Hogyan lehet előre, látatlanul felkészülni a gazdálkodásra?
Egyelőre panelban lakunk, így sok lehetőségem sajnos nincsen gyakorolni.
Pár éven belül vidékre költözünk, és minimum magunknak szeretném megtermelni a betevőt, jószágokat tartani, minden szempontból kihasználni a telket. Hogy nehezítsem a dolgom, lehetőleg ökológiai módszerekkel.
Jó lenne nem teljesen felkészületlenül érkezni majd, legalább látatlanban tudni, hogy mikor, mit kell majd csinálnom, hogyan látom majd el az állatokat...
Tudna valaki jó szakkönyvet, módszert ajánlani a felkészülésre?
Köszönöm a válaszod :)
Mivel kizárólag bio élelmiszert veszünk, annak az árával számolva mindenképpen jobban jövünk ki, ha saját magunk termelünk, akkor legalább biztosan tudom, hogy mi kerül az asztalra.
A növényekkel biztosan logikázni kell majd egy jó sort, mert ökotermesztésnél hatalmas hangsúly van azon, hogy mi mi mellé kerül, azzal csak akkor leszek képben, ha már meglesz hozzá az anyag :)
Állatok közül egy-két tehenen és/vagy kecskén, baromfin gondolkozunk első körben, de aztán majd kialakul, hogy hogy lesz.
Egyelőre azt kell kitalálnom, hogy honnan fogom én pestiként megtanulni, hogy hogyan gondozzam őket.
Nem tudom, az első fejésnél én, vagy a tehén lesz-e tanácstalanabb :D
A tehén elég nehéz lenne így elsőre. Inkább a kecske, ha tej kell. Baromfi és hízósertés tartásához semmi extra tudás nem kell. Reggel és délután kapjanak ennivalót és vizet. Körülbelül ennyi.
Én azt a módszert ajánlom, hogy ha majd ott laktok, nézz körbe, hol van állat, s a gazdák szerintem válaszolnak a kérdéseidre.
Találni kellene az ismeretségi körben, vagy a segítségükkel olyan helyet, ahová eljárhatnál tanulni, ingyen munkáért cserébe.
Ameddig nincs semmi gyakorlati alapismereted, addig hiába próbálkozol a netről tanulni, mert nem tudod mihez kötni a leírtakat. Pedig az ilyen előzetes tanulás fontos, mert ezzel tudod lerövidíteni a majdani betanulás idejét. A neten mindent meg lehet találni, ha egyszer tudod, hogy mit keress. Igazán hasznosan tanulni akkor tudsz, ha egy konkrét problémára keresed a választ.
Aztán persze, ha meglesz a kertes ház, akkor ott a helyszínen kell olyan embert keresni, akitől konkrét kérdésekre tudsz választ kapni, mert sok esetben nem lehet napokat várni a problémamegoldással.
Ez az alap, utána a bonyolultabb részletkérdésekben már netes fórumokon is érdeklődhetsz.
Az ökológiai módszereket felejtsd el egyelőre, azokhoz sok gyakorlati tapasztalat kell, meg persze sokkal több munka. A városról falura költöző emberek nagyon gyorsan meg szokták utálni a kertet, amikor rájönnek, hogy milyen sokat kell dolgozni azért, hogy aztán a termés nagy részét elvigye valami betegség vagy kártevő. A mindig is falun élő emberek többsége is azt bizonygatja, hogy nem érdemes termelni, mert többe kerül, mint megvenni, aztán a végén kiderül, hogy egyszerűen csak nem értenek hozzá. 1 kg gyümölcs árán be lehet permetezni 5-10 alkalommal egy gyümölcsfát, a többi gyümölcs már nyereség.
5 vagy 10 év biztos kell, hogy megpróbálhass érdemi ökológiai termelést folytatni.
Ilyesmin ne törd a fejed, hogy milyen növény mi mellé kerüljön. Ennek a legtöbb esetben nincs értelme, csak legfeljebb akkor, ha egymás hegyére-hátára ültetsz mindent, és egymást gátolják a növények a fejlődésben. De ennek meg megint nincs értelme, inkább tarts rendes távolságokat.
Ilyesmit is szoktak irkálni, hogy pl. a hagymát meg a sárgarépát egymás közé kell ültetni, aztán majd egymás kártevőit elriasztják. Természetesen ennek sincs értelme, mert a hagymalégy meg a répalégy vizuálisan is felismeri a tápnövényét, tehát hiába van ott egy másik növény, amit az ember erős szagúnak gondolna. Ezek az állatok a saját tápnövényük messziről való felismerésére vannak programozva, ilyen gyerekes módszerekkel nem lehet megtéveszteni őket.
Nyilván persze fórumokon szokták írni, hogy így csinálják és nincs kártétel. De ez garantáltan csak akkor működik, ha nincs kártevő a környéken, és a két növényt egymástól távol ültetve se lenne kártétel.
Köszönöm a válaszod, tudom, mennyi munka lesz vele, szóval emiatt nem fogom megutálni, sőt :)
Kénytelen leszek ráállni arra az ökora, mert permetezett élelmiszert nem eszünk, és nem is áll szándékunkban, akkor sem, ha a mi kertünkből jött.
Eleve nem mennék permetszer közelébe sem.
Egyszer majd csak beletanulok, addig meg legfeljebb járok tovább a biopiacra, meg szidom a kártevőket :D
Amilyen tippeket eddig én olvastam, azok szerint azokat a növényeket kell egymás mellé ültetni, amelyek elriasztják a másik kártevőit, rengeteg ilyen van, és rengeteg praktika.
