Természetes körülmények között hogyan alakul ki nitrogénben dús talaj? Az ország mely területeire jellemző a nitrogénben dús talaj? Mesterségesen hogyan lehet nitrogénben dús talajt létrehozni? Létrehozható ilyen talaj például a kertben?

Trágyázás nevű titkos katonai művelettel növelhető a nitrogén tartalom.

A természetben az elhalt növényi részekből kerül nitrogén a talajba. Annál több, minnél intenzívebb az adott terület vegetációja.

borsót, mustárt vetnek nitrogén dúsításra. Ampéti nitrogénművek gyárt NPK műtrágyát, illetve pétisót..

Na ezekkel lehet létrehozni nitrogénben dús talajt a kertben.

Természetes környezetben talán a nyárfaerdő aljnövényzete a legdúsabb, de a többi négyévszakos lombhullató erdő is megteszi

Ezt szépen kikalkuláltad. Én sokféle gombát szedek annyi biztos, hogy a gombák holléte telejs mértékben kiszámíthatatlan és logikátlan dolog.

Az, hogy a pöfeteg nitrogén dús talajt kedveli még nem jelenti azt, hogy minden nitrogénnel jól ellátott talajban teremni fog. Egyébként ritka gomba kevés helyen terem. Életemben összesen 4x volt szerencsém találkozni vele a természetben. Egyik lelőhely sem hasonlíthatott a másikra.

Találtam erdőben, elhanyagolt réten es gazban is.

Annyiban igazad lehet, hogy az az erdő ahol találtam akácos volt. Ugye az akác pedig a gyökerein keresztül nitrogénnel látja el a talajt ergo mérgezi azt. De ez nem jelenti azt, hogy minden akácosban pöfeteg nől. Egyébként a csalán is nitrogénnel jól ellátott helyeket szereti. Ahol nagyon sok csalán nől ott biztosan sok a nitrogén.

A kérdésedre válaszolva:

Az ország legtermékenyebb talajai a folyók környékén alakultak ki. A folyamatosan ismétlődő áradások a környező hegyekből lehozták es szétterítették a szerves és ásványi anyagokat hosszú évezredeken keresztül, kialakult az a bizonyos termő réteg mely persze nitrogént is bőven tartalmaz.

Nitrogénhiányban kevés növény szenved, ugyanis mint az köztudott, a levegő nitrogéntartalma 78%.

A talaj felső rétege így mindenhol nitrogénben dús, kiskertben nem is kell mást tenni, mint ásóval megforgatni a talajt, hogy a felső réteg alulra kerüljön.

A beérett komposzt, vagy a trágya nitrogént tartalmaz, sok minden van bennük, elsősorban szén, a nitrogén a még zöld növényi részekben dús, ahogy szárad, úgy veszti el folyamatosan a nitrogéntartalmát, ezért a komposztba zöld növényi részeket is kell rakni.

A levélzeten kívül a gyökereknek is szüksége van nitrogénre (és oxigénre is), de nem csak a növénynek, hanem a talajban lévő mikroorganizmusoknak is.

A műtrágyák fő alkotója így Nitrogén(N), Foszfor(P), Kálium(K), de ezen kívül számos nyomelemre, ásványi anyagra is szükség van.

A növény fejlődési szakaszaiban különböző tápanyagokat igényel, fajtájára jellemzően, de általában a palántáknál a gyökeresedést segítő ásványi anyagok fontosak, pontosabban a csírázáshoz elég a víz és az oxigén, (meg esetenként fény jelenléte), meg a jó szerkezetű, só, vagyis tápanyagszegény talaj. Ha a sziklevelek után megjelennek a lomblevelek, akkor szükséges a tápanyagdús talajba átültetés, a jó kondícionálásra sok foszfor és nitrogéntartalommal. A növekedési szakaszhoz magas nitrogéntartalom szükséges, de természetesen a többi összetevő aránya is elégséges kell legyen, beleértve a szén és calciumtartalmat is, de ezek többnyire mindenhol megtalálhatóak, ahol nincs kilúgozva a talaj.

Virágzásindítónak hasznos a bór tartalmú komplex és a termés beérésének gyorsítására a sokkal magasabb káliumtartalmú műtrágya ajánlott.

Nitrogéntartalmú vegyületek NO3 (nitrát), NH4 (ammóniumnitrogén) és NH2 (karbamidnitrogén) kevert arányban a leginkább hatásosak.