Régen miért ültettek annyi szőlőt az emberek?
Régi házak udvarán sok helyen látom, hogy sok sornyi szőlő van, annyi amennyi több családnak is túl sok lenne. Csemegeszőlőről beszélek, nem borkészítésre alkalmas szőlőről.
Mi értelme ennek ha meg sem esznek annyit, illetve mi változott annyit a világban a 70-es, 80-as évekhez képest, hogy ma ez a dolog furcsának tűnik?
Mindenhol csináltak bort. Még nagypapám is csinált, pedig ő nem is ivott, vagy csak évente 2x.
Ezek többsége borszőlő, az alkoholizmus népi sport ;)
Olyan családi házban nőttem fel, aminek az udvara tele volt gyümölcs fákkal, és mindenféle bokros gyümölccsel.
Nagyságrendekkel több gyümölcsöt ettem akkoriban, mint most. Nem azért, mert a házi jobb, hanem azért, mert ott mentem el mellette napi szinten többször, és a "képembe lógott".
Teljesen normális volt, hogy iskolába jövet-menet ettük a gyümiket, ha más nem a házak előtti fákról.
Sőt ekkoriban, ha volt kint az utcai gyümifa tulaja, és úgy mentem el mellette, hogy nem ettem belőle, még vissza hívott és tele tömte a kezeimet.
Ezek a 90es évek voltak.
A milyenk egy nagyon barátságos falu azóta is.
A messziről jött emberek már nem ilyenek, ezeknek az utcán lévő fáiról a gyerekek nem mernek enni a buszmegálló fele menet. Azóta már megszűnt a helyi általános iskola.
A kérdező a leírásban írja, hogy a csemegeszőlőről beszél, amiből nem lehet rendes bort készíteni. Apám se csinált belőle, másfajta szőlőnk meg nem igazán volt. Mi eladtuk a piacon nagyrészét, a többit megettük. De emlékszem szőlő befőttre is. Szép nagyszemű csemegeszőlőnk volt, és 300 ft/kg áron adtuk akkoriban. Most az ilyen szőlőnek 1000 ft/kg felett
Van az ára.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!