Tanyasi élet és KATASZTRÓFA! Buktatói mik lehetnek a vidéki (tanyasi/falusi) életmódnak, mely részben önfenntartó? Megfagyott a vér bennem, mikor sorra olvastam azon hozzászólásokat (még itt is) hogy rengeteg ember bukott bele a tanyasi életébe és...

...és többségük alig várta, hogy visszaköltözzön kis- vagy nagyvárosba.

Így kérdem tőletek, hogy melyek azok a tapasztalatok (vagy ha mások tapasztalatait ismeritek, akkor nekik mik a tapasztalataik), amik elképesztő mértékben be tudják buktatni a vidéki életet, a vidékre költözést?

Sokan - konkrétan - az állattartást nehezményezték egyedül. Illetve az ezzel kapcsolatos millió dolgot, folyamatos odafigyelést, fárasztó szabadságmentességet, illetve, hogy nincs rajtuk elegendő haszon sem.

Mi viszont kedvesemmel egyre erősebben gondolkozunk a vidékre költözésben, azonban nálunk van két kitétel:

< 1 >

Nem igazán kedveljük a magyaros jellegű/kialakítású tanyavilágot. Valahogy egyiken se tudjuk magunkat elképzelni, hogy ott a semmi közepén "kvázi rettegve" éljen az ember, hogy ugyan mi történhet vele, és ugyan senki nem fog rajta segíteni.

Igaz, mar többen javasolták, hogy az ilyen aggódó emberek alakítsanak ki a félreső házaikban egy-egy - Amerikában igencsak divatos - pánikszobát. Ami míg kiér a rendőrség állítólag életet menthet! Azt mondják így talán vállalható ez az életvitel. Talán...

Így az első, hogy mi nem tanyára, hanem egy falura (annak is a lehető legszélére) költöznénk. Vagyis, hogy csak egyik oldalon legyen szomszéd, a másik oldalon már csak a természet/erdő/rét, illetve a ház mögött maga a föld, ahol gazdálkodnánk (törekedve a minel nagyfokúbb önellátásra, részben pedig egyikünknek maradna a home office).

< 2 >

Nem gondolkodunk egy másodperce sem állattartásban, nekünk inkább a (különböző brit és francia kertészeti műsorokban is látható) zöldség- és gyümölcstermesztés, illetve az ezekből készíthető termékek az egyedüli kerti tevékenység amit csinálnánk. Így is élünk jelenleg, azaz minimális a húsfogyasztás. És gyermekkorunkban is ezt, a kertészkedést láttuk a szüleinktől (pontosabban én). Ehhez "szoktunk" hozzá.

Tehát nem haszonállattartás, de nem is búza/árpa/rozs termesztés - hanem zöldségek, gyümölcsök és azok feldolgozott változatai.

Állatok téren nekünk bőven elég a két orosz fekete terrier és a három befogadott macska is. (Szerencsére már jól kijönnek. 🤭)