Köszönöm a tippeket, majd utána nézek, hogy hova érdemes költözni, ezt még nem tisztáztuk le. Gondolkodtam is rajta, hogy arrafelé megyünk, ahol a biogazdák élnek, így legalább tanulhatnánk tőlük.
Úgy vélem azon kívül, hogy a google segítségével bújod azokat a szájtokat amik "biogazdálkodás"sal vagy "ökológiai gazdálkodás"sal foglalkoznak, mást nem tudsz tenni.
Ismerni kellene ugyanis a konkrét helyet.
Hogy az agyagos, vagy homokos? Milyen adottságokkal rendelkezik? Szeles, fagyzugos vagy sem? És így tovább. Általában maga a környezet határozza meg, hogy milyen gyümölcsöket és zöldségeket lehet, vagy érdemes termeszteni. A szomszédokkal való néhány órás beszélgetés gyakran többet ér, mint a hosszas szakmai felkészülés könyvekből, blogokból.
Nekem is mondta a szomszédom, hogy a józsai agyagos, levegőtlen földet nem szereti a kajszi, de én csak erőltetem, mert a gyerekek kedvenc lekvárjához az alapanyagot magam szeretném megtermelni. Mondanom sem kell az 5 általam telepített kajsziból három év alatt 4 már kiment. De azok a fajták, amik a szomszédnál is szépek (szilva, birs, málna, alma, őszibarack, szőlő, stb.) azok nálam is megbízhatóan teremnek.
Dicséretes az elképzelésed.
Én azt javaslom, hogy elméleti tudás megszerzését kezd el. Olyan könyvekből ami még tartalmaz gyakorlati részt is, vagyis leírja azt is hogy hogyan. A netten böngészve, hogy melyik hozzászólást fogadod el, ahhoz is kell némi elméleti tudás...
A hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években írottak még tartalmaznak ilyen részeket, most mentesítik a könyvtárakat ezektől, így olcsón hozzá lehet jutni.
A munkát nem munkának kell tekinteni, hanem szórakozásnak, kikapcsolódásnak, fizikai kondicionálásnak, és már nem is olyan nehéz, és lehet szeretni. Kapálást kaszálást a legnehezebb munkát közzé tartoznak. Megnézed a fitnesz vagy erobik gyakorlatokat,észreveszed, hogy azokat a gyakorlatokat végzed, azért persze pénzt kell fizetni a terembe.
Néhány könyv címet írok amit hasznosnak tartanák: Dr. Balázs Sándor Dr Fillus István Zöldségtermesztés a házikertben. Általános állattartás, Várkonyi József Áts Etélené Kecsketenyésztés kisgazdaságokban, Zámbó- Mátray A biobaromfi tartás, Beata és Leopold Peiz Tyúktartás / nagyon érdekes/, Dr Vice Ernő Tanuljunk méhészkedni stb.
A falusi élet lényege, hogy több dologgal foglalkozol párhuzamosan. Így lehet napi bevételed és időszakos, ami a szükséges kiadásaidat fedezi...
Véleményem az, hogy nagyon nehéz lesz vegyszer nélkül. Szerintem kicsit túl van tolva a vegyszerek veszélyessége.
Minden évben szinte jön egy-egy új kártevő egyes növényekre, nagyon nehéz ellenük védekezni.
Nálunk most jelent meg a spanyolcsiga. Azt mondják, hogy a paradicsom szaga elriasztja, szomszéd a paradicsomról szedte le őket. Krumplibogarat is majd nekiállsz kézzel szedegetni? Ennyit a bio módszerekről.
S a gombás fertőzésekről nem is beszélek.
A kertészkedés még hagyján, mert április elejétől tart október végéig, de az állattartás az már más tészta.
A tehenet minden nap el kell látni, ha olyan időszakban van, akkor napi kétszer fejni. Nyaralni nem mehetsz el mellőle, mert nem szólhatsz a szomszédnak, hogy ezt csinálja meg helyetted, mégsem tyúkokról van szó.
Szóval próbáld meg majd a kertet nyugodtan, de állatból először csak baromfi, esetleg nyúl és hízósertés. Tehenet semmiképp.
Köszönöm, épp ilyen könyveket keresgéltem :)
Jelenleg is itthon vagyok, így ha nem termelek bevételt sem változik sok minden, a lényeg az lenne, hogy tudjam, mit adok enni a családnak. Meg persze, hogy valami hasznom is legyen :D
Régóta vágyom a nyugodt, vidéki életre, már nem akarok utazgatni, nyaralgatni, láttam már mindent.
Egy kis parasztházat szeretnék panorámás telken, ha erdőkapcsolatos lenne, az még jobb lenne, kis veteményest, állatokat, megélni szép csendben.
Semmiféle vegyszer nem kerül a háztartásomba, sem azon kívülre, ebben nem lehet meggyőzni. Én sem próbálom másokat az ellenkezőjéről, mindenki azt tesz magával, amit jónak lát.
Nagyon fejreállt a világ, a vegyszerek előtt is léteztek kártevők, mégis megtermett minden, sőt az emberi beavatkozás nélkül még hatékonyabban is.
Egészen biztos vagyok benne, hogy helyes tervezéssel nem lesz üres az a kert :)
Ha megeszik a krumplibogarak a krumplit, akkor legközelebb mást ültetek helyette.
Egyébként erre pont a minap olvastam azt a tippet, hogy répát, vagy botra szúrt, már kifejlett krumplit kell a földbe szúrni, és a nagyja abba fogja befúrni magát.
Ha módszeresen kihúzkodod, kinyíod őket, akkor a termés nagy része épen marad.
A csigát az oltott mész kiszárítja, elég körbehinteni a területet, és kézzel is össze lehet kapkodni őket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!