Valóban árulók voltak a trianoni diktátum magyar aláírói?

11:

Dehogynem. Az juthatott hatalomra, akit a győztes hatalmak elfogadtak. Ha nem vállalja a békediktátum feltételeit, kerestek volna mást. Nem a Nemzeti Hadserege volt az, amelyik megszerezte a hatalmat, hanem az antant és kis-antant erők, akik megbuktatták a Tanácsköztársaságot, őt is megbuktatják, ha nem megy bele a feltételekbe.

Ha nem írják alá akkor is megtörténik amit a győztesek akartak, úgyanúgy megbüntették volna az országot, csak adni akartak a látszatra hogy van beleszólás(nem volt).

nem hinném hogy hazaárulók lettek volna.

az igazi hazaárulók a jelen politikusai.

Egyáltalán nem. A magyar diplomáciának semmilyen más lehetősége nem volt, még így utólag átnézve a dolgokat sem. Legjobb választás volt a néma aláírás, a csendes ellenállás és a békés revízióra való törekvés.

És állja a helyét amit Apponyi mondott; "Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kell, ennek a békének az aláírása vagy annak megtagadása közt, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre kellene választ adnia; helyes- e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék?..."

Két alacsony beosztású állami tisztviselő volt.

Miféle árulást követték volna el?

Teljes gazdasági blokád volt kilátásba helyezve, de ott nyüzsgött Románia is, hogy ők szívesen pacifikálják Magyarországot.

Tudod-e, hogy már a Balatontók parancsolta őket vissza az ANTANT?

Nem, a Trianoni békeszerződés nagyon kedvező feltételeket tartalmazott az akkori állapothoz viszonyítva.

A teljes Tiszántúl román megszállás alatt állt jó egy éve, és lényegében az antant politikusok vették rá a románokat hogy vonuljanak ki végre onnan. Olyan városok mint Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Szolnok simán maradhattak volna román fennhatóság alatt, ha az antant vezetői szemet hunytak volna felette mert pl. a magyarok nagyon sokáig kekeckedtek volna a békeszerződés aláírásának elutasításával.

A szerbek követelték és megszállva tartották a Dél-Dunántúlt, többek között Pécs, Baja és Mohács is szerb közigazgatás alatt állt. Ők nagyon nem akarták egyébként átadni azt a területet a magyaroknak, a békeszerződés aláírása után egy évig még ott maradtak (ugyanis az aláírástól számítva egy évvel léptek csak hivatalosan hatályba a rendelkezések), sőt azután is megpróbáltak egy szerb vezetésű bábállamot létrehozni a területen (baranya-bajai szer-magyar köztársaság), ami majd aztán kimondta volna egyesülését Szerbiával.

A csehszlovákok igényt tartottak a nógrádi szénmedencékre (Salgótarján és Balassagyarmat környéke), valamint a miskolci iparvidékre is, őket sikerült még a Kun Béla-féle Vörös Hadseregnek kiűzni ezekről a területekről, de ne legyenek kétségeid afelől hogy ha a magyarok nagyon sokáig halogatják a békeszerződés aláírását, akkor még pár települést ki tudtak volna alkudni a velük egyébként nagyon is szimpatizáló franciáktól.

Aztán ott volt még a "csehszlovák folyosó" nevezetű tervezet ami kb. a Dunántúl nyugati részét Szombathely környékén is csehszlovák igazgatás alá helyezte volna. Sopront pedig az osztrákok akarták nagyon de végül olasz és brit közbenjárásra sikerült megtartani.

#1

Mindent tisztelettel, de azért megjegyezném, hogy hatalmas ostobaság amit írtál. Hozzá nem értők? Pontosan kire gondolsz? Teleki Pálra, aki külföldön is elismert geográfus volt? Bethlen Istvánra, aki a miniszterelnöksége alatt gyakorlatilag a semmiből talpra állította az országot? Apponyi Albertre, aki 9 nyelven beszélt és egy kiváló szónok volt? De azért érdekelne, hogy miért gondolod őket “hozzá nem értő nímandok”-nak. :)