Nem tiszta hol van a telekhatár?

Ha neked hiányzik egy ekkora procedúra, akkor itt a leírása:

Birtokvédelem telekhatár vita esetén

Az életben gyakran előforduló problémaként jelentkezik a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között fennálló, telekhatár helyzetével kapcsolatos birtokvita. Tapasztalataim alapján ilyenkor legtöbbször eldöntendő kérdésként merül fel az, hogy megfelelő helyen van-e egy épület, illetve épületrész, jó helyen fut-e a kerítés, vagy melyik ingatlanra esik a kivágandó fa.

A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Az ingatlan birtoklásában így megzavart birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

Megjegyzendő, hogy amennyiben a felek között nem a birtoklás ténye, hanem jogkérdés képezi vita tárgyát, mint például: telekhatár vita, használathoz való jog, szolgalmi jog esetén, az nem bírálható el jegyzői birtokvédelmi eljárásban, csak a bíróság előtt lefolytatott birtokvédelmi eljárásban.

Az új Ptk. vélelmet állít fel a birtoklással összefüggésben; a birtokperben a békés birtoklásban megzavart fél birtokláshoz való jogosultságát vélelmezni kell, az ellenbizonyítás a másik felet terheli, aki saját jogosultságára hivatkozik. Mindennek megfelelően, a bírósági eljárás során a birtokháborítás tényét és annak mértékét a felperesnek kell bizonyítania.

Terület elhasználás esetén a bizonyítás eszköze az ingatlanrendező földmérő által készített, és az ingatlanügyi hatóság által nyilvántartásba vett kitűzési vázrajz.

Itt fontos leszögezni, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény alapján, a földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzése ingatlanrendező földmérő minősítéshez van kötve. Megjegyzendő, hogy a más szakterületen dolgozó szakember (pl. építész tervező, vízügyi tervező, stb.) által elkészített vázlat, helyszínrajz, vagy ingatlanrendező földmérő minősítéssel nem rendelkező földmérő által készített vázlat, nem alkalmas a bírósági eljárásban a birtokháborítás bizonyítására.

Telekhatár kitűzés folyamata

A hatályos jogszabályoknak megfelelő, szabályosan végrehajtott telekhatár kitűzés folyamata a következő:

a kitűzést végző ingatlanrendező földmérő, az illetékes ingatlanügyi hatóságtól (földhivatal) beszerzi a munka elvégzéséhez szükséges hiteles állami alapadatokat, és a korábbi földmérési munkarészeket;

igazolható módon értesíti a kitűzéssel érintett, illetve a szomszédos ingatlanok tulajdonosait a kitűzés helyéről és pontos időpontjáról;

a természetbeni használat szerinti határvonalat a mérnök beméri, majd az adatok kiértékelését követően a határpontokat a terepen kitűzi, fakaróval vagy festéssel megjelöli;

kitűzésről helyszíni jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ingatlanügyi hatósághoz a földmérési dokumentációval együtt benyújt;

a kitűzési vázrajzon a kitűzött hatályos állapot és a természetbeni használat közötti területeltérést kimutatja;

a földmérő mérnök elkészíti kitűzési műszaki dokumentációt (mérési és számítási munkarészeket, kitűzési jegyzőkönyvet, továbbá a kitűzési vázlatot és vázrajzot), amelyet a kitűzést követően nyilvántartásba vétel céljából az ingatlanügyi hatóságnak megküld.

A térképi és a természetbeni állapot közötti eltérésnek megfelelő területrészt a mérnök a kitűzési vázrajzon, illetve vázlaton megjelöli, és annak mértékét feltünteti. Az eltérés jellegétől függően, ezen munkarészeket a kitűzés eredményének megfelelő felirattal látja el.

Szomszédos ingatlan tulajdonosa által elhasznált területrész esetén, a kitűzéssel érintett ingatlan tulajdonosát tájékoztatja attól, hogy a vázrajzon megjelölt területrészt nem használja, amelyet csak a szomszédos földrészlet tulajdonosának hozzájárulásával vagy véglegessé vált közigazgatási határozat vagy jogerős bírósági ítélet (egyezséget jóváhagyó végzés) alapján vehet birtokba.

Amennyiben a kitűzéssel érintett ingatlan tulajdonosa, a szomszédos földrészlet területéből használ el, tájékoztatja arról, hogy a vázrajzon megjelölt területrész az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint nem tartozik a kitűzött földrészlethez.

