Milyen a román történelem oktatás? Tényleg össze vissza hazudnak mindenről?

Mátyás már sehogy sem volt inkább román, mint magyar származású. Hunyadi János apja egy havasalföldi származású erdélyi nemes volt, az anyja Morzsinai Erzsébet, magyar nemes. János magyar nemesi címet kapott, ezek után vette feleségül Szilágyi Erzsébetet, akitől Mátyás született. Akárhogy számolom ez így is 3/4 magyar és 1/4 román. Mátyás több nyelvet beszélt. Olaszt, németet, csehet, magyart és latint. Ő már semmilyen ferdítéssel nem volt románnak nevezhető.

A Dákó - Román elmélet viszont akármennyire is kénylmetlenül hangzik, de van benne igazság. A románok újlatin nyelvet beszélnek, de genetikailag nem sok közük van a mediterrán, latin népekhez. Az elmélet szerint a dákok voltak a hely őslakosai, akiket a rómaiak hódítottak meg, ezért ellatinosodtak. Ezután újabb hódító népek jöttek, és az ellatinosodott dákok paraszti sorba redukálódtak, így alakultak ki az oláhok. A szó etimológiája is párhuzamot von a románok latin kapcsolatával. A magyarban az oláh szó az olasszal közös gyökerekkel rendelkezik. Az, hogy egy népesség elveszti uralkodó pozícióját, nem azt jelenti, hogy el is tűnik. Mi magyarok is erre a sorsra jutottuk a törökök, osztrákok, szovjetek alatt, mégis itt vagyunk.

# 6/6 Időpont ma 23:26

Ja, csak összesen 170 év volt a dákok asszimilálására és után 1000 évig nem tudunk latin nyelvű népességről a dunáról északra. Sokkal valószínűbb kialakulási hely a balkán, több ideig volt római uralom alatt és nem volt annyira kitéve a népvándorlásnak se.

7. Azért azt nem mondanám:

[link]

# 9/9 Időpont ma 00:10

Most ezt komoly? Ez csak a videós véleménye...

Ezzel szemben még a román történészek se tudták semmivel se bizonyítani, hogy maradt latin népesség a dunától északra. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy attól délre maradt, macedónia környékén még minden van latin nyelvű népesség.

Ráadásul a román nyelvben sincs semmi nyoma az 1000 éves érintkezésnek a nomád törzsekkel akik Erdélyt uralták. Ezzel szemben az albánnal van hasonlóságuk. A helységneveket is csak átvették Erdélyben. A római kori helységnevek annyiban maradtak meg hogy Cluj( Kolozsvár) mögé odatették a Napoca-t 1974-ben. Legtöbb esetben csak hallásra átvették a magyar neveket: Temesvár (Timișoara), Székelyudvarhely(Odorheiu Secuiesc), Máramarossziget(Sighetu Marmației), Segesvár (Sighișoara)

Azt pedig pontosan tudjuk hogy a középkorban még csak kisebbségként voltak jelen. A megjelenésükre is csak a 13. században tesznek említést először.

Nagyon gyenge lábakon áll a dákó-román elmélet. Ez inkább csak egy nacionalista álom, amivel jogot akarnak szerezni Erdélyre.