Ingatlan vásárlásnál kizárólag az eszedre hallgatsz?
Belvárosban lakunk egy teljesen felújított lakásban, viszont rettenetesen zajos, amit egyre nehezebben viselünk, főleg nyáron.
Megfogalmazódott bennünk a költözés gondolata, vagyis eldöntöttük. Amikor pár hónapja a kertvárosban sétáltunk, nagyon megtetszett egy négy lakásos társasház első emeleti lakása, amelyre ki volt rakva, hogy eladó. Beengedett a tulaj, szétnéztünk. A lakás kb. 20 éve nem volt felújítva, eléggé lelakott, de tiszta. A mostani lakásunkhoz képest szinte mindent fel kellene újítani rajta, viszont mivel szuper helyen van egész kicsi kerttel és garázzsal, kb. annyiba kerülne, mint a mostani lakásunk, ha eladnánk. Semmi pénzünk nem maradna felújításra és hát nem vagyunk már mai gyerekek, egy-két évvel az ötvenen túl.
Győzködöm magam észérvekkel, nézegetek más lakásokat is folyamatosan, de mindig ennél kötök ki. Valami hihetetlenül megfog benne, pedig lelakott, de csodás csendes helyen van tele fákkal, virágokkal.
Voltatok már úgy, hogy nagyon megfogott benneteket egy ház, vagy egy lakás? Hallgassak teljesen az eszemre? Mert akkor teljesen elvetném az ötletet. Vagy hagyjam valamelyest a megérzéseimet is hatni?
válasza:Ebben az esetben hallgatnék a megérzésekre is.
Ugyanis egy lakás nem pár hónapra szól, hanem legalább is évekre. Az a lakás jó, ahogy "otthon" érzed amgad, még akkor is, ha nem optimális valami objektíven nézve. Egy "tökéletes" lakás, ahol nem érzed jól magad, sokkal kevésbé lesz jó vásár.
Ez kb ugyanolyan, mint a ruhavétel: hiába a lehetö legdivatosabb meg csodaszép, ha nem érzed magad jól benne, sosem fogod szivesen hordani és ha mégis, akkor is nagyon negatív kisugárzásod lesz benne.
Szóval én a helyedben megvenném. Ha a felújítás nem megy azonnal, akkor lassan végezném el, de olyan helyen élnék, ahogy jól érzem magam.
A megérzésedre hallgass, ez annyira egyértelmű.
A felújításból nem kell túl nagy ügyet csinálni, hiszen nem siettek sehova, öröm egyre szebbé varázsolni egy lakást, arról nem is beszélve, hogy így legalább minden olyan lesz majd, ahogy Ti megálmodtátok.
Csak nehogy úgy járj, hogy addig filozofálsz rajta, hogy a végén valaki elviszi az orrod elől - na akkor aztán bánni fogod...
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Mi most vettünk lakást. Egy téglalakásunk volt, ami picike volt. Gyereket oda nem akartam vinni, ki volt adva, de az 5. kerületi albérletünk árát brutálisan megemelték, így el kell mennünk.
Egy 7. kerületi kisebb (2 szobás) polgári lakás és egy 4. kerületi nagyobb (3,5 szobás) panellakás között döntöttünk. Hitelt nem akartunk felvenni, csak ezekre volt pénzünk, egy árban voltak.
Lehet, szülés utáni depresszióm van, és így rosszabb a helyzet vagy nem tudom, de 3 hónap múlva a külvárosi panelbe költözünk, mert az eszünkre hallgattunk. "Kell a nappali, úgyse leszünk sokat otthon, jó nekünk ez is, nem akarunk hitelt felvenni", bla bla bla.
Már most folyton a dh honlapján lógunk, hogy ha vennénk fel hitelt, mikor lehetne onnan elmenni.:D Pedig még ott se lakunk.
Hallgass a megérzéseidre! Még ha be is csapnak, sokkal jobb a tudat, hogy a szívével dönt az ember...én meg tologatom a Stokkét majd a panelek közt. Légy te az okos, aki a más hibájából tanul...:)
Nagyon köszönöm a válaszokat mindenkinek.:) Ma megyünk ismét megnézni a lakást és minden szempontból kielemezzük. Ha a szívem ismét azt mondja, itt jó lesz nekünk és le is tudom alkudni, akkor már semmi nem tart vissza.
Utolsónak írom: az a gond, ha az ember olyan lakást választ, ami azután nem jön be, nagyobb pénzveszteség nélkül nem igazán tud mozdulni az 5 évben meghatározott adó- és illeték miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!