A műtrágya az mesterséges anyag, azért az a neve, hogy "mű"? Vagy azért, mert valójában nem trágya? És ez jót tesz a talajnak vagy hosszú távon árthat? Ezek szerves vagy szervetlen anyagok?

Kezdjük azzal, amit az emberek túlnyomó része nem tud, pedig az 5. osztályban mindenkinek elmondják:

A növények nem képesek szerves anyagot felvenni, csak szervetlen. Az állatok és gombák tudnak szerveset felvenni.

Ha szerves trágyát juttatnak ki, az fokozatosan, több hónap alatt bomlik szervetlenné, és így a növények fokozatosan jutnak hozzá a tápanyagokhoz.

A trágya nagy mennyiségű szenet tartalmaz (mivel növényi alapú, és a növények alapja pedig a szén). Ez a szén a lebomlás folyamán egyrészt szén-dioxiddá alakul (attól függően, hogy mennyi oxigénhez jut), a többi humusszá válik, ami a talajszerkezetet javítja egy időre. Nem örökre persze, mivel a humusz is idővel szén-dioxiddá válik, hacsak nincs fél méter mélyre ásva, ahol egyáltalán nem jut oxigénhez. De amaddig humusz, addig jót tesz a növényeknek, ill. a vízháztartásnak, ha leásod, ill. szántatod.

A trágya lebomlása során a tápanyag (nem túl sok) folyamatosan olyan szervetlen anyaggá válik, amit a növények fel tudnak venni.

A műtrágya az kihagyja a szerves állapotot, egyből szervetlen, a növények által azonnal felvehető formában van legyártva. A növények pedig nem fogják tudni, hogy az a nitrogénmolekula előzőleg megjárta-e egy tehén belét, vagy a gyárból jött.

A műtrágyával két baj lehet:

1. Környezetvédelem szempontjából: vannak a talajban nagyon gyorsan mozgó anyagok, pl. a nitrogén. Ha a növény nem veszi fel, mert mondjuk túl sok időn át túl sok víz éri, akkor vagy beszivárog a talajvízbe, és nitráttá válik, vagy - lejtős területen - bemosódik a felszínről a folyóvizekbe. Némely anyagokkal ilyen gond nem lehet, mert pl. a foszfort ha beásod 20 centi mélyre, akkor hozzákötődik a talajszemcsékhez, és évente esetleg 2-5 cm-t megy lefelé.

2. Növénytanilag: ha ész nélküli módon nyomják kifelé a műtrágyát, nem pedig tudatosan, a szükséges arányban, akkor az egyensúly felborul. Ilyenkor egy adott anyagból túl sok lesz, egy (vagy több) más anyag felszívódását pedig ez meggátolja, vagy eleve nincs is elég a többi anyagból. Ezt pedig a növény megsínyli, hiánybetegség lép fel, mégpedig pont a műtrágyázástól. Ettől lesz például fűízű a bolti paradicsom. (Persze, nem csak emiatt, de ez lehet az egyik oka.)

Az emBIO, amennyire én látom, nem tápanyag-utánpótlásra való készítmény. Arra jó, hogy a talajban már meglévő szerves anyagok lebomlását gyorsítja, a nemkívánatos baktériumos folyamatokat visszaszorítja azáltal, hogy a gombák elveszik az életteret a baktériumok elől.

Papír szerint ez sok évig működik. Szerintem amint a telepített gombák tápanyaga fogytán, az életkörülményeiket pedig lerontja mondjuk egy ilyesmi forró, aszályos időszak, akkor jó esély lesz rá, hogy ezek a fajok nagyrészt elpusztulnak, és onnantól csak azok az ellenálló "vad" fajok maradnak, amik odáig is voltak.

Ilyent konkrétan még nem használtam, más biokészítmények konkrétan pénzkidobásnak bizonyultak.

