Miért fagy le a barack a globális felmelegedés ellenére?

Korábban is gyakori volt az elfagyás.

Ami most más, hogy hamarabb van jó idő amikor megindul a virágzás és a szokás tavaszi fagyok még utána érkeznek. Pár évtizede még ilyenkor sok fa nem virágzott, mert a korábbi napi átlaghőmérséklet ehhez nem volt elég magas.

A fagyosszentek ezért is volt benne a köztudatban, mert korábban is jelentős volt a kár amit okozni tudtak. Most viszont más a hatásuk, mert egyrészt ahogy írtam, a telek enyhébbek, a növények hamarabb kezdenek rügyezni, virágozni, másrészt meg a régi fajták helyett sok olyan van a kertekben amik korai termésűek és azok vannak erősebben kitéve ilyenkor a fagyásnak.

A globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy nincs hideg. Hanem az a lényege, hogy az éves átlaghőmérséklet évente mondjuk egy század fokot emelkedik. De attól vannak hideg időszakok. Vagy három éve augusztusban fagy volt valami nógrádi völgyben... Oké, most volt pár enyhe tél, de vagy 12 évvel ezelőtt meg olyan tél volt, ami valamelyik településen a valaha mért 3 leghidegebb tél közé befutott.

És ez csak nálunk, mert a világ más tájain csak csodálkoznak, hogy mitől lenne felmelegedés. Oregonban, ha jól emlékszem, február elején volt -40 fok, amire ott is esetleg a nagyon öregek emlékeznek. New Yorkban meg talán tavaly télen volt ilyen másfél méteres hó.

A barack egyébként idén nem olyan sok helyen fagyott el. Felénk is mindenhol tűrhető termés lesz, a fagyzugok kivételével. A védett helyeken meg kimondott jó termés várható. (Persze, aki nem permetez virágmonília ellen, annak +5 fokban is "elfagy" a barackja...)

A lényeg, hogy nem globális felmelegedés van, ez egy rég elterjedt ostoba elnevezés, hanem klímaváltozás. Egyszerűen eltér a korábban megszokottól ami történik.

Van ahol ez valóban felmelegedést jelent - az évi átlaghőmérséklet kicsit emelkedik vagy pl. kevésbé hidegek átlagosan a telek, de van ahol meg pont ellenkezőleg - havazik ahol soha nem láttak havat pár generáció óta.

Meg persze az is benne van, hogy az internetnek köszönhetően a világ legeldugottabb pontján történő eseményekről is szinte azonnal értesülünk és a napi időjárás jelentések része már az is hogy Katmanduban éppen földcsuszamlás volt, meg hogy Izlandon vagy Indiában éppen hány fokot mutatott a hőmérő, mennyi eső esett és mi történt.

A természet ilyen, változik. Amióta mérni tudják a hőmérsékletet, feljegyzik a meteorológusok az adatokat, azóta úgy tűnt, hogy van egy megszokott rend és ehhez képest most mást tapasztalunk. De ez valójában a Föld mértékében csak pillanatokat jelent, korábban is ugyanígy váltakoztak a lehűlések, felmelegedések - azaz a jégkorszakok és a köztük levő melegebb szakaszok. Most az ember tevékenysége IS belekavar és bármi történik az rengeteg embert IS érint, ezért szeretjük azt hinni, hogy mindennek mi vagyunk az okai és okozói. Valójában pedig csak találgatnak a tudósok is. Tény a változás, de feltételezés, hogy az mitől van és hova tart. 50 éve még attól féltették az emberiséget, hogy közeleg egy újabb jégkorszak.

6

Igen, erre én is emlékszem, hogy a '80-as évek 3 extrém hideg tele idején arról cikkezett a sajtó, hogy közeleg a jégkorszak... (Azóta kiderült, hogy egy délkelet-ázsiai vulkán kitörése okozta a -30-at, amikor a csemegeszőlőültetvények földig fagytak.)

És arra sincs bizonyíték, hogy tényleg lényegesen hozzájárul az emberi tevékenység a klímaváltozáshoz. Viszont óriási üzletek kapcsolódnak a környezetvédelemhez, ezért globális üzleti érdek annak bizonygatása, hogy tényleg érdemes erre költeni a pénzünket. (És lehet persze, hogy tényleg így van, de erre bizonyíték nincs.)