Régen az emberek hogyan termesztettek növényeket vegyszerek nélkül?

Ez csak most divat és mivel "mindenki ezt mondja", ezért meg sem próbálják anélkül.

Ha kicsit elgondolkodsz, akkor rájössz, hogy a növények sok millió éve megvannak emberek és vegyszerek nélkül.

Én legalább 30 éve nem használok semmilyen vegyszert - sem permetezöszert, sem mütrágyát - , mégis rendesen nö minden a kertben, és nem is rossz minöségben.

Egyrészt a kertbe beköltöztek madarak, amik megeszik az esetleges kártevöket, másrészt megfelelöen ültetve egymás mellé megakadályozzák a növények azt, hogy a másiknak baja legyen.

Régen egyszerüen tudták, mit mivel lehet egymás mellé ültetni, meg a természet tudott "müködni", a normál biológiai egyensúly megvolt a kertekben is.

Egyetértek az előttem szólókkal. Nem kevés a biotermelők száma sem.

És még valami:

a mulcs a kulcs! ;)

A permetezést én kézi munkával váltom ki. Kézzel gazalok (az ipari módszer erre is permetezés)

A bogarakat (krumplibogár, büdösbogár) összeszedem. A gyümölcsfák törzsére kétoldalas ragasztót tekerek, ez jó a hangyák ellen, így enyhíti a levéltetűt.

A levelek fonákján ha petecsomót találok ledörzsölöm.

Nem voltak nemesítve azaz kisebb termést hoztak de ellenálobbak voltak. Bébi kukorica az a nemesítetlen kukorica.

De a kevesebb termés nem volt gond mert nem kellet irdatlan menyiségü embert etetni.

Egy adott közösség pedig együtt ment és kártevő mentesített ha kellett.

Mindazon álltal a természet egyensújra törekszik,amig nem szolnak bele nagyon addig viszonylag egyensulyban marad a ragadozók,préda,kártevő és egyébb állatok. De ha nagyon beleszolnak akkor az egyensuly felborul,és valaki/valami elszaporodik...leginkább a kártevők.

Nem igaz, hogy régen többet értettek hozzá. 100 éve a legnagyobb szakértők tudtak annyit a növényekről, mint manapság egy jobb hobbikertész. És manapság is általában az tud vegyszerek nélkül termelni, aki keveset ért hozzá. Lévén, hogy őhozzá még nem jutottak el az adott károsítók, tehát nem kell védekeznie, nem kell kiművelnie magát, nem kell felismernie a kártevőt vagy a betegség első jeleit.

Régen nem azt termelték, amit akartak, hanem ami megtermett. A növények úgy szelektálódtak, hogy amelyik nem bírt egy bizonyos betegséget, az nem maradt meg. Nem a termésminőség alapján lett kiválasztva a gyümölcsfa, hanem hogy életben tudott-e maradni, minden gondozás nélkül. De ez akkor volt, az akkori betegségekkel szemben voltak ellenállóak. A régi, ellenálló fajták manapság már a rossz termésminőség mellett többnyire kimondottan betegségérzékeny fajtáknak minősülnek, mert új betegségek jelentek meg. Régen kevés betegség és kártevő volt, és főleg, ezek állandóak voltak, hosszú időn keresztül nem változtak, a növényeknek volt idejük ellenállóvá válni.

Manapság messzi tájakról, más kontinensekről hozzák a beteg terményeket, amiknek a héját, magját kihajítja az ember a kertjében a komposztra, és jövő évtől itt egy új betegséggóc, egy olyan betegség, amivel az itteni növények még a világ kezdete óta nem találkoztak, és nem is tudnak ellene védekezni.

Tudod, mi történt, amikor Kolumbusz után Dél-Amerikába elmentek a spanyolok? Vitték magukkal az influenzát, ami nálunk egy egyhetes kellemetlenség, de az ehhez nem szokott indiánok közt a többség számára halálos betegség volt. Na, így van ez most a magyar gyümölcsökkel is, új betegségek jönnek évről évre. Velük együtt, új kártevők is jönnek, szinte minden évben van valami új káros rovar.

10 éve még senki nem tudta, hogy néz ki az amerikai lepkekabóca. Mostanra szinte az egész országban egy nagyon veszélyes kártevő lett, ami szinte minden növényre rámegy, gyümölcsökre, szőlőre, virágokra, füvekre, stb.

Régen nem volt krumplibogár, nem kellett védekezni. Nem volt üvegházi molytetű. Nem volt diólégy. Nem voltak ilyen levéltetvek, nem voltak ilyen poloskák, nem voltak ilyen molyok.

A '90-es évek közepéig a meggyet nem permetezte senki, mert nem volt betegsége. Akkor bejött egy új moníliatörzs, ami a régi meggyfajták 90 %-át elvitte. Nem a termést, hanem a fákat.

Régebben a diót se permetezte senki. Aztán az elmúlt 25 évben bejöttek és elterjedtek a különféle atkák, molyok, diólegyek, baktériumos és gombás betegségek, szóval diót már csak eldugott helyeken lehet permetezés nélkül termelni, ahová valamiért nem találtak még oda a kártevők meg betegségek.

Régen ott volt a híres Besztercei szilva, ami mindennek ellenállt, permetezés nélkül. Aztán mikor bejött a sharkavírus, úgy 40-50 éve, akkor kiderült, hogy a fertőzött fákról az összes termés, az utolsó szemig lehullik érés előtt.

Ott van az almafélék tűzelhalása, ami szintén nem volt régen, ma meg elvisz minden almát, körtét, birset, naspolyát, stb., amit ér.

És az ilyen dolgokat, betegségeket és kártevőket, amik pár évtizede még nem léteztek nálunk, holnap reggelig lehetne sorolni.

Természetesen, ezek a veszélyeztető dolgok nem a semmiből jönnek elő. Ezeknek oda kell jutni a tett színhelyére. Ha valakinek egy városban van kertje, ahol a szomszédok nem termelnek olyan növényt, akkor őhozzá nem jutnak el a betegségek, kártevők. Ha van egy eldugott falu, amit mondjuk több km-en keresztül csak gabonatáblák vesznek körül, oda sokára fognak eljutni az új kártevők. Stb. De ez csak idő kérdése.

20 éve, amikor még nem értettem semmit a növényekhez, nálam nem volt a szőlőn peronoszpóra, nem permeteztem ellene. Aztán mikor odatalált, és elvitte a termést, akkor kénytelen-kelletlen el kellett kezdeni ellene permetezni. 6-8 éve nem volt lisztharmat a szőlőmön. 2 évben elvitte a termést, most az ellen is kell permetezni. És minél több betegség meg kártevő megjelenik a gyümölcsösömben meg a konyhakertemben, annál többet kell permetezni, és én annál többet értek a növényekhez, mert minden esetben meg kell tanulnom, hogy hogyan tudom megmenteni a termést.

Na, nem is ragozom tovább.