Ha mondjuk csináltál egy totális talajfertőtlenítést, akkor jó dolog lehet, amúgy én nem költenék rá pénzt. A szerves anyag így is, úgyis lebomlik. Még a baktériumok többsége se okoz lényegi gondot, azok is végül felvehető anyagot hagynak maguk után. Lásd, ha berothad a rosszul összerakott, levegőtlen komposzthalom (vagyis, aerob gombák helyett anaerob baktériumok végzik a lebontást), utána végül mégis csak komposzt lesz belőle. Legfeljebb valamivel kevesebb.

#13 Én mindig mondom a páromnak, hogy nem biogyümölcsöt szeretnék, hanem olyat ami ép és nem férges, gombás, beteg. Sajnos amikor megpróbálja lecsökkenteni a vegyszerek, műtrágyák mennyiségét akkor általában az a következménye, hogy nincs normális termés sem. Egy átlag kertben nagyon nehezen megoldható, mikor minden fertőzés, rovar, kártevő azonnal átjön a szomszédoktól. Idén almánk nem lesz szinte semmi, holott tavasszal roskadozott a fa a virágoktól és tele volt utána apró almákkal, alá is kellett támasztani 1-2 ágat. azonban mostanra szinte az összes sorban lepotyogott, pedig ez téli alma lenne. Mind férges. Megpróbálta a párom most elhagyni az erősebb vegyszereket amikor permetezte, közben meg szinte minden héten lefújta valami "bio" szerrel.

A szerves trágyáról meg: ahogy írtad, azok szépen lebomlanak. Van több komposztálónk is a kertben és a párom pálinkát is főz, sokszor van cefremaradvány is. Ennek egyszerűen ásnak egy hosszú, lapos gödröt a veteményesben, abba beleöntik (előtte a pH-ját beállítják, hogy jó legyen a talajnak), majd betemetik. Következő tavasszal jól felássák és mehet rá az ültetés. Egyedül egyes kalciumra érzékeny paradicsomnál nem volt ez elég, a többi zöldségnek és a koktélparadicsomnak is tökéletes volt. Csak persze ahogy írtad, az idő az fontos faktor.

#14

Nekem bio lótetűirtóval van tapasztalatom. A gyártó szerint kiszórom a petéket, és tele lesz majd fonálféreggel a földem, amik a lótetűkön, pajorokon és más kártevőkön élősködnek, így nagyon lecsökken majd a számuk. És ezek a fonálférgek évekig ott lesznek majd.

A valóság ezzel szemben:

Konkrétan letárgyaltam e-mailben a felhasználás pontos módját a gyártó saját növényvédelmi szakértőjével. Majd kiszórtam és bedolgoztam a cuccot kb. 1600 m2-en, amikor tavasszal eldolgoztam a szántást.

Hát, annyi lótetű még soha életemben nem volt ott, mint abban az évben. Az előző évinek vagy az ötszöröse-tízszerese. Pedig korábban, sok évtizeden keresztül, szerves trágyát használtunk, sokszor lótrágyát is, ameddig egyáltalán hozzá lehetett jutni valamihez reális áron. Mintha valami tápszerrel etettem volna a lótetűket. Utána még a következő évben is valamivel több volt a szokásosnál, a 2. évre állt vissza a rendes szintre, később meg minimumra csökkent. Ebben főleg annak volt szerepe, hogy rendszeresen végigmentem a földön, és minden lyukba 2 szem Arvalint raktam. Ez megtette a dolgát.

Nekem is volt egyszer ilyen mértékű alma-kukacosodás, mikor időhiány miatt nyáron nem sikerült rendesen védekezni. Nem potyogtak le a gyümölcsök, mivel csak a 2. generáció támadta nagy mértékben az almákat, hanem megnőttek, csak kukacosak lettek.

Az almamolynak ugyan csak 2-3 generációja van, de nem egy időben támadnak. Ezért májustól szeptemberig minden héten fog a feromoncsapda, tehát folyamatosan petéznek.

A következő évben a nagy számú első generációra mentem rá. Május végétől július elejéig kb. 8-10 naponta szórtam valami rovarölőt. Így az első generációból alig élte túl egy pár, onnantól pedig már második generáció se nagyon volt, ennek következtében pedig a következő évben se nagyon voltak, lazábbra lehetett venni a permetezést.

