Öreg, nagy gyümölcsfa trágyázása zöld kert közepén?

Azt mindenképpen a javára kell írni a linken szereplő írás szerzőjének, hogy nem azt az elterjedt tévhitet írja, hogy csak a csurgón belül vannak gyökerek, hanem hogy a csurgó alatt és ettől kifelé van a legtöbb.

Én is azt tapasztaltam, hogy a kb. a csurgó átmérőjének dupláján helyezkednek el a gyökerek, legfeljebb ha a dupla átmérőt vesszük, akkor ennek a külső részén már vannak kihagyások, ahol nincs gyökér. És természetesen a belső rész teljes területén is vannak gyökerek. Aki ásta már ki öreg fa tönkjét, az látta, hogy a tönktől 20 centire is akad friss, élő hajszálgyökér, mert a fa az oda eső csapadékot se hagyja pocsékba menni.

A fának szükséges trágyamennyiséget a teljes területre kell számolni, és a teljes területre kell bedolgozni. Ha az egészet a csurgóra tesszük, az már ott túl sok lesz. Ha csak a csurgóra teszünk egy keveset egy körbe, az is több éppen a semminél, de azért elég mérsékelt hatása van.

Azt tudni kell, hogy az istállótrágya összes hasznosanyagtartalma nagyon-nagyon alacsony, valami 2-3 % talán, azaz nem úgy kell rá gondolni, mint ha ez egy tömény tápanyag lenne. És nem is egy azonnal felvehető anyag, hanem nagyobb részben a növény számára felvehetetlen szerves anyag, ami fokozatosan bomlik felvehető szervetlen anyaggá. (Ez a fokozatosság egy hasznos tulajdonság.)

A 4 kg/m2 a teljes gyökérzónában végzett rendszeres, néhány évenkénti trágyázás alkalmával elég. Ha még soha nem volt trágyázva, és láthatóan gyengén fejlődik a fa, akkor nyugodtan mehet 10 kg/m2, az kicsit fel fogja tuningolni. Ha erős hajtásokat nevel, amik szép zöldek, akkor persze elég a 4 a fenntartásra.

Ezeket a csomagolt trágyákat felejtsd el, hacsak nem vagy olyan gazdag, hogy pénz nem számít. Még Bp-en is lehet hozatni valódi trágyát, igaz, azt is jó drágán, pl. a Jófogáson szokták hirdetni.

Bedolgozás nélkül szétterítve nem sokat ér. Ha kiszárad ott, akkor, úgy mondják, "megég". Mivel nem műtrágya, ezért a haszna nem csak a hatóanyagban rejlik, hanem a benne lévő baktériumokban, gombákban, egyebekben is, amik a talajéletet gazdagítják.

A tápanyagok egy része nem nagyon akar mozogni a talajban. Van, ami az első útjába kerülő talajszemcséhez hozzákötődik, aztán az éves mozgása lefelé csak 1-2 cm. Aztán ott van az egyik legfontosabb, a nitrogén, ami ugyan a leggyorsabban mozog, nagyon csapadékos télen akár a talajvízig is lejut állítólag és átmegy a harmadik szomszédba, viszont annak egy része simán elillan a levegőbe, ha szabadban marad. Valahol olvastam, hogy a felszínen szétterített istállótrágya a nitrogéntartalma felét elveszíti 4 nap alatt.

Ha a fa alja füvesítve van, akkor a fagyökerek gyakorlatilag a talaj felszínéig feljönnek, hogy a kisebb nyári csapadékból is részesüljenek, egyébként csak a fű használná el az egészet. (Így is az használja a nagyobb részét.) Ha árkot ásol a trágyának, azzal elég sok fagyökeret el fogsz vágni, de a fa ezeket majd idővel pótolja, és a trágyába is növeszt új gyökereket.

Nem értem egyébként, nagy öreg fáról kérdezel, most meg 2 m sugarú kört emlegetsz. A nagy öreg fák inkább úgy 5 m sugártól kezdődnek.

Szerintem két fő csapásirány létezik: vagy felrotázod az egész faalját, és bedolgozod a szerves trágyát, vagy műtrágyát használsz, amit vagy huzamosabban esős időben vagy hóra szétszórva alkalmazol, vagy pedig folyékonyat vagy vízoldhatót veszel, és sok vízzel beöntözöd kora tavasszal. És ami fontos, különösebb hozzáértés nélkül csak olyant vegyél, ami komplex, azaz a 3 fő tápanyagon (NPK) kívül mindenféle mikroelemet is tartalmaz. Ebből nem kell sok, pár dkg/m2, mert ezek nagyrészt a hatóanyagokból állnak, minimális ballaszttal.

Van még a harmadik megoldás, a rendszeres, évenkénti többszöri levéltrágyázás, szintén komplex anyaggal. Nagy fa esetén mondjuk kínos motoros gép nélkül, egy ismerősöm a hatalmas cseresznyefájára felmászik, és 2 m-es szárral nyomatja, plusz még létráról a szél segítségével.