Ingatlanvásárlásnál szempont lehet az, hogy van e tartaléka képezve a háznak közös javításokra? Mert ha nincs s olyankor kell összeadni amikor kell akkor azért kell majd fizetnem amit az használt el, akitől vettem.

Természetesen érdemes rákérdezni a társasház anyagi helyzetére. Van e tartozás, felújítási alap, bármilyen hitel, milyen a lakók hozzáállása a közösséghez és a közös terekhez.

Mi erre mindre rákérdeztünk, tudtuk, hogy a háznak van egy 1,5 milliós közüzemi tartozása, de ez nem tűnt akkora problémának. Egészen addig, amíg a szolgáltató meg nem jelent kikötni a közműt. Kiderült, hogy a közös képviselő baromi rosszul gazdálkodott a közös pénzekkel és egy szóval nem említette, hogy emelni kéne a közösktg. - et. Mindenkinek egy összegben kellett kifizetnie a tartozás ráeső részét, hogx visszakössék a közműt, ami az új lakóknak azért fájdalmas volt... Nem mi halmoztuk fel, nem mi nem figyeltünk arra, hogy nem bírja el a részletfizetését a közös büdzsé.

Szóval van buktató bőven, de alapvetően igen. Nem vennék olyan lakást, ahol jelentős és aránytalan kintlévőség van, illetve tartozás. A felújítási alap megléte részemről már másodlagos kérdés. A nagyobb beruházások zöme pl. hitelből megy és részletfizetéssel visszafizetendő. Nem kell előre egy összegben megfinanszírozni. A közös terek állapota egyébként árulkodó.

#11

Mi hogy történt?

#14

Sajnos csak azt tudom neked erre mondani, hogy egy ház pénzügyi stabilitása - beleértve a lakók sarát és a felújításialap tényszerű megállapítását - kizárólag a közös képviselő habitusától, felkészültségétől, intelligenciájától függ. Ezért is kötik újabban szakképesítéshez, nem elég Józsi bácsi a földszintről, mert ő úgyis mindig otthon van és unatkozik.

Más:

Vásárláskor az eladó közösköltség tartozását is rendeznie kell még az adásvételi aláírása előtt ami mindenképpen lejön a vételárból, tehát nagyon hülye ügyvéd kell hozzá, hogy az új lakó adóssággal kezdjen.

Ha viszont te vagy az eladó olyat még nem hallottam, hogy valaki kérné a vevőjétől az addig befizetett felújítási alap pénzét. De érdekes gondolat!:)

Egy adott tartozást meghaladóan fizetési meghagyásos eljárást lehet kezdeményezni a tartozó lakóval szemben. Ha ez jogerőre emelkedik, akkor a tartozás ráterhelhető az ingatlanra. Értelemszerűen azért 25-30 ezer forintos tartozásoknál nincs ok az eljárás megindítására, hiszen jó eséllyel többe kerül a háznak maga az eljárás, mint amennyit behajthat rajta.

Nálunk pl. van egy lakó, akivel 2 éve pereskedik a ház. Persze megjegyzem, az előző közös képviselő szegénységi bizonyítványa lehetne ez az egész ügy, mert amennyire én tudom, már régen köttethetett volna az új lakókkal fizetési megállapodás. Az elmérgesedett helyzet miatt direkt tartottak be érzéseim szerint a háznak... Félig-meddig jogosan egyébként.

A felújítási alapot is el lehet költeni baromságra egyébként. Szóval attól, hogy van, lehet hogy az olyan dologra lesz elköltve, aminek semmi értelme. Engem nem nyugtat meg a puszta megléte. Az biztos, hogy az aránytalanul minuszos házakat elkerülném, de a felújítási alap mértékét én nem látom olyan hatalmas előnynek/hátránynak. Lehet, hogy nincs felújítási alap, ellenben sok-sok millió van a társasház számláján.

#17

Ráterhelik a költségeket és az időarányos kamatot.

Én nem összeghatárban ismerem a szabályokat, hanem időben.

Nálunk legalábbis rögzítve van, hogy kéthavi elmaradás után jöhet a közjegyzői fizetési meghagyás, aminek a díja -ahogy írtam is - az adóssághoz hozzájön.