Így, hogy az év első felében permeteztem főleg, a 3-14 nap lebomlású szereknek bőven adtam időt, hogy lebomoljanak. Az almák még kicsik voltak, a hajtások se érték el a végleges nagyságot, így a növényekben maradt szermaradék is nagyon erősen felhígult szedésig.

17

"Mindenesetre én sosem fogok vegyszerezni. Soha."

Legalábbis addig nem, ameddig nem szembesülsz vele, hogy a termésedet évről évre lenullázza valami betegség vagy kártevő...

Rengeteg embert láttam már, aki nekifogott nagy lendülettel a biotermesztésnek, aztán visszavett...

Már kezdjük ott, hogy a biotermelés nem az, hogy nem permetez az ember. Hanem ha sokkal többet permetez, csak éppen biotermelésben engedélyezett szerekkel, amik sokkal hatástalanabbak, ezért gyakrabban, és több szakértelemmel kell őket használni.

Olyan néha előfordul persze, hogy valakinek a környékén senki nem termel olyan növényt, ahonnan átmenne a kártevő vagy betegség. De ehhez nagy szerencse kell. És egyszer minden sorozat megszakad, erre az igazságra kertészeti téren is biztos találsz párezer tanút. Ha pedig egyszer megjelent nálad valami, akkor két lehetőség van: vagy permetezel, és mindent összevetve 30 Ft-os kilónkénti áron lesz finom, egészséges, érett gyümölcsöd, vagy pedig minden tönkremegy, és a boltban kell venned 800 Ft-os áron totál éretlen, fűízű gyümölcsöt, amit háromszor annyit permeteztek, mint amennyit neked kellett volna. Ja, vagy van egy harmadik lehetőség is: nem eszel gyümölcsöt.

Nálam se egyszerre ért oda minden betegség és kártevő, hanem minden évben jött valami újabb, valamelyik növényemre. Évekig vagy évtizedekig nem kellett ellenük védekezni, de azóta muszáj, ha termést akarok. Erre majd te is rá fogsz jönni.

És ha utánanézel a dolgoknak, akkor még arra is rá fogsz jönni, hogy ha egyetlen egyszer befújod magadat dezodorral, azzal kb. annyi vegyi anyag jut a szervezetedbe (és ugyanolyan mérgező), mint amennyit 100 kiló, normál módon permetezett gyümölcs elfogyasztásával juttatsz magadba. Vagy ha mosogatószerrel elmosogatod a tányérodat, amiből utána levest eszel, már azzal is meghaladod vegyianyag-bevitelben azt, mint ha egy kiló permetezett (és lejárt ÉVI-jű) gyümölcsöt eszel. Ilyen mértékben marad szermaradék a permetezett gyümölcsökben.

18

Azt nem állítom, hogy nem lehet összefüggés a kis fa növekedése a szer használata közt.

Viszont ültettem már vagy 200 gyümölcsfát életemben, és saját tapasztalat, hogy ha idősebb fák helyére, vagy környezetébe ültetek kis fát, akkor az általában egy darabig nem akar nőni sehová. Akár 10 évig is alig fejlődik, de 5 év megvan általában. Ennek oka gyakran a talajuntság. Amikor a talajban még benne van a nagy fának az a hormonja, ami meggátolja a rokon fajok gyökérzetének fejlődését. Utána a facsemete gyökerei elérnek egy tiszta talajrészt, vagy a hormonok végre lebomlanak, és akkor a kis fa nagy lendületet vesz, pár év alatt nagy fa lesz belőle. Minden biokészítmény nélkül is.

A készítménynek annyi hatása talán lehet, hogy az öreg fa gyökerei hamarabb fognak lebomlani tőle. Más hatása nem lehet, mivel tápanyagot nem tartalmaz, csak a talajban lévő növényi maradványok lebontását gyorsítja.