Szerintetek akik panelban laknak azok szegények? Ők a társadalom alsó negyede?

A havi 800e forintot kereső mérnök még mindig szegény kategória.

Itthon ha ennyire fizura akarjuk vetíteni akkor kb havi 5-10 millió netto biztos fizetés tesz középosztály tagjává.

Illetve felmerült mégegy érdekes dolog, a panelek ára.

Habár az ára az elmúlt években kilőtt továbbra sem jó dolog a panel.

Továbbra is ez a legolcsóbb lakhatási forma

22. Ez nem teszi fairré az összehasonlítást, hogy a 800 ezret kereső fiatal mérnök rosszkor született, a nyugdíjas takarító meg lehet sosem látott életében 1 millió forintot sem egyben és 150 ezer a nyugdíja, mégis van mondjuk Pesten egy 50 milliót érő panellakása. Nem ugyanolyan körülmények között, nem egyforma feltételekkel tudtak ingatlanhoz jutni.

A vagyon és a bevétel is számít abban, hogy ki mennyire gazdag. Magyarországon sok a nagy vagyonú ember kis bevétellel (pl. pesti kisnyugdíjas saját lakásban), vagy a (még) kis vagyonú ember nagy bevétellel (pl. fiatal, jól kereső mérnök).

#22: a havi 5 milliós fizetés már rég nem a középosztály kategória.

Ennyi pénzből évente vehetsz egy plusz lakást, amit kiadsz. Exponenciális végtelen vagyon.

havi 1 max 2 millió még talán.

26. Ja neeem, én a paneltől már elvonatkoztattam, csak általánosságban említettem meg őket a középosztállyal kapcsolatban. Meg ők is szerencsések voltak, mert pár éve tudtak házat venni, amikor még sokkal olcsóbb volt, mint most.

Azért aki még 3 éve tudott lakást/házat venni, az is szerencsésnek mondhatja magát ahhoz képest, mint aki most akarna ingatlant vásárolni, még akkor is ha már a 3 éve lakást vevő sem a filléres 7-10 évvel ezelőtti árat fizette.

"a filléres 7-10 évvel ezelőtti árat fizette."

Írjál még pár marhaságot...

28. Igen, akkor a fizetések is alacsonyabbak voltak és válság is volt. Tudjuk.

Ennek ellenére rengeteg olyan most 35-40 körüli kollégám van, akik 2010-2015 között vették a lakásukat huszonévesen a mai ár feléért-harmadáért és ők is örülnek a fejüknek és mondják, hogy a mostani helyzetben már nem tudnának lakást venni. Ha akkor még 20% önerőre is vettél fel hitelt, akkor is mára az az összeg már nevetségesen kicsi a lakás mai árához képest. Ha pedig magas kamaton kaptál akkor hitelt, akkor hitelkiváltással ki tudtad váltani azóta egy alacsonyabb kamatozásúra is az utóbbi években. Van olyan most 35 éves kolléganőm, aki pl. 2015-ben 11 millióért vett lakást, ami most 30 milliót ér. Még mindig fizeti rá a hitelt, de az már egy nevetséges összeg a lakás árához és a mai fizetésekhez képest. Ha tegyük fel egy huszonéves most tud venni valami csoda folytán 30 millióért lakást, az vajon fog érni 7 év múlva 80 milliót? Ha akkor pár milliót összekuporgattál, vagy kaptál pár millió családi támogatást, az sokkal többet ért, mint ma. És most tényleg bérből és fizetésből élő emberekről beszélek, de közülük sem a milliós fizetésű IT-sokról, hanem átlagosan keresőkről.

Ugyanez pl. azokkal a korombeli ismerőseimmel, akik kb. 10 éve voltak egyetemisták és a szüleik vettek neki(k) lakást Pesten. Akár hitelre, akár önerőre, akár úgy, hogy a szülők nevén maradt és a gyerek(ek) ott laktak egyetem alatt, vagy a többi szobát kiadták más diákoknak, stb. (Tehát nem a leggazdagabb családokat mondom, ahol minden gyerek kapott egy lakást, hanem akik picit nehezebben, de össze tudták hozni rá a pénzt.) Ők is 10 éve vettek 10 millióért egy lakást Pesten, ami most 50 milliót ér. Konkrét példákról beszélek, nem fantáziákról.

Ma ugyanezeket nem lehet megcsinálni, ezek a lehetőségek nem elérhetőek a mai fiatalok számára. Sokkal nehezebb első lakást venni, mint akár 7-10 éve volt.