18 éve élek anyukám lakásában, joga van-e azt most csak úgy eladni a fejem fölül?

A mi rokonságukban egy férfit hálózott be egy (kisebbségi) nő. Három hét ismeretség után elvetette magát feleségül. Három hónap után eladatta vele az egyik lakás tulajdonrészét, áron alul a (kisebbségi) rokonának, mely testvérével közös tulajdonuk volt. Testvére ott állt egy idegen társtulajdonossal! :-o Fillérekért kivásárolta a az új kisebbségi tulajdonos a testvért. Az kénytelen volt eladni neki.

Időközben a férfi odaköltözött a nőhöz. Egy hónap elteltével a másik kis lakását is eladatta vele, amiben a férfi lakott.

Hiba forgatta ki a nő a férfit mindenéből, a férfi családja semmit nem tudott tenni ez ellen! Ilyen a magyar jogrendszer. :-( Hiába terelték jogi útra az ügyet, a férfi azt csinálhatott a saját tulajdonaival, amit akart. Azt nyilatkozta, önszántából tette, így nem történt bűntény! :-(

Hozzátenném, az ügyvédek szerint szinte mindennapos estről van szó. Nem is képzelnénk, hány ember forgat ki másokat a vagyonából és a jogrendszer ezt hagyja. :-(

"elvetette" "eladatta"

Van egy olyan régi mondás miszerint: kettőn áll a vásár..

# 40!

"Nem lakoltathat ki, nem tehet ki csak úgy a lakásból!"

Miért ne lehetne "kilakoltatni"? Felnőtt "önálló" ember!

"Ezen felül, családtagként, jogos örökösként megtámadhatod az ingatlan értékesítését is!"

Hogy mit csinálhat? Erre linkelj egy hatályos jogszabályt, mert ez eddig lózung! Örökös akkor lesz, ha meghal az anyukája! Örökölni, meg csak azt lehet ami van, ha még életében értékesíti akkor nem lesz mit örökölni.

10.40

48N ...létedre, hogyan tudtál ennyi marhaságot összeírni??!

Kedves kérdező!

Ha már nem vagy kiskorú, akkor anyukád lakásában való lakhatásod szívességi lakáshasználat.

"A szívességi lakáshasználat során valaki lakbér fizetése nélkül vesz igénybe egy más tulajdonában álló lakást.

...

Megszűnése megtörténhet a szívességi lakáshasználatra megállapított idő elteltével. Megszűnhet valamelyik fél döntésének következményeképp, így például az ingyenes kölcsönvevő visszaszolgáltatja a lakást (erről bármikor dönthet, nem köti kezét semmi), vagy az ingyenesen kölcsönbeadó visszakéri az ingatlant. A kölcsönadó a szerződést 15 napra mondhatja fel."

Le lehet "trollozni" a számodra kedvezőtlen véleményt írókat, de nem szeretnék anyukád helyében lenni, félő, hogy vele szemben is elviselhetetlen vagy!

Nab*zdmeg :D

Ha eladja, akkor vedd meg tőle

El nem hiszem hogy eszedbe se jutott volna hogy akár részletre megveszed a házat

atyaég ez kezd olyan lenni mint valami reality show xDDD

Nem értem miért egyoldalúan csak a kérdezőt húzzátok le! Egy szülő felelőssége nem csak addig tart amíg a gyereke kiskorú, aztán meg szélnek ereszti bárhogy alakul a sorsa.

Persze, jogos, megveheti a szülő lakását, rokkantsági ellátásból+ gondolom mellé a minimális keresetéből.

Számomra nagyon meghatározó az,hogy a kérdező beteg, tehát egy napon nem lehet említeni egy egészséges felnőtt fiatallal.

Az anyának joga van eladni a lakását, ha papírforma szerint ez rendben van, de ha Neki biztosított a lakhatása, nem szorosan a megélhetéséhez van szüksége a pénzre, én biztos nem tenném meg ezt addig a helyében amíg más módon nem megoldott a gyereke lakhatása.

Kedves "40"-es válaszadó!

Végre valaki leírta részletesen, remélem a kérdező elolvassa és megérti. Egy harmincon felüli gyereket az öregedő szülőnek elviselni már igen necces. Sajnos mi nem álltunk a sarkunkra, férjhez menés után -és már előtt is- nálunk éltek, élnek. A gyerek 35 éves, tehát 35 éve él velünk, immár 10 éve férjestől. Igények nagyok, de a közös helyiségek takarítása, főzés mosogatás az már semmi. Névleges 20 ezer forintot fizetnek havonta, ami valljuk be, hogy egy jobb albérletnél az éves itthoni fizetés tenne ki egy havi bérleti díjat a járulékos költségekkel együtt. Ha megemlítjük, hogy jó lenne, ha gyűjtenének lakásra, csak vihognak (igen mindketten). Látjuk, hogy a fizetésük igen tág teret kap a napi egyhén túlzottnak nevezhető kiadásoknak, pl. kocsibérlés, üdülés szállodában, számunkra luxus élelmiszerek vásárlása, stb. Ebbe a viselkedésbe a szülő felőrlődik. Már érzem magamon az idegi kimerülés jeleit, tikkel a szemem, fáj a fejem, rosszul alszom, stb. Ők nincsenek tekintettel ránk, a pihenésünkre, de ha ők pihennek, akkor nekünk csendben kell lennünk. A szülővel élő gyerek sem "grál lovag", nem kell piedesztálra emelni, mert lehet nagyon-nagyon bunkó is. Igen, komolyan írtam, hogy bunkó! A viselkedés, a szülővel szembeni megnyilvánulás, lenézés, stb., stb. Megértem a kérdező anyukáját, és írigylem, hogy volt bátorsága kijelenteni; a gyereke KÖLTÖZZÖN EL! A szülőnek is joga van élni, és nem alárendelni magát a gyerekének, aki az ő halálát várva, arra apellál, hogy megörökli a lakást.

"elhelyezésedről gondoskodnia kell"

Ne etessétek már! 29 éves, van önrendelkezési joga (nincs gyámja) akkor miről is kell "gondoskodni"?