Az elhasznált terület birtokba vétele

A telekhatár kitűzéssel kapcsolatosan fontos kiemelni, hogy az ingatlanrendező földmérő nem hatósági személy; a szomszédos ingatlan tulajdonosa által elhasznált területrészt birtokba nem adhatja, annak betartására őt nem kötelezheti. Közös megegyezés hiányában az elhasznált területrészt, a tulajdonos csak vagy véglegessé vált közigazgatási határozat vagy jogerős bírósági ítélet (egyezséget jóváhagyó végzés) alapján veheti birtokba.

A fentebb leírtakból is látható, hogy a legegyszerűbbnek tűnő telekhatár kitűzés is a mérnök számára óriási körültekintést és szakmai felkészültséget igényel. Nem véletlenül a szakmai jogszabályban is alapelvként érvényesül az, hogy a kitűzési munka minőségéért a munkát végző földmérő a felelős. Felelősség tekintetében elég csak arra gondolni, hogy vitás esetben a polgári bíróságon a mérnök által készített kitűzési dokumentációt, a bíróság által kirendelt igazságügyi földmérési és térképészeti szakértő fogja vizsgálni…

Hívsz földmérőt, az leüt neked 4 db karót, az lesz a telekhatár.

A szomszéd szeméténk eltüntetésére meg ügyvédi letétbe rakatasz 20%-ot, adsz egy határidőt pl 15 nap, utána napi 50000 ködbér. Azaz, ha nem siet elhasználja a 20%-os letéti összeget, te meg visszakapod.

Ha nagyon nem tűnik el a kosz így sem, hívsz egy minikotrót, aztán áttolatod vele a szomszédhoz a szarjait. Ha már úgy is ott van akkor területet is redezhet neked.

Kerítést azt csináltat akinek az érdeke, nincs már rendelet róla. Ilyen problémás szomszédnál praktikus az elemes beton kerítés 2-2,5 méter magasan, de 10-15 cm-t legyen leásva a földbe végig, mert sok értelme nincs ha átmegy alatta minden.

Mindenért fizetned kell!

Eleve nem venném meg.

Ez az eladó egy tróger, aki a rendezetlen helyzetet rád akarja hagyni.

Normális eladó először is szólna a szomszédjának, hogy pakolja el onnan a holmijait, mert el akarja adni az ingatlanát. És addig nem is hirdetné meg, amíg nincs elpakolva onnan minden.

Kérdező

A többiek már részletesen leírták.

AZÉRT jó az ár, mert ilyen rendezetlen a helyzet.

Vagy ennyibe kerül és fizeted a költségeket utána (földmérő, szomszéd cuccainak átrakása, kerítés építés), vagy ezt elvárod az eladótól és akkor ő kér majd többet érte.

Számold bele ezeket a költségeket és az lesz a valós ára a háznak. Ha így is kell, akkor

1. földmérő, tekekhatár kijelölése

2. munkagép bérlés és a holmik átpakolása a szomszéd telkére, kerítés helyének kiásása (a gödör miatt nem tudja majd egyből vissza hordani)

3. kerítés építés

Én csak ahhoz ragaszkodnék, hogy a szart takarítsa el. Aztán megnézném a telekrajzot, hogy ne érjen túl nagy meglepetés, ill. hogy van-e valamilyen szolgalmi jog, egyéb teher, de a földmérőt bizony én rendezném, igaz úgy, hogy az árból lealkudnám.

Hiába dumálja meg tök jól, hogy múlt héten voltak itt a földmérők, ha a szomszéd a cölöpöket pár méterrel arrébb helyezte, az már elég sok nm.

Amúgy meg így látatlanban nem tudhatjuk, hogy mennyire link az eladó, simán lehet, hogy nem link, csak másról van szó.

Lehet, hogy ő maga a világ másik végén él, ezt az ingatlant örökölte, és mivel nem tudja kezelni, azért adja el.

Apuka meg alkeszos volt, és belement mindenbe egy üveg kannásborért.

Persze akkor is érdemes ragaszkodni a rendezéshez, de a kérdezőt is megértem: csábító a dolog, és parázik, hogy más is lecsaphat rá, aki kevésbé akadékoskodik.

Egyébként én is voltam úgy sokkal kisebb dologban, hogy meg akartam venni valamit, amit hirdettek, személyes átvétel, írásbeli szerződés, stb. de nagyon akadékoskodtam. Az ár több mint juttányos volt, és addig akadékoskodtam, míg buktam a dolgot. Nem tudom, hogy mikor akadnék még egyszer olyan lehetőséghez.

Persze nagyon fontos a körültekintés, mert a nagy nyereség a legtöbbször nagy kockázatot is jelenti.