Milyen ötletek vannak hőszivattyú miket lehet fűteni. Felesleg maradt a napelemes hőszivattyúval s 3 lehetőség?

1. Az ELMŰ nem fogja megvenni még gombokért sem.

2. Milyen birka mérte fel az igényt hogy maradt felesleg? Igen fűtsd fel a medencét, feljárót, lábtörlőt, kutyaólat.

Kicsit kusza nekem a kérdés, mert nem tudni, hogy fölös hőenergiád marad a hőszivattyúzásból, vagy fölös áramod a napelemből?

Vagy valaki napelemet tervezett a házadra és annak az áramát használod nem csak a házban, de a téli fűtésre is? És a hálózatra feltáplált áram maradt elfogyasztatlanul?

Ha ez utóbbi, akkor nem kell betojni, mert én is félreértettem a szolgáltatóm (EON) tájékoztatását. És a gyakorlatban derült ki, hogy a túltermelést görgeti. És két túltermeléses év után jött egy kevés napsütéses sok felhős év, és akkor kiegyenlítette a fogyasztásom a két év túltermelését.

Nem tudom a te szolgáltatód így csinálja-e.

Mennyi a túltermelésed egy év alatt?

"Igy a görgetésnek nincs értelme mert minden télen túltermlés lesz max enyhébb teleken kevesebb."

Télen nem lesz túltermelésed.

Egyrészt több alkalommal napokig köd és szmog van télen, ha anticiklon épül ki felettünk és nem fúj a szél. Ha esik a hó, belepi a napelemet, és megintcsak nincs termelés. Télen amúgy is az ideális szög alatt éri a napsütés a napelemet, ez rontja a hatásfokot. Ha fúj a szél és nem havazik és süt a nap, akkor is télen csak 8 órát süt a nap és 16 órát van éjszaka!

Szóval a túltermelés a fentebb sorolt okok miatt nem télen keletkezik.

"Az egy másik téma, hogy direktben elhasználni s nem a hálózatba táplálni, kérdés érdemes e?"

Direktben elhasználni a túltervezett napelem áramát? Mire?

Mikor süt a nap nem kell világítani. Fűteni is este kell inkább. Mire használnád napsütéskor az áramot? Feltáplálás nélkül a füleden folyik ki a sok áram. Vagy amikor süt a nap szaladsz haza a nagyfogyasztókat bekapcsolni, mosógép, porszívó, sütő, teafőző, kávéfőző??? Az akkumulátoros inverter meg az otthoni tároláshoz 7 számjegyű összeg forintban!

Szóval marad a feltáplálás.

"Ja és kérdés, van itt hitel? Áramhitel? Előre elhasználni amikor még nincs túltermelés s a leolvasásig lenullázni?"

Nem hitelnek hívják, és kamata sincsen, de amire utalsz arra van lehetőség. Éves szaldó elszámolásnak hívják. Erre kell szerződni (az energia szolgáltatók ajánlani is szokták), és akkor évente egy alkalommal van leolvasás és elszámolás. A mérő külön méri a hálózatba feltáplált és az onnan elfogyasztott áramot - és a kettő különbsége játszik. Ezzel a mondattal a

"A hálózati gönyölités esetén ugyanannyit kapunk vissza vagy kevesebbet?" kérdésedet is megválaszoltam, ugyanannyit kapsz vissza, nincs kamat.

Érdemes lenne napelemes blogokat olvasni, hogy az olyan félreértések, amire a téli időszakra vonatkozó túltermelés is utal, megfelelő módon a helyére kerüljenek.

Ha telepíttetsz az egyszerűség kedvéért egy 1 kW-os rendszert, akkor éves átlagban 1100 kWh termelés várható tőle Magyarországon. Délen egy kicsit több, északon egy kicsit kevesebb. [link]

De ezer wattot (=1kW) sosem fogsz látni az inverter kijelzőjén, amikor termelsz. Nyilván 1kW teljesítménye (annak a 3-4 táblának, amit felraknak) akkor lenne, ha MINDEN paraméter ideális. Ha ideális szögben van a nap (merőlegesen süti a táblát) és hideg van, és nincs felhő, stb. A hőmérséklet emelkedése ront a hatásfokon például. És termelés szempontjából jó tudni, hogy a téli napfordulókor 8 órát van nappal és 16 órán át tart az éjszaka. A nyári napfordulókor viszont fordítva, 16 órát tart a nappal és 8 óra hossza az éjszaka. De nyáron sem ideális szögben éri a napelemet a napsugárzás, mert akkor meg magasabb a nap állása. A legnagyobb teljesítmény hideg időben tavaszi vagy őszi deleléskor mérhető a napéjegyenlőségek környékén. De nyilván az ideális beesési szög csak a dél körüli időszakban van! És a napelem által leadott teljesítmény a beesési szög cosinusával arányos. Ami 90 fok estében 1. Minden más szögnél egynél kisebb! Tessék visszaemlékezni a cosinus görbére.

[Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nekem van napelemem is és földszondás hőszivattyúm is. De a két rendszert én nem kevertem össze. A hőszivattyúhoz külön H tarifás villanyórám van. Azt külön fizetem. A napelemmel az általános háztartási áramfogyasztásomat termelem meg (3,5kW-os a rendszer) mert CSAK ekkora méretű 35 fokos dőlésszögű déli tájolású tetőm van. És a napelem és a feltáplálás meg az éves szaldó egy másik villanyóra. És ugye tudni illik, túltermelés/kiszámlázás szemponjából, hogy ha az év végére az az egyenleg, hogy többet fogyasztottál, mint termeltél, akkor az áram bruttó ára ( [link] ) olyan 43 Ft körüli, ebben a hálózati elosztás, meg veszteségek, meg egyéb dolgok, meg az ÁFA is benne van. Nyilván, ha te termeltél többet, akkor az áram nettó árát kapod, ami 20 Ft körül van, és nem te számlázod a hálózati elosztói tevékenységet :-) meg az ÁFÁt, de ekkor, ha te számlázol a szolgáltatódnak, akkor adószámos magánszemélynek kell legyél és a kiszámlázott összeget szerepeltetni kell az SZJA bevallásod megfelelő sorában! Szóval én emiatt nem választottam, a jelentős túltervezést, túltermelést. Szaunát nem akartam építeni, hogy a jelentős felesleget valami irdatlan fogyasztóval felzabáltassam.]

Az én egyetemes szolgáltatóm az EON. Ajánlom figyelmedbe a honlapját, lásd kommentem legalján a linket. Minden szépen, rendesen le van írva. Az összes szerződés és beadandó dokumentum letölthető, én ezek alapján tájékozódtam, és intéztem a komplett napalem adminisztrációt. A válaszadási 30 napos határidőket is korrektül betartották levelezéskor.

Ha van még kérdésed, írj bátran kommentet.

[link]

A H tarifát és a napelem által termelt áramot nem lehet összekeverni. A hőszivattyúnál el kell dönteni, hogy nappali tarifára kötöd, vagy H (vagy egyes szolgáltatóknál GEO) tarifát igényelsz hozzá, és arra kötöd. A napelemmel a normál lakossági fogyasztásodat mérő órán keresztül tudsz feltáplálni - akkor erre alkalmas órát kapsz. H tarifás órán keresztül nem tudsz feltáplálni áramot - illetve erre nem köt szerződést veled a szolgáltató.

Bocsáss meg, de te valahogy gondolkodásmódban fordítva ülsz a lovon. Nem a realitásokhoz alkalmazkodsz, hanem a te elképzelésedet erőlteted rá a világra. Ez az "Igaz a túltermelés nem télen keletkezik, de télen realizálódik s a tél felénél már lehet sejteni mennyi lesz." - ez sem igaz. Ez csak akkor lenne így , ha mondjuk márciusban kötöttél szerződést a szolgáltatóddal és márciusban kötötték be a feltáplálást is mérni képes órát. A bekötés időpontja lesz a szaldó elszámolás időpontja, és innentől kezdve mindig ez lesz a éves elszámolás határnapja. Mindig ezen a napon fog jönni a leolvasó. De ha decemberben kötik be az órádat, akkor december adott napján jön a leolvasó, ha júniusban kötik be a napelemes órádat akkor mindig júniusban jön a leolvasó. És akkor júniusban derül ki, hogy mennyi túltermelésed van (leolvasáskor), és egyáltalán nem tél végén realizálódik a túltermelés. A leolvasás alapján készül el a számla. Leolvasni meg évente egyszer, a beszerelés napján jönnek.

De ez teljesen mindegy is, mert az évek során ez kiegyenlítődik, ha jól van tervezve a rendszer.

Szeretném kérdezni a tényeket, hogy ne beszéljünk el egymás mellett:

Ez egy most épülő ház (a tervező által számolt hőigénnyel) ?

Vagy ez egy már lakott és most korszerűsítés alatt álló ház a régebbi telek fűtés-számláiból visszakövetkeztethető valós hőigény ismeretével?

Az a terved, hogy jelentősen túlméretezett napelemparkot raksz a megfelelő hajlásszögű déli tetődre, és a ház elektromos készülékei által el nem használt feleslegből nappali tarifás árammal üzemelteted a hőszivattyús fűtésedet?

És a kérdés eredetileg amiatt lett feltéve, hogy ha olyan enyhe tél van, hogy a felesleget nem sikerül a fűtéshez elhasználni, akkor mit tudsz kezdeni a megmaradt sok kWh árammal?