Pikírozás előnyei tálcás palántanevelésnél is jelentkeznek (paprika, paradicsom)?

A pikírozás lelassítja a növénykék fejlődését, pár napig betegségekre fogékonnyá teszi, mivel a pikírozás a gyökerek elszaggatásával jár.

A pikírozást kényszerből csinálják, egy darabig kisebb helyet foglalnak el így a növények, és az egyenletes palántasűrűséget is csak pikírozással lehet megoldani.

Nem tudom megállni a hozzászólások miatt, hogy ne írjak.

A háromszori pikírozás paradicsomnál, de főként a paprikánál, háromszoros termés eredmény hoz. Mellesleg korábbi érést eredményez. Átlagban, a saját kertjében termeszt valaki, azért mert nem tudja megvenni, vagy szeretne saját terméket fogyasztani,vagy esetleg kísérletezne a növényekkel. Rendelkezésére áll egy lakás, abba van valamilyen szintű hő, és pár termesztő edény, vetőmag, víz és föld.

A vetőmag elvetéséhez legalkalmasabb, a csonka kúp vagy csonka kúp formájú edénykék. Ezekből a gyökér sérülése nélkül lehet át vagy kiültetni a növényt. /tejfölös doboz féldecis vagy decis /stb/ műanyagpohár. Lehet kapni különböző méretű egyben nyomott műanyag szaporítókat, de ez már pénzbe kerül. Ezeket is lehet használni. A kiemeléshez akár egy jégkrém pálcika is megfelel.

Folytatom. A kisebb termesztő edénynek az előnye az, hogy kisebb területen több palántát lehet kihajtatni. Az ablak párkány behatárolt terület. A mag kikeléséhez /csirázáshoz/ magasabb hőmérséklet kell,mint a növekedéshez. A kikelt növényeknél elsődlegessé válik a fény.

A pikírozásnak nem tudok hátrányát, ha nem nevezzük a több időráfordítást hátránynak. A növények a több szeretetteljes törődés meghálálják! Sok sikert kívánok!

# 5

Azt azért elmagyarázhatnád, miért lesz egy szemmel is több termés azon a növényen, aminek kicsi korában háromszor megszaggatták a gyökerét.

Hogy kiültetéskor jobban megfogja, az igaz, mert a szaggatás hatására több másodlagos-harmadlagos-sokadlagos gyökér fejlődik, és teljesen benőnek egy kicsi talajrészt. Viszont pont a sok gyökér miatt később, ha nincs állandóan öntözve meg tápozva, akkor gyengébben fejlődik a növény, mert a kevés, messzire elmenő gyökér helyett sok rövidebb gyökérszál van, ezek sokkal később hálózzák be teljesen a talajt, ehelyett egy kisebb részen fognak tobzódni.

A paprika meg a paradicsom is már 10 °C fölött elkezd csírázni. Ezt persze érdemes gyorsítani lakásban, egy viszonylag meleg helyen, akármilyen sötétben. A kikelt növények rendkívül fényigényesek, minél melegebb a helyük, annál inkább. Ezért szoktak meleg szoba ablakában megnyúlni.

Ezek az apró 2-3 cm-es izék azért nem jók, mert ha nem figyeli az ember nap közben is, akkor gyorsan ki tudnak száradni, ha a helyükön meleg lesz egy szép napos időben.

Ha nincs rendes palántanevelő helyisége az embernek, ahol nappal meleg van, éjszaka meg hűvös, akkor a pikírozás úgy visszaveti a palánta fejlődését, mint ha egy héttel később, egyenként vetette volna poharakba. (Vagy állandó meleg tartásnál meg jól megnyúlik az egész.)

A természetet, igen. A vadon kelt növényeket is át szokta ültetgetni valaki, egész biztos...

Pont a természetre alapozva állítom, hogy a pikírozás nem tesz jót egy növénynek, csak szükséges rossz, a helyhiány miatt. A paradicsom és a paprika fő-mellékgyökérrendszere eltorzul a pikírozástól, és természetellenes, bojtos gyökér jelleget vesz fel. Nyár közepére kialakul újra a szükséges gyökérrendszer, de attól még nem lesz jobb, mint ha a kezdetektől így nőtt volna.

Úgy mellékesen, én nem csak a családnak termelek két kiló paradicsomot, hanem részben zöldség-gyümölcs-dísznövénytermelésből élek, 4000 m2-t művelek.