene), mint Európában. Ez a sokszínűség elősegítette a mostani “politically correct” felfogást. De a legnagyobb kiváltó okát a technológia és konkrétan social médián átszivárgó információáradatban látom. A kapitalizmusnak egy jó mozgatórugója lehet ez, konkrétan pl. a netes platform, ahol jobb üzletet kötni, mint a valóságban. Én azt is gondolom, hogy olyan hálózati összeköttetésben van a világ, mint még korábban soha. Na ez az előzmény, de szerintem azért fontos, mert a kérdésedre válaszolva, ennek a progresszív vonalnak van és extrém gyorsaságban fejlődik a negatív képződménye is. Nagyon új jelenség, ezért nem hiszem, hogy most még olyan pontosan látni tudjuk a hátrányait. Magyarul, van egy új szociális szerkezet, ami megteremti a gazdaság, a kultúra, stb. mellé a virtuális társadalmat is. Minden információt szelektálni kell az egyénnek, de ezt kb. ellehetetleníti ez a túlterhelt rendszer. Azok, akiket régen balliberálisoknak neveztünk, a paradigmaváltás és a strukturális szintű változások miatt most már nem sok közük van a fogalomhoz. Az egyén van veszélyben, akinek alapvetően önállóan kell eldöntenie, miben hisz, és mit gondol. Magyarországon beleszületsz abba, hogy pl. Orbán egy diktátor (és most tök mindegy, hogy milyen ő), én arról beszélek, hogy nincs meg a lehetőséged megkérdőjelezni és saját MAGADTÓL eldönteni, hogy te mit is gondolsz erről, attól függetlenül, hogy anyuka és apuka, nővérem pasija így látja. Csak hogyan, ha minden oldalról befolyásolva vagyunk a média által? Ez a progresszív vonal most tényleg egy szép csomagolásban van, ahol mindenki békét akar, mindenki elfogad mindenkit, ott az igény kárpótolni a világháború okozta károkat és traumákat, sőt az élet keletlezése óta kialakuló háborúk következményeit. Most ezt éli a posztmodern, mindenki szenzitív (leginkább akik azonosulnak ezzel a progresszív vonallal, a kontextus kedvéért hívjuk őket balliberálisoknak) mindenre, ez pedig a jobboldalból ellenállást vált ki. De ez mindigis így volt amióta léteznek oppozíciók.
Szóval, azt szeretném csak kifejezni, hogy fontos kívülről is megfigyelni egy szituációt, nem elidegenedni önmagunktól és a nézeteinktől, bármennyire nehéz a realitásban maradni, ha minden oldalról túl sok inger ér minket. Amiket fel is kell dolgozni és megfelelően integrálni magunkba.
Szerintem teljesen jól látod a dolgokat.
Mondok egy másik vetületet.
Anno 90- ben Fidesz tag voltam. Akkor az a liberális gondolkodás teljesen más volt, meg ami mögötte van/ volt. 17 évesen teljesen azonosulni tudtam vele.
Azóta eltelt 30 év, most már úgy vagyok vele 47 évesen, hogy bizonyos kérdésekben liberális vagyok, de egyértelműen a konzervatív értékeket részesítem előnyben. Nekem annak idején apukám szintén azt mondta, megérti az akkori gondolkodásmódom, mert fiatalon mást gondol az ember, később még megint mást.
A mostani liberálisok liberálfasisztákká váltak. Abszolút nem az az ideológia, mint 30 éve. Elnyomottnak vélt rétegek úgymond jogaikért küzdő , de önnön (vélt) igazukban megdicsőült álharcosok, akik pont az élni, és élni hagyni elvét dobták a szemétdombra.
Eközben a fasizmus mocskos eszközeivel kaszabolnak olyanokat, akiket ők kiáltottak ki ellenségnek...
"hasonlít nekem a helyzet a kommunizmusra"
Ebből az állításodból két dolog következik:
-csak nagyon halvány fogalmad van a kommunizmusról
-úgy véled, hogy önállóan gondolkodsz, de sajnos benyaltad a (szélső) jobbos propagandát, mert éppen ők hasonlítják a liberalizmust a kommunizmushoz (vö. "kultúrmarxizmus")
Nem maga a kommunizmus a lényeg (lehetne nacionalizmus, és bármilyen izmus) hanem a jelenség, hogy valamilyen ideológia átveszi az uralmat és az emberek abban határozzák meg az identitásukat.
Ilyet egy jobboldali nem mondana, és nagyon kevés jobboldali nézettel tudok azonosulni (pl. nem ítélem el a multikulturalizmust, sem az abortuszt, hiszem, hogy a tradicionális értékeken kívül a nemzetközi értekek is ugyanolyan fontosak, stb.)
Igen kérdező tudjuk, a lényeg valójában az, amit te gondolsz. Természetesen individuálisan. Ebben a hatalmas öntudatban fel sem tűnik azaz apróság, hogy tudatlanul de tudásra szomjasan születik az ember. Aztán érik hatások (az emberektől, kitől mástól), tanul (az emberektől, akit tanárnak hívnak egyébként), a kortársaitól, mindenkitől. És egyszer csak lesz egy ismerethalmaza, majd kikiáltja magát individuális személynek, aki kizárólag önálló véleményt tud elképzelni magáról. És sikeresen elfelejti, hogy minden ismeretét más emberektől szerezte, ezáltal befolyásoltan és másokat visszahatásként befolyásolva.
És nem fogadja el, hogy az individualizmus önmagában nem létezik, csak csoporteszmékkel összevetve, kölcsönösen egymást alakítva. Nem fogadja el, hogy az ember társas lényként funkcionál. Őt a jelenség zavarja, hogy emberek ideológiával határozzák meg identitásukat. Őt önmaga zavarja, hiszen az ő identitása az individualizmus - tehát egy ideológia.
A táraslény attól az, hogy figyelembe veszi mások véleményét, kíváncsi mi motiválta, és hozzárakja a magáét. És igen, ezen túl vannak kirekesztő lények, ők is két csoportra oszlanak, egyik részük tudja ezt önmagáról, másik részük nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!